A táborban jelenleg mintegy 250 a fogva tartottak száma. Közülük bizonyíték hiányában kb. 60 ellen nem emelnek vádat az amerikai hatóságok és tervezik szabadon bocsátásukat. A 60 fogoly közül legalább 1 hontalan, és többen közülük nem térhetnek vissza hazájukba, mert kínzás vagy más súlyos emberi jogi sértés veszélye fenyegeti őket. Ez utóbbiak többek között afgán, algériai, kínai, jemeni, iraki, líbiai, orosz, szaúd-arábiai, szomáliai, szíriai, tunéziai és üzbég állampolgárok. A foglyok emiatt két tűz között vannak.

Ravil Mingazov korábban balett táncos volt, aki elhagyta Oroszországot, mert hátrányos megkülönböztetés érte muszlim vallási hovatartozása miatt. Egy menekülttáborban élt Afganisztánban, majd az amerikai invázió után Pakisztánba menekült. A pakisztáni rendőrség tartóztatta le, majd az amerikaiak fogságába került, akik aztán a bagrami támaszponton tartották fogva, mielőtt Guantánamóra szállították. Ravil Mingazov előtt jelenleg két út áll: Guantánamón marad vagy visszamegy Oroszországba, ahol emberi jogi visszaélés veszélye fenyegeti. Jövője attól függ, hogy az Amerikai Egyesült Államok eleget tesz-e törvényi kötelezettségének, és biztonságos megoldást teremt számára, vagy egy másik ország áll elő humanitárius alternatívával.

Számos országnak lehetőségében áll, hogy biztonságos megoldást ajánljon fel azoknak a foglyoknak, akik nem tudnak visszatérni származási országukba. Az államok bizonyos esetekben nemzetközi védelmet ajánlhatnak fel humanitárius alapon, vagy más bevándorló státuszban fogadhatják be őket. Például biztosíthatják a foglyok számára a törvényes letelepedést, mely lehetővé tenné fokozatos integrációjukat az adott országban hatályban lévő bevándorlási törvények és gyakorlatok mentén. Ez a lehetőség adottnak tűnik olyan országok számára, ahol a foglyoknak vannak kötődései, ahol beszélik a nyelvet, vagy létezik egy, a fogoly származási országa szerinti, már létező, beilleszkedett bevándorló közösség.

Csak akkor számolhatóak fel a Guantánamón zajló jogsértések, ha a foglyok biztonságos helyet találnak a továbbélésre. Nem kétséges, hogy a foglyok számos kihívással fognak szembenézni, miután hosszú évekig tartó fogva tartás után megpróbálnak beilleszkedni a mindennapokba. Azok a kormányok, melyek törvényes, emberséges és fenntartható megoldást tudnak kínálni erre a nemzetközi botrányt kiváltó jogsértésre, azonnal cselekedniük kell.

Az Amnesty International felszólítja azoknak az országoknak a kormányait, akik biztonságos és megfelelő megoldást képesek nyújtani, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket:

    * Ajánljanak fel nemzetközi védelmet azoknak a guantánamói foglyoknak, akik nem térhetnek vissza országukba, és biztosítsák, hogy nem szállítják őket tovább egy másik országba, ahol további visszaéléseknek vannak kitéve.
    * Vegyék fel a kapcsolatot az amerikai hatóságokkal ebben a kérdésben, és azonosítsák azokat a guantánamói foglyokat, akik biztonságosan befogadhatók, és be tudnak illeszkedni az országban.
    * Utasítsanak el mindennemű, a foglyok mozgási szabadságát korlátozó feltételt, pl. utazási korlátozást vagy házi őrizetet.
    * Az amerikai hatóságok együttműködésével biztosítsák, hogy az országukba befogadott guantánamói foglyok megkapják a szükséges támogatást ahhoz, hogy sikeresen integrálódjanak a közösségbe, beleértve az orvosi és a pszichológiai ellátást.

Háttérinformáció

2002. január 11-én szállítottak először foglyokat a Guantánamó-öbölben található fogolytáborba. Több száz embert tömeges letartóztatások során Pakisztánban ejtettek fogva, sokukat mint terrorista, csupán az elfogó szavára alapozva adtak át az Amerikai Egyesült Államoknak, és százaikat szállították a Guantánamó-öbölbe, a bagrami támaszpontra vagy az amerikaiak által fenntartott titkos fogolytáborokba. A Guantánamo-öbölben fogva tartottak több mint 85 százalékát nem az Egyesült Államok fegyveres erői tartóztatták le a harctéren, hanem az Afgán Északi Szövetség Pakisztánban akkor, amikor minden, az Egyesült Államoknak átadott "terroristáért" ötezer dollárra rúgó jutalmat kapott a beszolgáltató. 2008 decemberéig kb. 520 foglyot engedtek szabadon Guantánamóról a világ különböző országaiba, közöttük Albániába, Afganisztánba, Ausztráliába, Bangladesbe, Bahrainbe, Belgiumba, Bosznia-Hercegovinába, Dániába, az Egyesült Királyságba, Egyiptomba, Franciaországba, Iránba, Irakba, Jemenbe, Jordániába, Kuvaitba, Líbiába, a Maldív-szigetekre, Mauritániába, Marokkóba, Pakisztánba, Oroszországba, Spanyolországba, Svédországba, Szaúd-Arábiába, Szudánba, Tádzsikisztánba, Törökországba és Ugandába. A Guantanámón tartózkodó foglyok bűnösségének vagy ártatlanságának kérdését törvényszéki bíróságon, méltányos tárgyaláson kell eldönteni. Az USA eddig azonban nem a jogszerű igazságszolgáltatást, hanem a hírszerzést és a jogtalan fogva tartást részesítette előnyben.