Az európai és európai uniós (EU-s) országoknak sürgősen alá kell írniuk és ratifikálniuk kell az Isztambuli Konvenciót, ezt az új, az egész kontinensre kiterjedő eszközt, azért hogy megelőzzék és küzdjenek a nőket és lányokat érintő, illetve a családon belüli erőszak ellen – jelentette be az Amnesty International annak kapcsán, hogy az egyezmény augusztus 1-jén lép hatályba.

„Bántalmazás, nemi erőszak, molesztálás vagy a női nemi szervek megcsonkítása miatt sok nő és lány szenved némán Európában, mert nincsenek meg az eszközeik, hogy kiszabaduljanak a látszólag reménytelen helyzetükbőll. Európának észre kell ezt vennie” – mondta Michael Bochenek, az Amnesty International Jogi és Politikai Igazgatója.

„Az Isztambuli Konvenció hatékony eszköz, hogy megoldja ezeket a kiterjedt emberi jogi sérelmeket, amelyek európai nők millióinak az életét nyomorítja meg nap mint nap. Az európai és közép-ázsiai kormányoknak most kell megmutatniuk a politikai szándékukat, és most kell konkrét lépéseket tenniük.”

A Konvenció, amit az Európa Tanács 47 tagországa fogadott el 2011. május 11-én, az első európai egyezmény, mely konkrétan a nők elleni és családon belüli erőszakot veszi célba. Minimum normákat állapít meg a megelőzéssel, védelemmel, büntetőeljárással és az integrált szabályozások fejlesztésével kapcsolatban. Az egyezményt aláíró országoknak kötelességük megvédeni és támogatni az erőszak áldozatait. Ezen kívül forróvonalakat, menedékhelyeket, egészségügyi szolgáltatásokat, tanácsadást és jogi segítséget kell biztosítaniuk.

„A kormányoknak képessé kell tenniük a nőket, hogy átvegyék az irányítást az életük felett. Ugyanakkor átlátható szabályozásokat kell kidolgozniuk, hogy segítséget nyújtsanak nekik, elítéljék az elkövetőket, és megakadályozzák a későbbi jogsértéseket” – mondta Michael Bochenek.

A probléma

A nők elleni testi, szexuális és pszichológiai erőszak kiterjedt emberi jogsértés az Európa Tanács minden tagállamában.

Az új EU jelentés szerint a 28 EU tagországban háromból egy nő (62 millió nő 33 százaléka) szenvedett el testi és/vagy szexuális erőszakot 15 éves kora óta. Ezeket a nőket megerőszakolták, megcsonkították, molesztálták, megverték vagy megölték. A belgák 56%-a ismer legalább egy embert, aki súlyos szexuális erőszakot szenvedett el – egy jogsértést, amelyet legtöbbször titokban marad a hozzá fűződő előítéletek és társadalmi megbélyegzés miatt.

Becslések szerint körülbelül 500.000 nő és lány szenvedett el csak az EU-ban női nemi szerv csonkítást (Female Genital Mutilation, FGM), a nők által elszenvedett erőszak egy másik formáját, és még 180.000-en vannak veszélyben minden évben. A legtöbb nő és lány, aki az FGM veszélyében él, az Egyesült Királyságból, Olaszországból, Franciaországból, Németországból, Írországból, Hollandiából, Svédországból és Belgiumból származik. A törvénytelen gyakorlat kihat a nők egészségére, közérzetére és képességére, hogy elérjék a bennük rejlő maximális potenciált.

„A védelem megköveteli minden kormánytól, hogy biztosítsa a nők és lányok biztonságát. Amikor a megelőző lépések kudarcot vallottak, és erőszakos incidensek történtek vagy fognak történni, fontos, hogy az áldozatoknak és szemtanúknak védelmet és támogatást biztosítsanak, hogy újrakezdhessék az életüket” – mondta Michael Bochenek.

„A nőknek és lányoknak, akiket erőszak ért Európában, joguk van a nemzetközi védelemhez, beleértve a megmenekülést, például a női nemi szerv csonkítástól vagy a kényszerházasságtól.”

