Az amerikai kormány már 2010 júliusában jelezte, hogy jogi vizsgálatot indított a Wikileaks és annak alapítója, Julian Assagne ellen titkos dokumentumok terjesztéséért. Több képviselő bűnvádi eljárást is sürget Assagne ellen.

Az Amnesty International szerint az olyan vádemelés, amelynek célja egy civil megbüntetése amiért az emberi jogok megsértésére világít rá, semmivel nem indokolható. Ugyanez igaz olyan információk széles körére, amelyek a nyilvánosság érdeklődésére tarthatnak számot.

A Wikileaks által kiszivárogtatott dokumentumoknak legalábbis jelentős része fenti kategóriákba sorolható, így bármilyen, részben vagy egészben ezekre alapuló eljárás a szabad véleménynyilvánítás elvébe ütközne.

A szabad véleménynyilvánítás olyan nemzetközileg elismert emberi jog, amely az állam azon hatalmát korlátozza, amellyel esetlegesen az információk megszerzését és terjesztését tiltja. Az állam kötelessége, hogy bizonyítsa az információkorlátozás szükségességét és arányosságát, valamint azt, hogy ez nem veszélyezteti a véleménynyilvánításhoz való jogot.

Nincs tudomásunk arról, hogy eddig bármilyen eljárás indult volna Julian Assagne ellen a dokumentumok közzététele miatt. Az Amnesty Internation ezért nincs olyan helyzetben, hogy egy konkrét üggyel vagy váddal kapcsolatban állást foglaljon.

 

Jelentheti a Wikileaks számára nyújtott online felajánlások megakadályozása a szabad véleménynyilvánítás megsértését?

 

Az elmúlt napokban PayPal, Visa és a Mastercard is megszüntette felhasználói számára a Wikileaks online felajánlásokkal való támogatásának lehetőségét, arra hivatkozva, hogy a Wikileaks jogsértő tevékenységet folytat, folytathat. Arra vonatkozó találgatások is napvilágot láttak, hogy ez a korlátozás az amerikai kormány nyomására történt.

Az Amnesty International nem rendelkezik olyan információval, ami alapján megerősíteni vagy cáfolni tudná ezt a találgatást, azonban hangsúlyozza, hogy a kormányok nem hagyhatják figyelmen kívül a szabad véleménynyilvánítás tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségüket, akkor sem, ha közvetett módon érik el azt, amit tilos számukra közvetlenül. Az üzleti vállalkozásoknak pedig legalább arról gondoskodni kell, hogy a saját tevékenységükkel tiszteletben tartsák az emberi jogokat.

 

Kimerítheti a véleménynyilvánítás szabadságának megsértését olyan amerikai kormányzati alkalmazottak vád alá helyezése, akik információt szolgáltathattak ki a Wikileaks számára?

 

Bradley Manning, az amerikai hadsereg közlegénye jelenleg letartóztatás alatt áll és többek között nemzetbiztonsági dokumentumok kiszivárogtatásával vádolják.

A szabad véleménynyilvánításhoz való jog a kormányzati alkalmazottakat is megilleti, de emellett a munkáltatójuk felé is vannak kötelezettségeik, és a kormányzatnak lehetősége van más civileknél szigorúbban korlátozni a saját alkalmazottait, akik átvesznek, illetve továbbadnak információkat.

Mindazonáltal az Amnesty International aggodalmát fejezné ki azzal kapcsolatban, ha egy kormány a megtorlás lehetőségét keresné olyan személyekkel szemben, akik lelkiismereti okokból, felelősségteljes módon, olyan információkat tesznek közzé, amelyek feltehetőleg olyan emberi jogi visszaéléseket bizonyítanak, amit a kormány megpróbált titokban tartani a nyilvánosság előtt.

 

Jogos kormányzati igény a diplomáciai megbeszélések és tárgyalások titkosítása, ha az nemzeti érdekeket szolgál?

 

Természetesen a kormányoknak megvan a lehetősége az üzeneteiket technikai módszerekkel vagy az alkalmazottakra vonatkozó követelményekkel bizalmasan kezelni, ez azonban nem jogosítja fel őket arra, hogy nemzetbiztonsági vagy más nemzeti érdekre hivatkozva emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatos bizonyítékokat rejtsenek el.

Hasonlóképp, amennyiben magánszemély kezébe jut információ, az állam nem hivatkozhat nemzeti érdekekre, amikor korlátozó intézkedéseket vezetne be az információ további közzétételének és kitárgyalásának megakadályozására.

