„Teljesen világos, hogy a konfliktusban résztvevő felek nem tisztelik a nemzetközi humanitárius jogot, és a gázai civil lakosság nagy árat fizet ezért” – nyilatkozta Malcolm Smart, az Amnesty International Közel-Kelet és Észak-Afrika Program igazgatója. „Az azonnali tűzszünet lehetővé tenné, hogy legalább az alapvető támogatás eljusson a civil lakossághoz.

„Tűzszünet hiányában azonnali humanitárius fegyverszünetre van szükség a civil lakosság védelme érdekében. A fegyverszünetnek legalább addig kell tartania, amíg a humanitárius segítség célba nem ér és sikerül evakuálni azokat, akik el akarják hagyni a területet” - tette hozzá Malcolm Smart.

Az Amnesty International újfent arra kéri Izraelt, a Hamászt és más palesztin fegyveres csapatokat, hogy ne támadjanak civilekre, és ne sértsék meg a nemzetközi humanitárius jogot. A szervezet arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát és a nemzetközi közösséget, hogy biztosítsa a nemzetközi jog teljesítését.

Azonban a civilek, különösen a 1,5 millió Gázában rekedt palesztin lakosság még mindig a támadások célpontja, és aránytalanul szenvednek ebben a konfliktusban.

Háttér

Több mint 500 palesztin halt meg 2008. december 27-e óta, köztük több mint 100 fegyvertelen civil volt, sokan gyerekek. Kétezernél is több a sebesültek száma. Az izraeli légitámadások nincsenek tekintettel a civil lakosságra, ezt mutatja a polgári áldozatok magas száma is, amelyet csak tovább növel azon tüzérségi ágyúk használata, amelyek rendkívül pontatlanul képesek csak a célpont bemérésére, így nem lenne szabad őket sűrűn lakott területeken alkalmazni. Miután Izrael 2009. január 3-án, szárazföldön is lerohanta Gázát, a harcok a lakóövezetek közvetlen közelébe kerültek, illetve egyre mélyebben behatolnak azokba. Miután az izraeli erők három részre osztották fel a Gázai övezetet a humanitárius helyzet tovább súlyosbodott.

A Hamasz és más palesztin fegyveres csoportok több száz különböző rakétát lőttek ki dél-izraeli városokra, a nemzetközi humanitárius jog megsértésével. Három izraeli civil halt meg a támadások során.

Még ha folytatódnak is a harcok, a nemzetközi humanitárius jog szerint Izraelnek azonnali kötelessége megengedni, hogy a humanitárius segítség eljusson a civilekhez. Továbbá, Izrael gátolja az alapvető gyógyszerek, élelmiszerek, üzemanyag és elektromos ellátást, amellyel megszegi a megszálló hatalomként számára előírt kötelességeit.

Kritikus az élelmiszer- és gyógyszer-, valamint az alapvető létszükségletet jelentő egyéb tényezők hiánya Gázában. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) szerint a kórházakat már csak olyan rendkívül megbízhatatlanul működő generátorok tudják árammal ellátni, amelyeket nem tudnak megjavítani az Izrael által bevezetett, pótalkatrészekre vonatkozó importkorlátozások miatt. A harcok több esetben is megakadályozták, hogy a mentők időben reagálhassanak a vészhívásokra, pedig számos esetben a halál megelőzhető lett volna.

A vízvezetékek jelentős része károsult, vagy megsemmisült a bombázások során, így sok gázai család számára rendkívül nehézzé vált a tiszta ivóvízhez való hozzáférés. A szükséges javítási munkálatokat a bombázások akadályozzák. A következő csapást a tiszta ivóvíz hiánya jelentheti a térségben.