Szeptember 8-án egy tucat rendőr szállt ki előzetes figyelmeztetés nélkül két civil szervezet, az Ökotárs és a Demnet irodáihoz, ahol iratokat és szervereket foglaltak le. Mindkét szervezet része annak a konzorciumnak, amely a Norvég Civil Alap (EEA/Norvég Alap) magyar civil szervezeteknek szánt támogatásai kiosztásáért felel. A razzia előzménye a kormány elmúlt hónapokban tett számos olyan nyilatkozata és intézkedése, amelyek a magyarországi civil szervezetek munkájának hitelességét igyekeztek aláásni.

Polyák Attila - OrigoRendőrök vitték el az Ökotárs vezetőjétA Nemzeti Nyomozó Iroda szeptember 8-án, hétfőn reggel vonult ki a Norvég Civil Alapot kezelő Ökotárs alapítvány irodájához, és a Demnethez. Este elvitték a rendőrök az alapítvány vezetőjét, Móra Veronikát.

Egy másik civil szervezet, az Átlátszó Oknyomozó Újságíró Központ megszerezte a házkutatásról szóló hivatalos jegyzőkönyvet, amely szerint a rendőrtisztek az akció során a kormány által korábban „ellenzékinek” bélyegzett 13 szervezethez kapcsolódó dokumentumokat foglaltak le, köztük több olyan emberi jogi és más civil szervezet iratait is, mint a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Transparency International, a Roma Sajtóközpont vagy a K-Monitor. A házkutatás 5 órán át tartott, és a rendőrség délután 6 óráig a helyszínen maradt. Sajtóértesülések szerint a házkutatást követően a rendőrség az Ökotárs vezetőjét, Móra Veronikát a lakásához kísérte, majd lefoglalta a számítógépét.

Az Ökotárs elleni nyomozás alapja a kormány hűtlen kezelésért és jogosulatlan pénzügyi tevékenységekért tett feljelentése. Annak ellenére történt ez, hogy az Ökotárs pénzügyeit évente független könyvvizsgálatnak vetik alá, melyek eddig semmiféle szabálytalanságot nem tártak fel.

A rendőrség az Ökotárs teljes mértékű együttműködése ellenére rendelete el a házkutatásokat. Móra Veronika szerint a szervezet augusztus elején minden akkor kikért dokumentumot megküldött a hatóságok részére.

A hatóságok nem használhatják fel ezeket a razziákat a magyar civil szervezetek zaklatására és nyilvános elhiteltelenítésére!

A magyar civil szervezetek létfontosságú feladatokat látnak el az emberi jogok, az oktatás, a környezetvédelem és a szociális ellátás területén. Az Amnesty International felszólítja a magyar kormányt, hogy tartsa tiszteletben az egyesülés szabadságát és a szólásszabadságot.

A békés gyülekezés és az egyesülés szabadságának kérdésével megbízott különleges ENSZ-előadó, Maina Kiai szerint a külföldi és nemzetközi támogatásokhoz való hozzáférés lehetősége központi eleme az egyesülési szabadságnak, ezért felszólította az államokat, hogy „helyezzenek érvénybe olyan intézkedéseket, amelyek megvédik az egyéneket és szervezeteket a rágalmazástól, a becsületsértéstől, a jogosulatlan ellenőrzésektől és minden egyéb olyan támadástól, amely az általuk kapott támogatásokkal kapcsolatosak.”Hungarian government must end its intimidation of NGOs: http://www.amnesty.org/en/library/info/EUR27/004/2014

Háttér

2013. augusztus 17.

A kormányzó Fidesz szóvivője egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy „álcivil szervezetek” megrendelésre a kormány és a miniszterelnök munkájának aláásásán dolgoznak. Az egyik említett civil szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság panaszt nyújtott be a szóvivő ellen. 2014 júliusában a Fővárosi Törvényszék a Fideszt és szóvivőjét is nyilvános bocsánatkérésre kötelezte.

2013. október 3.

Gyöngyösi Márton, a szélsőjobboldali Jobbik képviselője javaslatot nyújtott be egy olyan törvény elfogadására, amely „nyilvántartásba venne és nyilvánosságra hozna” minden évente egymillió forintot meghaladó támogatást, amelyben civil szervezet részesült. A törvényjavaslatról szóló sajtóközleményében a Jobbik egy hasonló orosz törvényre tett utalást, amely alapján minden külföldi támogatásban részesülő civil szervezetet „külföldi ügynökként” tartanak nyilván.

2014. május 9.

A norvég külügyminisztérium bejelentette, hogy a civil szervezeteknek nyújtott támogatáson kívül felfüggesztette az EEA és a Norvég Alap összes kifizetéseit Magyarország részére.

2014. június 2.

Közvetlenül azután, hogy Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter június elején egy ellenzéki párt támogatásával gyanúsította meg a Norvég Alapot, a magyar kormány „független vizsgálatot” indított a támogatások felhasználását illetően, és bekért az érintett civil szervezetektől minden, a támogatásokhoz kapcsolódó dokumentumot.

2014. június 6.

A norvég külügyminisztérium kijelentette, hogy a kormány vizsgálata az Európai Gazdasági Térségről (EEA) és a Norvég Alapról szóló szerződés megszegésének minősül, mivel kizárólag a támogatást nyújtó államok, Izland, Liechtenstein és Norvégia felelősek az ilyen vizsgálatok lefolytatásáért. 2014. június 13. A tárgyalások ellenére Magyarország és Norvégia nem tudott megállapodni az EEA és a Norvég Alap felfüggesztett kifizetéseinek folyósításáról. A norvég hatóságok tájékoztatása szerint a kifizetések folyósításának feltétele, hogy a magyar fél betartsa az egyezményben foglaltakat, aminek része a civil szervezetek ellen indított vizsgálat beszüntetése. 2014. augusztus 6. A Fővárosi Főügyészség sikkasztás gyanújával nyomozást indított ismeretlen tettes ellen. 2014. szeptember 3. A KEHI (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) bejelentette, hogy feljelentést tett a rendőrségnél az egyik civil szervezet ellen a Norvég Alap támogatásaival kapcsolatos hűtlen kezelés és jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt.