Az Amnesty International felhívja az orosz, a grúz valamint de facto a dél-oszét hatóságokat, hogy diszkrimináció nélkül garantálják minden személy biztonságát a konfliktus által érintett területeken. A hatóságoknak szabad, és teljes hozzáférést kell biztosítaniuk  a humanitárius támogatásra szorulóknak, továbbá ki kell alakítaniuk a menekültek önkéntes, biztonságos, méltóságteljes és tartós visszatérésének feltételrendszerét is.

Emberi jogi megfigyelés

Az Amnesty International felkéri a konfliktusban érintett szereplőket egyezzenek bele egy nemzetközi emberi jogi szakértőkből álló megfigyelői csoport kiküldésébe, hogy azok ellenőrizhessék az emberi jogok betartását a konfliktus által érintett területeken. Felkéri továbbá a nemzetközi közösséget, hogy biztosítsa ennek feltételeit. A nemzetközi közösség megfigyelőinek tapasztalataikról nyilvános jelentéseket kell rendszeres időközönként közzétenniük.

Bár az Európai Uniós megfigyelőket nemrég küldték ki az ütközőzónába, értesülések szerint nem tudnak és a későbbiekben sem lesz lehetőségük eljutni Dél-Oszétiába, illetve Abbáziába.

Az EU ellenőrző missziója október 1-én kezdődött és szeptember 29-ig több mint 300 embert küldtek a helyszíni irodákba. A békemegállapodás betartásának ellenőrzésén túl a misszió mandátuma az emberi jogi helyzet megfigyelésére, valamint a jogrend és a közrend vizsgálatára terjed ki, beleértve a kitelepített emberek és a menekültek biztonságos visszatérését is. Az Amnesty International felkéri az Európa Uniót, győződjön meg arról, hogy a kiküldött emberi jogi megfigyelők csoportjának minden tagja megfelelő szakértelemmel és képzettséggel rendelkezik-e, továbbá, hogy a tapasztalataikról elkészített jelentéseik rendszeresen, és nyilvánosan jelennek-e meg.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (OSCE) huszonnyolc hadi megfigyelője ellenőrzi jelenleg a haderők mozgásait, és felügyeli az esetleges erőszak kialakulását a Dél-Oszétiával határos területeken. Megrekedtek a tárgyalások azonban további nyolcvan hadi és nyolc emberi jogi megfigyelő kiküldéséről és azok Dél- Oszétiába való bejutásáról.

Az Amnesty International felszólította az Európa Tanács megfelelő szerveit, hogy továbbra is kísérjék figyelemmel a konfliktus emberi jogi hatásait. A szervezet az Európa Tanács szeptemberi parlamentáris ülésszaka során felszólította a Parlamenti Közgyűlést, hogy jelöljön ki olyan megbízottakat, akik rendszeresen ellátogatnak az értinett területekre, ellenőrzéseket végeznek, és jelentéseket tesznek megfigyeléseikről a Közgyűlés plenáris ülésein.

Az Amnesty International úgy gondolja, hogy a nemzetközi közösség különböző szervei által a régióba küldött misszióknak egymással együttműködve, koordináltan és egymást kiegészítve kell dolgozniuk. A tapasztalataikat nyilvánossá kell tenni, ennek érdekében pedig a rendelkezésükre kell bocsátani a szükséges pénzügyi és emberi erőforrásokat, valamint olyan programokat, melyek növelnék az emberi jogok védelmét és tiszteletben tartását. Biztosítani kell továbbá a sérelmek jóvátételét, beleértve a már megtörtént emberi jogi kihágások áldozatainak nyújtott jogorvoslatot is.

Elfogulatlan vizsgálatok

Az Amnesty International 2008 augusztusában végzett négy tényfeltáró útja során összegyűjtött információk, valamint további források alapján állítható, hogy komoly nemzetközi humanitárius, és emberi jogi törvénysértések történtek minden fél részéről a konfliktus idején. Az Amnesty International írt a grúz, az orosz és de facto a dél-oszét hatóságoknak saját beszámolójának megjelentetése előtt, hogy szolgáltassanak információt az állítólagos visszaélésekről.

