Az Amnesty International április 8-án, a Nemzetközi Roma Világnapon kijelentette, hogy az európai kormányok képtelenek megakadályozni a romák ellen irányuló megfélemlítést, sőt néhány esetben még fűtik is a diszkriminációt.

„Az elmúlt években jelentősen nőtt Európában a romák elleni erőszakos esetek száma. Elkeresítő ennek az aggasztó jelenségnek a visszhangja. Elfogadhatatlan, hogy a modern Európában állandó fenyegetettségtől és pogromszerű támadásoktól kell tartania a roma közösségeknek.”– nyilatkozta John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai programigazgatója.

„Európai vezetők túl gyakran járultak hozzá olyan előítéletek kialakulásához, amelyek a romaellenes erőszakot erősítik azzal, hogy antiszociálisnak, és nem kívánatosnak állítják be a romákat. Mindeközben a hatóságok általánosságban elítélik a legszembetűnőbb romaellenes erőszakot, de vonakodnak attól, hogy elismerjék valós mértékét, és sokszor lassítják az ellene folytatott harcot. Az Európai Unió eddig semmit sem tett annak érdekében, hogy felhívja a tagállamok figyelmét a romák nyilvánvaló és módszeres megkülönböztetésére.”

Az Amnesty International jelentése, „We ask for justice”: Europe’s failure to protect Roma from racist violence („Igazságot”: Európa képtelen megvédeni a romákat a rasszista támadásoktól) a cseh-, francia- és görögországi hivatalos személyek és civilek által elkövetett romák elleni gyűlölet motiválta erőszakot és zaklatást vizsgálta, ezzel is jelezve, hogy a jelenség egész Európára kiterjed.

„A bűnüldöző szervek számos esetben képtelenek megelőzni a rasszista támadásokat, valamint azt biztosítani, hogy a gyűlölet motívációt alaposan kivizsgálják, és az elkövetőket bíróság elé állítsák. „Sok rendőrörsön továbbra is jelen van a rasszista magatartás, amit inkább letagadnak, mintsem tennének ellene.”– közölte Jonh Dalhuisen.

A kormányok Európa szerte nem tesznek eleget a romákért. Számos országban mindennapos a diszkrimináció, a kényszerkilakoltatás, a szegregáció, és az alacsonyabb színvonalú oktatás.

„Az Európai Unió teljes törvényhozói fegyvertára rendelkezésre áll, hogy biztosítsa az erőszak, és általában a diszkrimináció elleni fellépést. Az Európai Bizottság, amely az EU-s szabályok végrehajtásáért felelős, eddig még nem tett egyértelmű és határozott lépéseket a romák elleni diszkrimináció és erőszak ellen”– mondta John Dalhuisen.

Az Amnesty International felszólítja a nemzeti kormányokat és az Európai Uniót, hogy kövessenek el mindent annak érdekében, hogy megszünjön a romaellenes diszkrimináció, intolerancia és erőszak a kontinensen.

Csehország

2013 nyarán és őszén cseh szélsőjobboldali csoportok rendeztek országszerte több tucat városban romaellenes tüntetést. Ezek a tiltakozások rendszerszintű jogsértések voltak a roma közösségekkel szemben.

2013 június és október között helyi lakosok csatlakoztak a szélsőjobboldali felvonulókhoz, és rendszeresen masíroztak České Budějovice városán át egy lakóparkig, ahol roma és nem roma felnőttek közt összetűzés is robbant ki a játszótéren.

Štefan, egy roma férfi így nyilatkozott az Amnesty Internationalnek: „Sokan nem értik, hogy [a tüntetések ideje alatt a romáknak] egy helyen kell maradniuk, és hogy a gyermekek...félnek. Egész nap tart ez, ami traumát okoz... Senki sem érdemli meg, hogy így bánjanak vele. Az emberek ezt háborúk idején már átélték, és úgy gondolom, hogy nem kéne ugyanezt 2013-ban, a 21. században megtapasztalniunk.”

Franciaország

A diszkrimináció elöl elmenekült 20 ezer Franciaországban élő roma közül sokan nem rendelkeznek hivatalos letelepedési engedéllyel, ami azt jelenti, hogy ritkán érhetők el számukra az olyan alapszolgáltatások, mint a vízellátás vagy egyéb higiéniai szolgáltatások. Gyakran erőszakosan kilakoltatják őket a szállókról és menhelyekről, zaklatják őket a rendőrök vagy civilek, és néha meg is támadják őket.

2011. november 22-én este a rendőrök felkeresték a marseille-i St. Martin d’Arenc templom mellett lévő romatelepet azzal a céllal, hogy kilakoltassanak 10 roma családot. Állítólag könnygázt dobtak be a sátrakba, ahol gyermekek aludtak, majd lerombolták a sátrakat, és a összetörték a romák személyes tárgyait.

R.-t megverték a rendőrök. Az mondta: „El akartam futni, de nem láttam semmit, csak egy kaput magam előtt. Megpróbáltam utána nyúlni, de amint elértem, úgy éreztem, mintha eltört volna a lábam, azután már nem emlékszem semmire.” R.-t törött combcsonttal szállították kórházba, és a műtét után hat hónapot töltött egy rehabilitációs központban.

A marseille-i roma bevándorlók általában nem jelentik be a zaklatást és az erőszakos eseteket, mert nem bíznak a rendőrségben, és tartanak a további megtorlásoktól. S. egy roma szociális munkás, aki romatelepen élt régebben, így nyilatkozott: „A romák nagyon félnek a rendőrségtől. Amikor gyerekeket viszek kórházba, hogy egészségügyi ellátásban részesüljenek, mindig félni kezdenek, akárhányszor rendőrt látunk az utunk során”.

Görögország

Görögországban 250-300 ezerre becsülik a romák számát, akiket generációk óta hátrányos megkülönböztetés ér. 2012 és 2013 között pogromszerű támadások sorozatát követték el a roma közösség ellen Etolikoban, egy nyugat-görögországi faluban. Irini elmesélte az Amnesty Internationalnek 2013. január 4-én szerzett tapasztalatát, amikor is megközelítőleg 70 személy támadta meg otthonukat Molotov-koktélokkal, kövekkel és fadeszkákkal: „Amikor láttam, hogy közelednek, fogtam a gyerekeimet, és bezárkóztunk a házba. A gyermekeim sírtak és üvöltöttek... Megrémültem. Ahogy kinéztem az ablakon, rájöttem, hogy a legtöbbjüket ismerem, együtt nőttünk fel. Az ablak alól üvegeket dobáltak, és felgyújtották a házat.” Azon a napon hat házat és négy kocsit támadtak vagy rongáltak meg gyújtóbombával a támadók. Néhány roma azt mondta az Amnesty Internationalnek, úgy érezték, hogy elárulta őket a rendőrség. Egyikőjük így fogalmazott: „A házból két rendőrt láttam... Csak nézték az embereket, és kérték őket, hogy fejezzék be. Ennél többet nem tettek.”

Romák Európában: Igazságot kérünk - videó