A nemzetközi emberi jogi törvények csak kivételes esetekben és nagyon szűk keretek között teszik lehetővé a szabad véleménynyilvánításhoz való jog korlátozását. Ilyen esetetek a nemzetbiztonsági, közrenddel kapcsolatos, közegészségügyi vagy közerkölcsi ügyek, illetve mások jogainak, vagy jó hírének védelme. Az állam számára ezek a nevesített esetek sem jelenthetnek azonban kiskaput az információ visszatartására, vagy azon magánszemélyek megbüntetésére, akik közzéteszik az ilyen dokumentumokat, pusztán olyan módon, hogy „minősítettnek” vagy nemzetbiztonsági szempontból korlátozandónak nyilvánítanak bizonyos információkat. Az államnak minden esetben bizonyítania kell az adott korlátozás szükségességét és gondoskodnia kell a korlátozás és az esetleges fenyegetettség arányosságáról.

 

Aggódik-e az Amnesty International amiatt, hogy a kiszivárogtatott információk veszélybe sodorhatnak bizonyos személyeket?

 

Az Amnesty International következetesen felhívta a Wikileaks figyelmét, hogy minden szóba jöhető lépést tegyen meg annak érdekében, hogy magánszemélyek ne lehessenek erőszaknak vagy más emberi jogi vétségnek kitéve, mert, például a dokumentációkban forrásaiként beazonosíthatóak

Bár ennek a kockázata nem hasonlítható, ahhoz a nyilvános megszégyenüléshez vagy elszámoltatáshoz, ami azokra a hivatalos személyekre vár, amennyiben ezek a dokumentumok feltárják milyen emberi jogi visszaélésekben vagy más etikátlan tevékenységben vettek részt.

 

Tartalmaznak a kiszivárogtatott diplomáciai üzenetek emberi jogi szempontból lényeges információt?

 

Néhány a Külügyminisztériumból kiszivárogtatott dokumentum, megerősíti, illetve pontosabban leírja az Amnesty International által már közzétett emberi jogi visszaéléseket. Ilyenek például:

Az a 2007 februárjában kelt üzenet, melyben az USA ellenzi, hogy a német hatóságok nemzetközi elfogatóparancsot adjanak ki 13 CIA ügynök ellen, akik állítólag részt vettek Khaled el-Masri kiadatásában és eltűntetésében, néhány Amnestí International jelentéshez is köthető, melyek közül a legfrissebb a Nyílt titok: egyre több bizonyíték Európa bűnrészességére a kiadatások és titkos fogva tartások ügyeiben (2010. november 15.)

Az a 2010 januári üzenet a jemeni elnök és az amerikai hadsereg találkozójáról, amely megerősíti az Amnesty International korábbi információit, miszerint valószínűleg egy amerikai cirkáló rakétáját használták 2009. december 17-én az al.Ma’jalah közösség elleni támadásban Dél-Jemen Abyan tartományában. Az Amnesty International annak ellenére felszólította az amerikai kormányt, hogy árulja el, részt vett-e az akcióban, hogy a jemeni kormány azt állította, azt egyedül vitte végbe.

Korábbi Wikileaks közlések megerősítették az afganisztáni és az iraki háborúról más forrásokból származó információinkat. Az Amnesty International több más forrásból származó információhoz hasonlóan továbbra is értékeli és közli a Wikileaks által közzétett dokumentumokból származó olyan információkat, amelyek emberi jogi szempontból relevánsak.

 

Politikai motiváció húzódik meg a svédországi szexuális bűncselekmény miatti kiadatási kérelem mögött?

 

Jelentések szerint a vádak, amelyekért Julien Assange-nak Svédországban felelnie kell, nincsenek összefüggésben a Wikileaks tevékenységével. Olyan feltételezések is napvilágot láttak, amelyek szerint a svéd, illetve más hatóságok az esetet nem a szokásos módon kezelik, illetve az eljárás lefolytatása a Wikileaks tevékenysége miatti összetettebb támadás eredménye Julian Assagne ellen. Az Amnesty International azonban nincs olyan információ birtokában, amely alapján megerősíthetné vagy cáfolhatná az említett feltételezést.

Ahogy minden más bűncselekményt, ezt is tisztességes eljárás kell, hogy kövesse, melynek fejleményeit az Amnesty International ellenőrizni fogja.

 

Mi az Amnesty International álláspontja a legújabb kiszivárogatatásokkal kapcsolatban?

 

Az Amesty International üdvözöl minden olyan törekvést, amelyek az emberi jogok megsértésének feltárására irányulnak. A Wikileaks bejelentette hogy a következő hetekben, hónapokban fokozatosan több ezer dokumentumot fog nyilvánosságra hozni. Az Amnesty International minden olyan dokumentumot, amely az emberi jogok megsértésének gyanúját felveti, alaposan tanulmányozni fog.

Bár az eddig kiszivárogtatott dokumentumok nem mindegyike releváns az emberi jogok megsértése szempontjából, hangsúlyozzuk, hogy a véleménynyilvánítás szabadságához való jog néhány kivételtől eltekintve magában foglalja azt a jogot, hogy információt kapjunk és közöljünk.