Az emberi jogvédő szervezet arra is felszólította a megválasztott amerikai elnököt, hogy támogassa egy független vizsgálóbizottság felállítását, amely az USA által vagy megbízásából a terrorizmus elleni háború részeként elkövetett emberi jogi sértéseket vizsgálná ki, biztosítva a számonkérhetőséget, illetve alapvető változást jelezve ezzel az USA terrorizmus-ellenes politikájában.

„Nem kérünk lehetetlent. Barack Obama már korábban megerősítette elkötelezettségét, hogy jóváteszi az amerikai kormány által a nemzetbiztonság nevében jóváhagyott visszaélések egy hányadát. Kérésünkkel  elkötelezettségének valóra váltását akarjuk elérni,” mondta Irene Khan, az AI Főtitkára.

„Üdvözöljük a Guantánamó ügyének adott prioritást,” mondta Irene Khan. „Guantánamó bezárása annak a jele lenne, hogy az USA kezd elhatárolódni a közelmúlt fogva tartási politikájától, de csak abban az esetben, ha ezt az USA nemzetközi kötelezettségeinek szigorú betartásával hajtja végre. Az ördög a részletekben rejlik: nem szabad Guantánamót más néven vagy máshol megismételni.”

Az amerikai védelmi miniszter, Rober Gates felkérte szakértőit, hogy készítsenek terveket Guantánamó bezárásáról, mivel az várhatóan az új adminisztráció egyik legfontosabb prioritása lesz. Ennek részét kell, hogy képezze egy, a fogva tartottak jövőjére vonatkozó részletes terv is. Bármely Guantánamó bezárására vonatkozó tervnek azt is tartalmaznia kell, hogy a katonai bizottságok előtt folytatódó eljárásokat azonnal be kell fejezni, és az eljárásokat civil törvényszékek előtt kell lefolytatni.

Más országok azzal segíthetik elő Guantánamó bezárását, hogy humanitárius védelmet nyújtanak azon fogva tartottaknak, akiket szabadon engedtek, de saját országukba kínzás vagy üldöztetés veszélye  miatt nem térhetnek vissza. Egyes EU tagállamok, köztük Németország és Portugália támogatták a fogva tartottak befogadását az EU-ba, továbbá az Unió közös álláspont kialakításán gondolkozik. „Kérjük Magyarország kormányát, vegye fontolóra, hogy a magyar állam hogyan tudna szerepet vállalni, és milyen segítséget tudna nyújtani a Guantanamo bezárása miatt felmerülő emberi jogi problémák orvoslásában.”, mondta Álmosd Róbert, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

„Guantánamó olyan fogva tartási stratégia részét képezte, amellyel az USA a terrorizmus elleni fellépés nevében hét éven keresztül szisztematikusan támadta az emberi jogokat – így a tisztességes bírósági eljáráshoz és az emberséges bánásmódhoz való jogot,” mondta Irene Khan. „Amerikai részről eljött az ideje egy új megközelítési formának, de más országoknak szintén fontos szerepük van a központ bezárásának elősegítésében.”

Az Amnesty International felszólítja a megválasztott amerikai elnököt, hogy hivatali idejének első száz napjában hajtson végre konkrét emberi jogi reformokat, beleértve a Guantánamói-öbölben található fogolytábor bezárására vonatkozó – viszonylag rövid időn belül megvalósuló – menetrend bejelentését, a nemzetközi joggal összhangban álló, a kínzást és embertelen bánásmódot megtiltó elnöki rendelet kibocsájtását, és egy, az USA által a terrorizmus elleni háborúban elkövetett emberi jogi sértések kivizsgálására létrehozott független bizottság felállításának a biztosítását.

Jelenleg hozzávetőlegesen 250 embert tartanak fogva Guantánamón. Egyesek több mint hat éve vannak fogságban.

Az Amnesty International volt az egyik első szervezet, amely Guantánamó bezárására szólított fel. Január 11-én világszerte több mint 35 országban AI aktivisták, támogatók és tagok fognak kiállni amellett, hogy az USA változtasson a terrorizmus-ellenes fellépése során alkalmazott fogva tartási politikáján.