Az Amnesty International felszólítja a konfliktus résztvevőit, hogy biztosítsák a súlyos nemzetközi emberi jogi és humanitárius törvénysértések független, pártatlan, azonnali és alapos kivizsgálását. A felelősöket bíróság elé kell állítani a nemzetközi igazsgászolgáltatás elvárásainak megfelelően.

Mivel a konfliktus minden szereplője részéről súlyos nemzetközi törvénysértések merültek fel, az Amnesty International felszólítja a konfliktus szereplőit, hogy egyezzenek bele, hogy a nemzetközi közösség egy tényfeltáró missziót küldjön ezen állítólagos emberi jogi és humanitárius jogsértések alapos felmérésének érdekében, majd a misszió nyilvánosan jelentsen a tapasztaltakról. A tényfeltáró missziónak a releváns nemzetközi humanitárius törvények és emberi jogi standardok alapján kell végrehajtania a felmérést, és beszámolnia a tapasztalatairól. Egyúttal a jelentésnek javaslatokat kell adnia a további nemzetközi törvénysértések megszüntetése és megelőzése, valamint a jóvátétel biztosítása érdekében, beleértve az áldozatok számára nyújtandó igazságszolgáltatást is. A missziót pedig megfelelő forrásokkal kell ellátni. A szakértői tényfeltáróknak minden információhoz és személyhez hozzá kell férniük, a kivizsgálás során pedig az információt nyújtó személyeket meg kell védeni a megtorlástól. Az emberi jogok széles körű megsértése, illetve az események és a jogi ügyek összetettsége miatt, a tényfeltáró csoport tagjait a megfelelő felszereléssel és támogatással kell ellátni, hogy alapos és hiteles vizsgálatot végezhessenek. A tényfeltáró csoport munkáját többek közt a nemzetközi humanitárius és emberi joggal foglalkozó szakembereknek, hadi és bűnügyi nyomozóknak, törvényszéki szakértőknek, továbbá az áldozatok és tanúk – beleértve nők és gyerekek – védelmével foglalkozó szakembereknek kell támogatniuk.

Fürtösbombák

Szemtanúk beszámolója, és a helyszínen talált fel nem robbant lövegek utalnak arra, hogy a konfliktus során fürtös bombákat használtak. A fürtös bombák komoly veszélyt jelentenek a civilek életére és megélhetésére, mind a használatuk során, mind a háborús viszályok befejezése után is. Ennek oka, hogy hatásuk nagy területre terjed ki, és közülük sok nem robban fel. A grúz hatóságok beismerték, hogy a Roki alagút bejáratánál fürtös bombákat használtak. Ez az egyetlen olyan országút az Orosz Föderáció területén, amely összeköti Észak- és Dél-Oszétiát. Az orosz hatóságok továbbra is cáfolják a bombák használatát, bár az Amnesty International bizonyítékokat szerzett az állítás ellenkezőjéről.

Az Amnesty International minden szereplőt felszólít, hogy tegyenek közzé minden releváns információt a fürtös bombák bevetéséről, annak érdekében, hogy a lakosságot megfelelő módon figyelmeztetni lehessen, és hogy a fel nem robbant bombák hatástalanítását el lehessen végezni.

A visszatéréshez való jog

Továbbra is nehézségekbe ütközik több tízezer grúz nemzetiségű lakos biztonságos, tartós visszatérése, akiket Dél-Oszétiából, Abbáziából és az ütközőzóna területeiről lakoltattak ki. Többek között javítani kell a biztonsági helyzeten, és helyreállítani a lerombolt ingatlanokat ahhoz, hogy ezek a grúz nemzetiségű lakosok önkéntesen visszatérhessenek.

Az Amnesty International felszólítja a konfliktus minden szereplőjét, hogy tartsák tiszteletben és biztosítsák a kitelepítettek eredeti lakhelyére való visszatérésének jogát, garantálva ennek méltóságteljes és biztonságos feltételeit. A nemzetközi közösségnek pedig folytatnia kell a visszatérések ellenőrzését és elősegítését.