A megoldás:

A Konvenciót aláíró országoknak számos lépést kell tenniük, beleértve:

  • Foglalkozzanak a nemi sztereotípiákkal, és segítsék elő a nők és lányok társadalomban beöltött szerepével kapcsolatos mentalitás-, és hozzáállásbeli változásokat;

  • Képezzenek ki szakembereket, akik a túlélőkkel és az erőszak veszélyében élő nőkkel dolgoznak, szorosan együttműködve a civil szervezetekkel;

  • Biztosítsanak mind általános mind pedig személyre szabott támogató szolgáltatásokat, melyek megfelelőek és elérhetőek a nők és lányok számára, beleértve a testi és pszichológiai támogató szolgáltatásokat, menedékeket, nemi erőszak centrumokat és ingyenes nonstop telefonos segélyvonalakat;

  • Alakítsanak ki egy nemek szerint érzékenyített menedékrendszert – a védelmi kötelesség magában foglalja a nemzetközi védelemhez való jogot. A nemi alapú erőszaktól szenvedő nők és lányok harmadik országokban segítséget kérhetnek egy másik országban, ha a sajátjuk nem akadályozza meg az üldözésüket, vagy nem ajánl megfelelő védelmet vagy hatékony jogorvoslatot.

„Az Isztambuli Konvenció ratifikálása és bevezetése nem különleges jogok biztosítása nőknek, ez csak a létező igazságtalanságok megoldására szolgál, és a további női emberi jogi sértések megakadályozására” – mondta Michael Bochenek.

Megjegyzés a szerkesztőnek:

A mai napig több mint az Európa Tanács tagországainak háromnegyede (36-an a 47-ből) aláírta a Konvenciót és közülük 13-an ratifikálták is: Albánia, Andorra, Ausztria, Bosznia és Herczegovina, Dánia, Franciaország, Olaszország, Montenegró, Portugália, Szerbia, Spanyolország, Svédország és Törökország. A következő hónapokban egy olyan mechanizmus kerül kialakításra, amely monitorozni fogja, hogy a tagországok hogyan szereznek érvényt a Konvenciónak.

Az Amnesty International tevékenyen részt vett a Konvenció előkészítésében olyan információk megosztásával, melyeket a nemi alapú erőszak túlélői oszottak meg a szervezettel, illetve jó gyakorlatok és nemzetközi emberi jogi törvények és normák alapján létező elvárások biztosításával. Ez az egyezmény így az alapvető nemzetközi normáknak és civil társadalom véleményének a tükre.

Az én testem, az én jogaim (My Body, My Rights) az Amnesty International globális kampánya, hogy megállítsa a szexualitás és reprodukció kormányzati szabályozását és kriminalizálását. 2014 és 2015 során a kampány azon dolgozik, hogy megváltoztassa az emberek életét számos országban, többek közt Írországban. Ez a kampány tervei szerint emlékezteti a világ vezetőit, hogy tartsák tiszteletben, védjék meg és tegyenek eleget a szexuális és reprodukciós jogoknak. Több információért lásd: https://campaigns.amnesty.org/campaigns/my-body-my-rights

Az END FGM európai kampány egy 2009-ben kötődött partnerkapcsolat az Amnesty International és a közösségi alapú és női jogi szervezetek között az EU tagállamaiban. Regionális szinten támogatja az átfogó megközelítést a női nemi szerv (FGM) megcsonkításának megállítása érdekében. Ennek eredményeképp 2013-ban az EU elfogadott egy FGM-mel kapcsolatos akciótervet.

2014-ben kialakították az END FGM Európai Hálózatát, hogy folytassák a kampány munkáját. Az FGM-re emberi jogi válasszal való törekedéssel a Hálózat biztosítani szeretné, hogy az FGM napirenden marad Európában, és a kötelezettségek, hogy befejezzék ezt a gyakorlatot, bevezetésre kerülnek Európában és azon túl. Több információért lásd:http://www.endfgm.eu/en/