A jelentés emberi jogi megfigyelőkkel, tüntetőkkel készült interjúkat, valamint újságírói dokumentációkat tartalmaz. Olyan esetekről számol be, melyek során a rendőrség visszaélt a tömegoszlató eszközök, például a vízágyú alkalmazásával, valamint önkényesen letartóztatott és fogva tartott embereket. A jelentés továbbá kiemeli a megfelelő rendőrségi kiképzés, illetve a rendőrök felelősségre vonhatóságának hiányát is.

Míg a rohamrendőrség az esetek túlnyomó részében professzionális módon és korlátozott erővel lépett fel, volt néhány aggasztó eset is, melyek során nemcsak a tüntetők, hanem azok a nézelődők is, akik közvetlenül nem vettek részt a demonstrációkban, durva bánásmódban részesültek - nyilatkozta Sam Zarifi, az Amnesty International ázsiai-csendes-óceáni térség igazgatója.

A rendőrök elégtelen kiképzése miatt a tüntetők, illetve néhány esetben a rendőri állomány tagjai is szükségtelenül voltak erőszaknak kitéve. Azokat az állításokat, melyek szerint a rendőrség fellépése megsértette az emberi jogokat, egy független, mélyreható, és nem részrehajló vizsgálatban kell kivizsgálni, és a felelősöket számon kell kérni.

Rendőrségi jelentések szerint 489 rohamrendőr is megsérült a tüntetések során. A sérült civilek számáról nincsenek hivatalos adatok.

Az Amnesty International felkéri a dél-koreai kormányt, hogy vizsgálja felül az erő alkalmazására vonatkozó rendőri gyakorlatot, beleértve a rendőrök képzését és bevetését, különös tekintettel a rohamrendőrökre. A szervezet ezen felül arra kéri a hatóságokat, hogy vegyék fontolóra a katonai erők bevetésének felszámolását is.
 
A dél-koreai kormánynak ahelyett, hogy szemet hunyna a tüntetések során tapasztalt erőszakos megnyilvánulások felett, biztosítania kell a rendészeti alkalmazottak és a rohamrendőrök megfelelő kiképzését, hogy azok felkészülten, jól felszerelve, a megfelelő utasítások alapján kezeljék a várhatóan erőszakba torkolló demonstrációkat. Ebbe beletartozik az emberi jogi előírásokról szóló képzés is - tette hozzá Sam Zarifi.

Háttér

Szöul központjában 2008. május 2-tól demonstrációk kezdődtek, melyek során a tüntetők gyertyagyújtással tiltakoztak a kormány azon döntése ellen, amely szerint Dél-Korea a jövőben is importálná az Egyesült Államokból származó marhahúst. A tüntetések oka a kergemarhakórtól (BSE) való félelem volt. A demonstrációk több mint két hónapon keresztül szinte napi rendszerességgel megismétlődtek. Különböző társadalmi helyzetű emberek tízezrei vettek részt a megmozdulásokban - a június 10-i tüntetésen, mely egyúttal a dél-koreai demokratikus mozgalom fennállásának 21. évfordulója volt idén, legalább 100.000 ember jelent meg. A tüntetők nem csak az amerikai marhahús importja kapcsán adtak hangot elégedetlenségüknek, hanem tiltakoztak Lee Mjongbak elnök számos egyéb politikája ellen is.

A tüntetők túlnyomó többsége békésen gyakorolta a szólásszabadság és a gyülekezés jogát, amely szerepel Dél-Korea alkotmányában, valamint a nemzetközi emberi jogi törvényekben is. Azonban a dél-koreai törvények több rendelkezése is korlátozza a tüntetéshez való jogot, és a tiltakozók folyamatosan ellenszegültek a feloszlásra felhívó kormányzati felszólításoknak.

A tüntetések túlnyomóan békésen zajlottak le, és figyelembe véve méretüket és időtartamukat, mind a tiltakozók, mind a rendőrség jelentős szervezettséget és visszafogottságot tanúsítottak. Azonban a rohamrendőrök és a tüntetők összecsapásai következtében szórványosan erőszakos esetek is előfordultak. Az erőszak két alkalommal csúcsosodott ki: május 31-én, illetve június 1-én, amikor a rendőrség először vetett be vízágyúkat és tűzoltókészülékeket, valamint június 28-án és 29-én, az azt követő hétvégén, mikor a kormány bejelentette az amerikai marhahús behozatalának folytatását.

A ’Rendfenntartás a dél-koreai gyertyafényes tüntetéseken’ c. jelentés (AI Index: ASA 25/008/2008) a tüntetőkkel, a rendőrökkel, az újságírókkal és az emberi jogi megfigyelőkkel készült interjúkon alapul, valamint a tüntetések során alkalmazott rendőrségi bevetésekről szóló, 2008. július 18-án kiadott előzetes megállapításokat követi nyomon.