A nőket érő erőszak világszerte elterjedt jelenség, olyan emberi jogi sértés, melynek orvoslása az állam felelőssége. Az Amnesty International erre hívta fel a figyelmet a mai napon az Oktogon téren tartott akciójával. Az Amnesty International 2004-ben nemzetközi kampányt indított, számos jelentésben vizsgálta a nők helyzetét, és sok országban, köztük Magyarországon is jogi és politikai változások motorjává vált. A szervezet továbbra is követeli, hogy ezen erőszakos cselekmények elkövetői felelősségre vonhatóak legyenek. A szervezet legutóbbi két, novemberi jelentésében az örményországi és a Haitin élő nők és lányok elleni erőszak esetében tárta fel részletesen az állam felelősségét, az elmúlt évben pedig a magyarországi helyzetet vizsgálta. Bár az erőszakot elszenvedett nők a világ különböző országaiban élnek, egy dolog közös bennük: az állam nem biztosítja számukra a megfelelő védelmet a partnerkapcsolati erőszak ellen. 

„Égető szükség van Magyarországon egy bántalmazott központú távoltartási törvényre.”, mondta Álmosd Róbert, az Amnesty International magyarországi igazgatója. A szervezet magyarországi irodája üdvözli, hogy a törvényhozók felismerték, szükséges a jelenlegi távoltartási törvény megváltoztatása. A kapcsolaton belüli nemi erőszak a nők elleni erőszak egy formája, semmiben sem különbözik a nemi erőszak más formájától, a megalázottság, a fenyegetettség mértéke ugyanakkora. „Olyan bántalmazott központú távoltartási törvényre van szükség, amely minél tágabb lehetőséget biztosít a bántalmazott nőknek arra, hogy élhessenek emberi jogaikkal, olyan törvényre, mely megteremti szabadságukat és személyi biztonságukat.”, tette hozzá. 

Az Amnesty International egyetért a témával behatóan foglalkozó női jogvédő civil szervezettekkel, miszerint e személettől eltér a jelenlegi törvénymódosító javaslatban szereplő „családon belüli erőszak” meghatározás, a „megelőző” távoltartás fogalma és a hamis vádra vonatkozó kitétel. Az Amnesty International fontosnak tartja, hogy a távoltartási törvény ne korlátozódjon a családon belüli erőszakra, mert ez a megfogalmazás kizárná a családon kívüli kapcsolatban bántalmazott nőket jogaik érvényesítéséből. A kapcsolati erőszak ezzel ellentétben olyan kategória, mely minden párkapcsolatban ért bántalmazottra alkalmazható lenne. A „megelőző” kitétel azt sugallja, hogy a bekövetkezett bántalmazásra nem vonatkozik a védelem. A szervezet károsnak tartja a hamis vád hangsúlyozását, mert elrettentő hatással bírhat a bántalmazottakra, és nem segíti a jogérvényesítés lehetőségét.  

Az Amnesty International szexuális erőszakkal foglalkozó jelentése után megalakult egy civil szervezetekből, állami hatóságok képviselőiből, és más szakemberekből álló munkacsoport, mely feladatául tűzte ki, hogy a jelenleg hatályban lévő nemi erőszakra vonatkozó törvényre módosító javaslatokat dolgozzon ki, illetve, hogy a szexuális erőszak áldozataival foglalkozó szakemberek számára az Egészségügyi Világszervezet vonatkozó protokollja alapján irányelveket dolgozzon ki.  

Az emberi jogok nem lehetnek teljesek a nők jogainak érvényesülése nélkül. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata egyértelműen kimondja, hogy minden személynek joga van a méltósághoz, a szabadsághoz, és a személyi biztonsághoz. Ez a dokumentum az emberi jogi mozgalom legfontosabb, leglényegesebb alapvetéseit fekteti le, mely idén lesz 60 éves. Az Amnesty International arra törekszik, hogy minden embert egyaránt megillessen valamennyi, 60 éve elfogadott emberi jogi norma. A szervezet az évfordulón, december 10-én Egy nap az emberért – Az emberi jogok ünnepe címmel egész napos rendezvényt szervez a Gödör Klubban, ahol a 16 akciónap zárónapja alkalmából többek között a nők elleni erőszak magyarországi helyzetét értékeli egy kerekasztal-beszélgetésben.