Az Amnesty International ma megjelent jelentése szerint veszélybe került az orosz polgárok gyülekezéshez való joga, miután a kormány az elmúlt hónapokban több korlátozó intézkedést vezetett be az egyre fokozódó kormányellenes és kritikus megnyilvánulások korlátozására.

A Jog és nem bűntény: A békés gyülekezés jogának lábbal tiprása Oroszországban című jelentés azokat a törvényhozásban és politikában bekövetkezett változásokat veszi górcső alá, amelyeket Vladimir Putyin két évvel ezelőtti második újraválasztása óta vezettek be. Az orosz parlament ugyanis olyan törvénykezést készül elfogadni, amely értelmében a nyilvános gyülekezés jogát korlátozó keretszabályokat több alkalommal megszegő szervezetek a jog által is büntetendőnek minősülnek majd.

“Az idei februári-márciusi tüntetéshullámra adott határozott reakció rávilágított, mennyire nehéz és veszélyes vállalkozás lett Oroszországban a tüntetések megszervezése és az azokon való részvétel. A gyülekezés szabadsága, amelyet már hosszú ideje korlátoznak az orosz hatóságok, mostanra végképp veszélybe került” – nyilatkozta Denis Krivosheev, az Amnesty International Európáért és Közép-Ázsiáért felelős programigazgató-helyettese.

A tervezett drákói törvénykezés főbb elemei:

  • Minden nyilvános gyűlést a hatóságoknak előzőleg jóvá kell hagyniuk, kivéve, ha azt távoli, előre kijelölt területeken tartják. Ezen törvénykezés be nem tartása a szervezők és résztvevők súlyos megbírságolását vonja maga után. Akit pedig a rendőrségnek való ellenszegülés gyanújával állítanak elő, az akár 15 napi szabadságvesztésre is ítélhető.
  • Azokat a gyűléseket, amelyeket kritikus nézeteket valló vagy kisebbségi véleményt megfogalmazó csoportok szerveznek, szinte minden esetben betiltják.
  • Kizárólag egy fős tiltakozásokat lehet felhatalmazás nélkül megtartani, de az elmúlt hónapokban még ezeket is célba vették.
  • A spontán gyülekezés automatikusan törvénytelennek számít, ezért azonnali hatállyal fel fogják ezeket oszlatni. Ezen események békés résztvevőit is önkényes módon letartóztathatják, és nagy valószínűséggel megbírságolják vagy rövid időre őrizetbe veszik őket.
  • A jelentés egyebek között számba veszi a tüntetések önkényes betiltását, a tüntetések erőszakos feloszlatását, és a tüntetők önkényes letartóztatását érintő eseteket, valamint rávilágít arra, hogy a bíróságok törvényhozáskor mennyire nem tartják szem előtt a békés gyülekezés jogát.

A Bolotnaja-téri tüntetés leverése után (2012. május) beállt rövidke szélcsendet követően az Amnesty International idén február és március hónapban újabb tíz olyan tüntetésről számolt be, amelyek közül legalább hetet a rendőrség feloszlatott, továbbá több mint ezer békés tüntetőt őrizetbe vettek. Százakat súlyos pénzbírság fizetésére köteleztek, és több mint egy tucat embert tisztességtelen eljárás alapján több napra őrizetbe vettek. A hatóságok egy 2012-ben elfogadott törvényt is felhasználnak a spontán gyülekezések beszüntetésére, és a népszerű helyszíneken tartott kormány-ellenes tüntetések megelőzésére.

A hatóságok számos esetben, még tömegoszlatás előtt felhatalmazást kaptak a tüntetők megfélemlítésére és fizikai bántalmazására. Ehhez hasonlóan, a büntetés végrehajtó tisztek is szinte teljes mértékben büntetlenséget élveznek erőszak alkalmazása esetén.

Az orosz Amnesty International a 2013 és 2014 eleje közötti időszakban Moszkva népszerű részein egyetlen egy nyilvános megmozdulásra sem kapott engedélyt. A hatóságok által felajánlott helyszínek mind távoli, elhagyatott parkokban lettek kijelölve. Ugyanakkor a kormányt támogató összejövetelek gyakran kapnak engedélyt olyan helyszíneken, ahol korábban a hivatalostól eltérő véleményű csoportok nem vagy egyes esetekben egyáltalán senki nem gyülekezhetett.

Egy független csoport nyilvánosságra hozott kimutatása szerint, amelyben az egyes helyszíneken tapasztalt forgalmat hasonlították össze, az Amnesty International és más csoportok által kiszemelt helyszíneken óránként mintegy 788-5374 személy fordul meg. Ezzel szemben a hatóságok által felajánlott helyszínek esetében ez az érték csupán 34 fő/óra.

Több olyan eset is nyilvánosságra került, amikor az orosz bíróságok a gyülekezés szabadságának elvét ítélethozatalkor nem tartották szem előtt. Mindössze néhány esetben nyilvánították törvénytelennek a tüntetések betiltását, és a döntés soha nem gátolta a hatóságokat a munkájukban. Az eljárási garanciák gyengülése, és a bírók vonakodása az egyes esetek kivizsgálása terén azt eredményezte, hogy százakat bírságoltak meg és tartóztattak le igazságtalan eljárások során.

“Egyre világosabbá válik számunkra, hogy az orosz hatóságok a közterületeket, és az azokon történő minden olyan tevékenységet, amely hozzájárul a róluk alkotott kép kialakításához, minden áron ellenőrzésük alá kívánnak vonni – továbbá az is tény, hogy az orosz bíróságok nem képesek, vagy szándékosan nem tesznek ez ellen semmit” – mondta Denis Krivosheev. “A tüntetések betiltásával, a nem kormánypárti NGO-k csőd szélére kerülésével, és a független média elnémításával az eltérő vélemények leginkább már csak az emberek otthonának biztonságában hangzanak el. Ez a jövőre nézve rendkívül aggasztó, míg Oroszország nem is annyira távoli múltja ismét vészjóslóan felsejleni látszik.”

A rendőrség őrizetbe vesz egy tiltakozót a moszkvai Tverszkaja utcában, 2014. február 24-én