Például Tskhinvaliban, Oszétia fővárosában polgári épületek tucatjait rombolták le a grúziai erők támadása következtében, beleértve lakóházakat, közigazgatási épületeket, egy játékboltot, egyetemet és a köztársasági kórházat. Augusztus 9-én egy közép-grúziai város, Gori lakóövezetét orosz bombázás sújtotta.

Az Amnesty International arra buzdítja mindkét felet, hogy tartózkodjanak a civilek, illetve a civil létesítmények közvetlen támadásától. El kell kerülniük az olyan hadműveleteket, melyek nem tesznek különbséget katonai célpont és civil létesítmény között, illetve nem hajthatnak végre olyan hadműveletet, amelynek hatása aránytalan a polgárokra és a polgári célpontokra nézve. Az Amnesty International aggodalmát fejezte ki, hogy a támadások háborús bűnökhöz vezethetnek.

Emellett Grúzia és Oroszország kötelessége, hogy védelmet és biztonságos átjárást biztosítson azoknak a személyeknek, akik a konfliktus területéről menekülnek. Szabad hozzáférést kell biztosítani továbbá a humanitárius segítséghez a konfliktus által érintett területeken.

Az Amnesty International támogatja, hogy ki kell vizsgálni a humanitárius jogok érvényesülését, különösen a civil lakosság védelmét Grúzia egy másik vitatott területén, az Abháziában található Kodori völgyben kitörni készülő viszállyal kapcsolatban.

Az Amnesty International továbbá kéri, hogy a nemzetközi közösség minden erejével azon legyen, hogy a konfliktusban résztvevő mindkét fél a nemzetközi humanitárius jogot tekintetbe véve járjon el, biztosítson védelmet a civil lakosságnak, és prioritásként kezelje a konfliktus tárgyalásos megoldásának lehetőségét.

Háttér

Hónapokkal a növekvő feszültség után a Grúzia és az elszakadni kívánó dél-oszétiai régió közötti konfliktus 2008. augusztus 8-án újra megélénkült, s az 1992-ben fegyverszünettel zárult polgárháború óta nem látott méreteket öltött az ellentét. A fegyverszüneti egyezmény kimondta egy három oldalú – orosz, oszétiai és grúziai - békefenntartó erő létrehozását. A grúziai csapatok látszólag egy koordinált katonai hadműveletet hajtottak végre Tskhinvali, Dél-Oszétia fővárosa ellen „az alkotmányos rend visszaállítása” érdekében. Dimitri Medvegyev tankkal felszerelt csapatokat küldött válaszul, hogy megerősítse a már Dél-Oszétiában állomásozókat, mindezt a tűzszünet részeként, azzal a céllal, hogy visszaállítsák a status quo-t.

A grúziai és orosz erők ezután ádáz harcba kezdtek Tskhinvaliban és környékén. Grúzia jelentése szerint augusztus 10-én az ország visszahívta erőit Tskhinvaliból és Dél-Oszétiából, mielőtt még a mostani ellenségeskedések megkezdődtek. Ugyanazon a napon, később Grúzia fegyverszünetre szólította fel csapatait. Súlyos civil áldozatokról érkeztek a beszámolók, de továbbra is nehéz ezt igazolni. Oroszország jelentések szerint lebombázta Grúzia fekete-tengeri Poti kikötőjét és Gori városát, amely a vitatott déli területen fekszik, s három grúziai katonai központnak ad otthont – szintén civil áldozatai voltak az incidensnek.

Több ezer ember menekült el a területről, az orosz határokon keresztül az Észak-Oszétiai Orosz Köztársaságba. Mind az orosz, mind a grúziai oldalon a konfliktus halálos áldozatokkal és sebesültekkel jár.