A végletes nyomor, az iskolai diszkrimináció és az inkluzív, multikulturális tanterv hiánya miatt a bosznia-hercegovinai, horvátországi és szlovéniai roma gyerekek nem tudnak élni az oktatáshoz való jogukkal. Az Amnesty International legújabb jelentése szerint ebben a három országban roma gyerekeket zárnak ki az alapfokú oktatásból, és a kormányok még nem orvosolták ezt a problémát. A roma gyerekek szegregált oktatása Magyarországon is komoly problémát jelent, ám a kormányzat részéről egyelőre hiányzik a magyarországi integrációs programok  megfelelő nyomon követése és hatásvizsgálata.

Az oktatáshoz és a hátrányos megkülönböztetéstől mentes élethez való jog része a nemzetközi emberi jogoknak és a három ország alkotmányának is. Az érintett kormányok életre hívtak ugyan speciális, a romák oktatásba történő integrálódását célzó programokat és akcióterveket, ám mind a kormányzati szervek, mind a civil szervezetek elismerik, hogy legjobb esetben is csupán a roma gyerekek kis hányada fér hozzá valóban az oktatás biztosította lehetőségekhez.

Bár egyes esetekben ingyenes étkezést és utazást biztosítanak a roma gyerekeknek, sokuk már az iskolába sem jut el, mert gyalog túl nagy távolságra laknak, vagy mert nincs megfelelő ruhájuk, amiben télen is megtehetnék az utat. A gyerekek fûtetlen, zsúfolt otthonukban gyakran képtelenek tanulni és elkészíteni a házi feladatukat. Ahogy azt a szlovéniai roma közösség tagjai mondták az Amnesty International képviselőjének: "Sokan kalyibákban élünk - hogyan is teljesíthetnének jól a gyerekeink az iskolában?"

Előfordul, hogy a roma gyerekeket saját tanítóik részéről is hátrányos megkülönböztetés éri. A tanárok néha kizárólag romáknak fenntartott, csökkentett tantervvel mûködő osztályokba vagy tanulócsoportokba osztják be őket, a hiányzásokat és a gyenge osztályzatokat pedig gyakran "a romák életmódjával" és az oktatáshoz való hozzáállásukkal magyarázzák. A horvátországi macinec-i elemi iskola oktatói a bírósághoz intézett, a roma gyerekek iskolai szegregációját indokló beadványukban így érveltek: "A roma szülők gyakran alkoholisták, gyerekeik hajlamosak lopni, káromkodni, verekedni, és amint hátat fordít nekik az ember, eltûnnek a dolgok az osztályból, gyakran jelentéktelen, haszontalan tárgyak is; számukra maga a lopás a lényeg."

A tanárok, valamint a roma gyermekek és szülők között általánosan elfogadott az a nézet, hogy a roma gyerekek iskolai nehézségeinek nagy része a nyelvi akadályokra vezethető vissza. Sok roma gyerek van, aki egyáltalán nem, vagy csak kevéssé beszéli a többség nyelvét, és szemben más kisebbségi nyelvekkel, a romák által beszélt nyelvek gyakorlatilag teljesen hiányoznak a három ország oktatási rendszeréből.

Az Amnesty International azonnali cselekvésre szólít fel a romák iskolai diszkriminációja ellen. Az Amnesty International célja, hogy egyetlen roma gyerek se kerüljön speciális osztályba vagy tanulócsoportba csupán a származása miatt; hogy a hatóságok folyamatosan ellenőrizzék az osztályok összetételét és - amennyiben szükséges - a roma gyerekekkel foglalkozó tanítók és tanárok tevékenységét; valamint hogy az általános iskolai oktatók részesüljenek a negatív sztereotípiák és előítéletek megszüntetését célzó képzésekben.

A végletes nyomorból fakadó, az oktatáshoz való hozzáférést megnehezítő akadályok elhárítását, és a roma nyelvnek és kultúrának a tantervben való megjelenését is magában foglaló, hosszú távú terv célja az, hogy minden roma gyermek megtalálja a helyét az általános iskolai oktatásban.

"A kormányok felelőssége, hogy megtörjék az írástudatlanság, a szegénység és a marginalizáció ördögi körét, és segítsék a lakosság leginkább veszélyeztetett rétegének a társadalomba történő integrálódását" - mondta Omer Fisher, az Amnesty International Bosznia-Hercegovinával, Horvátországgal és Szlovéniával foglalkozó kutatója.

A kelet-európai országok közül Magyarországon él a második legnagyobb létszámú roma kisebbség. Az Oktatási Minisztérium hátrányos helyzetû és roma gyerekek integrációjáért felelős miniszteri biztosa 2006. májusi nyilatkozata szerint 138 000 roma gyermek szerepel az általános iskolába beiratkozott diákok között. A miniszteri biztos elismerte, hogy a roma gyerekek szegregációja továbbra is komoly probléma. Közlése szerint legalább 3 000 általános iskolás osztály és 178 iskola az, melynek tanulói túlnyomórészt roma gyerekek, és 25 százalékukat szegregált környezetben oktatják. Sok roma diák kerül kisegítő osztályba vagy kisegítő iskolába, ahol nincs lehetőségük képességeik kibontakoztatására.

A közoktatási törvény ugyan tiltja a diszkriminációt, és a magyarországi kormányzat számos lépést tett az elkülönített oktatás megszüntetése érdekében, ám egyelőre kérdéses, hogy ezek az esélyegyenlőségi intézkedések és integrációs programok meghozták-e a várt eredményt. Egyelőre hiányzik a deszegregációs programok nyomon követése és hatásvizsgálata. Ez egy fontos lépés lenne ahhoz, hogy Magyarországon megszûnjön a gyermekek jogait súlyosan sértő oktatási gyakorlat. A roma gyerekek elkülönített, alacsonyabb színvonalú oktatása súlyosan diszkriminatív, és gyakran egész életükre megfosztja őket a többségi társadalomban az egyenlő életesélyektől.



Kapcsolódó anyagok (angolul):

False start: The exclusion of Romani children from primary education in Bosnia and Herzegovina, Croatia and Slovenia
http://web.amnesty.org/library/index/engeur050022006

Bosnia and Herzegovina: Roma and the right to education Factsheet
http://web.amnesty.org/library/index/engeur630142006

Croatia: The Roma and the right to education Factsheet
http://web.amnesty.org/library/index/engeur640012006

Slovenia: Roma and the right to education Factsheet
http://web.amnesty.org/library/index/engeur680022006