A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) most megjelent kiadványa egyedülálló kezdeményezés Magyarországon; 24 olyan előítélet-motivált bűncselekményt mutat be, amelyek 2009-2013 között történtek, és a munkacsoport tagjainak valamelyike jogi képviseletet látott el benne. Segítségével a közvélemény tájékozottabb lehet a témában, a hatóságok és a szakma pedig célzottabb és eredményesebb választ tud adni a felmerülő problémákra.

A munkacsoportot az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, valamint a Társaság a Szabadságjogokért hozta létre 2012 elején, hogy összefogja a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés területén működő magyarországi civil szervezeteket. A munkacsoport munkájában az alapító szervezetek képviselői mellett az e területen jártas szakemberek is részt vesznek. A munkacsoport fő célkitűzése a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorítása.

Tudj meg többet a munkánkról.


Magyarországon ma is létező komoly probléma a gyűlölet-bűncselekmények elkövetése, mely a legsúlyosabban a nemzeti és etnikai kisebbségeket – főleg a romákat –, a szexuális kisebbségeket, valamint a Magyarországra érkező bevándorlókat és menekülteket érinti. A helyzetet rontja, hogy a létező jogszabályokat a magyar igazságszolgáltatás és bűnüldözés szervei nem minden esetben alkalmazzák megfelelően a gyakorlatban.

A hivatalos statisztikai adatoknál gyaníthatóan több gyűlölet-bűncselekményt követnek el, a rendőrség azonban gyakran nem ismeri fel az előítéletes motivációt, illetve nem megfelelően minősíti az előítéletes pl. rasszista, homofób, transzfób, illetve xenofób indíttatásból elkövetett eseteket.

A kiadványban megjelenő értékelés hangsúlyozza a bűncselekmények helyes rendőrségi minősítésének fontosságát. Kiemeli, hogy abban az esetben, ha az előítéletes motiváció gyanúja felmerül, akkor az eljárást hivatalból meg kell indítani.

A GYEM által készített anyag kitér arra is, hogy a felsorolt esetekben a rendőrségnek a helyben elmulasztott intézkedések miatt sokszor nem sikerült az elkövető(ke)t azonosítani, így a büntetőeljárást fel kellett függeszteni. Sok esetben ezáltal bizonyítékot sem sikerült beszerezni, mely a büntetőeljárások eredményességét veszélyeztette. Előfordult olyan eset is, ahol három év múlva állapították meg egy intézkedés elmulasztásának jogellenességét, ami nem tekinthető hatékony jogorvoslati eljárásnak.

A kiadvány hangsúlyozza azt is, hogy amennyiben egy gyülekezés bűncselekményt valósít meg, illetőleg, ha mások jogait vagy szabadságát sérti, akkor azt a rendőrség mérlegelés nélkül köteles feloszlatni. Erre a közelmúltban olyan nyilvánvaló esetekben sem került sor, mint a devecseri vagy a 2012. októberi Milla-demonstrációval szembeni szélsőséges ellentüntetés ügye, amelynek során az Index újságíróját megverték.

A GYEM tagjai fontosnak tartják, hogy a nagy társadalmi visszhangot kiváltó, jelentős ügyekben a rendőrség pontos, naprakész és szükség szerint rendszeres információkat közöljön a folyamatban lévő nyomozásokról, azok lényeges jellemzőiről (pl. milyen bűncselekmény gyanúja miatt, hány elkövetővel szemben folyik eljárás, az előítéletes motiváció a vizsgálat tárgya, stb.), mert ezzel megnyugtató üzenetet küldene minden magyar állampolgár, és különösen az áldozat, valamint az érintett kisebbségi csoport tagjai számára arról, hogy a rendőrség védelmet biztosít számukra.

A jogvédő szervezetek a kormánytól azt várják, hogy hatékony szervezeti megoldást alakítson ki a rendőrségen és az ügyészségen, fogadjon el egy magyar bűnügyi protokollt, speciális képzést vezessen be a jogalkalmazóknak, javítsa a sértetteknek nyújtott áldozatvédelmet, valamint hatékony adatgyűjtési és monitoringrendszert építsen ki.

GYEM kiadvány

A kiadványban feldolgozott esetek részletes leírása a GYEM honlapján érhető el.

Lásd a mellékleteket