A legnyugtalanítóbb eset Jensys Mario Umanzor Gutierrez-é, akit utoljára Novemebr 30-án hajnali fél 3-kor láttak egy rendőrjárőr őrizetében. Szemtanúk feljegyezték a rendőr azonosítószámát. Az esetről értesülve a hondurasi AI-iroda közreműködött a habeas corpus (jogi eljárás fogvatartott holléte és hogyléte megállapítására) megindításában. A Legfelsőbb Bíróság, akárcsak több más bíróság, zárva volt, és telefonon sem lehetett senkit elérni, hogy átvegyék a petíciót. Egy bírónak vagy más, a bíróság által kijelölt hivatalnoknak mindenkor elérhetőnek kellene lennie ilyen sürgős ügyek esetére.

"Honduras-ban mindig is a lehetetlennel volt határos petíciót beadni egy-egy fogoly hollétének megállapítására" – mondja Javier Zuñiga, a helyi AI-iroda vezetője. "A hatóságok időhúzása és az alapvető információk megszerzése elé emelt akadályok részei a Hondurasban manapság tapasztalható jogsértéseknek, és jól mutatja, mennyire kiszolgáltatottak a hondurasiak a rendőrség és a biztonsági erők kénye-kedvének".

A habeas corpus jogi eljárás, amelynek során a bírónak fel kell szólítania a rendőrséget a fogva tartottnak vélt személy hollétének megadására, és a bíróval való találkozás lehetővé tételére. Ez alapfeltétel ahhoz, hogy az embereket meg lehessen védeni kínzástól, bántalmazástól és eltüntetéstől.

"Ha valakit elvisz a rendőrség, és nem tudni hová, fennáll a veszély, hogy megkínozzák. A habeas corpus olyan fontos védelmi eszköz, amelyet még háború vagy szükségállapot idején sem lehet felfüggeszteni, illetve megtagadni"- hangsúlyozza Javier Zuñiga.

Az Amnesty International munkatársai találkoztak két férfival, akiket ma fogtak el terrorizmus vádjával. Azt állítják, hogy megverték őket és olyan nyilatkozat aláírására kényszerítették őket, amellyel nem értettek egyet. Nem tudni, mi fog történni velük. "Nagyon aggaszt minket a mód, ahogy ezt a két férfit elfogták. Komoly kétségeink vannak az ellenük felhozott vádakkal kapcsolatban, és nem hisszük, hogy méltányos eljárás várna rájuk "– mondja Zuñiga.

Egy másik eset: ma 12.30-kor egy helyi emberjogi szervezet 14 kiskorút talált a tegucigalpai 3. számú rendőrörsön. Azért vették őrizetbe őket, mert kis csoportokba verődve beszélgettek szavazóhelyiségek közelében. Azt kérdezték tőlük, miért csoportosulnak négynél többen, mikor ezt rendelet tiltja. A rendőrök a szeptemberben kiadott rendeletre utaltak, amelyet október 19-én hivatalosan visszavontak. A 14 kiskorút vádemelés nélkül elengedték.

Az Amnesty International úgy értesült, hogy vidéken is voltak őrizetbe vételek. San Pedro Sulában tüntetőket vertek meg, majd vettek őrizetbe. Az egyik esetben tüntetők kővel dobálták a rendőröket, egy újságíró megsérült. Az ország más részein emberjogi szervezeteket támadtak és félemlítettek meg. November 28-án Siguatepeque-ben megtámadták a Red Comal nevű agrárszövetkezet irodáját, és számítógépeket, valamint készpénzt foglaltak le.

"A hondurasi igazságszolgáltatás a választás napján sem volt sehol "– mondja Javier Zuñiga. "Éppen ezért feltétlenül szükséges, hogy az elfogott személyek hollétét megtudjuk, és az esetleges visszaéléseket kivizsgálják. Helyre kell állítani a jogrendet".