Még fél évvel azután is folytatódnak az erőszakos eltűnések Szíriában, hogy az ENSZ felszólította az országot, vessen véget ennek az iszonyatos gyakorlatnak – nyilatkozta az Amnesty International az Erőszakos Eltűnések Áldozatainak Nemzetközi Napja alkalmából, amely minden év augusztus 30-án van.

A szír embereket rutinszerűen, erőszakkal rángatják bele a titkos fogvatartás mély szakadékába, ami egyértelmű bizonyíték arra, hogy a hatóságok szisztematikusan használják ezt az eszközt arra, hogy megtörjék az ellenzéket” – mondta Philip Luther, az Amnesty International közel-keleti és észak-afrikai igazgatója.

Az ENSZ februári határozata ellenére, amely azt követeli, hogy vessenek véget az erőszakos eltűnéseknek és egyéb emberi jogsértéseknek, számtalan, a szír kormány által ellenzékinek tekintett aktivistát, újságírót, orvost és ügyvédet rabolnak el az utcáról vagy otthonaikból, és aztán eltűnnek a „fekete lyukakban”.

Az eltűnteket a kapcsolattartás lehetősége nélkül, titokban tartják fogva különböző szíriai börtönökben. Sokan közülük embertelen körülmények között, jogi védelem nélkül, megkínozva vagy más embertelen bánásmódnak kitéve senyvednek. Ismeretlen számú fogvatartottat öltek meg a titkos börtönökben.

Februárban az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) tagjai elkötelezték magukat, hogy „további lépéseket tesznek, ha nem teljesülnek a követelések”. Hat hónappal később a szír kormány még mindig könyörtelen megfélemlítő akciókat szervez az ellenzékiekkel szemben.

Nem lett semmi a BT tagjainak ígéretéből, miszerint fellépnek azok ellen, akik felháborító módon semmibe veszik a határozatot. Ez nagyban elősegíti, hogy a szíriai kormány háborítatlanul és büntetlenül folytathassa az erőszakos eltüntetések gyakorlatát” – hangsúlyozta Philip Luther.

A határozat az ostromok befejezésére és a humanitárius segítség bejutásának biztosítására is felszólított, csakúgy mint az önkényes fogvatartások és kínzások azonnali befejezésére mind a kormányerők mind a fegyveres csapatok részéről. Részletesen kitér arra is, hogy azonnal szabadon kell bocsátani mindazokat, akiket önkényesen tartanak fogva (köztük a sok lelkiismereti foglyot).

Az Amnesty International újult erővel folytatja kampányát az Erőszakos Eltűnések Áldozatainak Nemzetközi Világnapja kapcsán, hogy felhívja a figyelmet azoknak a szír embereknek a helyzetére, akiket az állam rabolt el, és akiknek a sorsa mindmáig ismeretlen.

STORY MAP: http://bit.ly/disappearedinsyria

VIDEO: http://youtu.be/iBvw0AfEZKo

Eltűntek Szíriában: A háború szellemei

Rania (nem valódi név) utoljára 2011. november 1-jén beszélt a barátjával, Mohamed Bachir Arabbal. Mohamed orvosként és elkötelezett politikai aktivistaként hat hónapig bujkált, és megpróbálta elkerülni a szír hírszerzés kinyúló csápjait, mely rutinszerűen elzárja a hozzá hasonló békés aktivistákat.

Másnap valóra váltak Rania legrosszabb félelmei. Az esti hírekben közölték, hogy Mohamedet letartóztatták. Rokonai közül senki se tudta, hova vitték.

Mohamed különleges ember volt. Az észak-nyugati szír város, Aleppó egyetemének diákvezetőjeként tevékenykedett. Az évek során számos tiltakozást szervezett a kormány intézkedései ellen, ami miatt gyakran szembekerült a hatóságokkal. 2004 és 2005 között több hónapra elzárták, majd szabadon engedték.

De rokonai és kollégái most attól tartanak, hogy más a helyzet. A szír krízis 2011 márciusi kezdete óta számos titokban, az állam által elfogott vagy erőszakkal eltüntetett ember csúszott ki az ellenőrzés alól.

A szír hatóságok ellenzéket érintő stratégiája brutális: emeld fel a szavad egyszer ellenük és elfognak; tedd meg még egyszer és eltüntetnek” – összegezte Philip Luther, az Amnesty International közel-keleti és észak-afrikai igazgatója.

Azok közül a szerencsések közül, akiket hónapok vagy évek elzárása után elengednek, sokan tele vannak sebhelyekkel a brutális bánásmód miatt.

Legtöbbjük arról számol be, hogy számos olyan fogvatartási helyszínt megjárt, amely a szír biztonsági erők és a hírszerzés sötét labirintusának számít.

Mikor elfognak és titokban elzárnak valakit, nagy a valószínűsége, hogy meg fogják kínozni, hogy információkat szedjenek ki belőle vagy csak azért, hogy megbüntessék. Szíria émelyítő múltja azt mutatja, hogy komoly esély van rá, hogy ilyen bántalmazások komoly sérülést okozhatnak az eltűnt személynek, akik akár bele is halhatnak” – mondta Philip Luther.

A hátrahagyottaknak pedig marad a fájdalom, hogy nem tudják mi történt a szerettükkel.

Amint Mohamed családja megtudta, hogy letartóztatták a férfit, elkezdtek információkat gyűjteni arról, hol lehet. Eleinte sikertelenek voltak. De utána elkezdtek szivárogni az információk. Néhány férfi, akiket nemrég engedtek ki az ország legrosszabb hírű börtöneiből, elmondták, hogy több helyen látták a férfit.

Nem sokkal Mohamed elfogása után látták őt az aleppói légierő hírszerzésénél, később ugyanabban a városban a kórházban is. Egy férfi elmondása szerint Mohamed fejsérülést szenvedett, mert megkínozták vagy rosszul bántak vele.

Az Amnesty International számos emberrel beszélt, akiket azon a helyen tartottak fogva. Egyikük, aki jelenleg Szírián kívül él és neve elhallgatását kérte, elmondta, hogy a börtönben olyan rossz volt az élet, hogy azt kívánta, bárcsak meghalna.

Elmondta, hogy az elzártakat gyakran súlyosan megverik, túlzsúfolt cellákban tartják, és az ivóvíz hiánya sokakat arra kényszerít, hogy a WC-ből igyanak. A higiénia abszolút hiánya miatt hasmenés és más fertőző betegségek terjednek, amelybe sokan belehalnak.

Egy másik, azóta már szabadon bocsátott letartóztatott szerint Mohamedet más helyszíneken is látták, például a légi hírszerzés al-Ameerya szárnyának damaszkuszi központjában, és a Katonai Hírszerzés qaboun-i kirendeltségénél .

De a hollétéről szóló hírek igen ritkák. Idén egy ember látta Mohamedet a saydnaya-i katonai kórházban, ahol talán katonai bíróság elé állították, de a sorsa még mindig ismeretlen.

Az a tény, hogy Mohamedet majdnem három éve őrizetbe vették, és senki sem tudja merre lehet, botrányos képet fest arról, hogy a szír hatóságok sötét börtönhálózata hogyan működik. Brutális biztonsági erők vigyáznak a titokban elzártakra, és szerte az országban utaztatják őket anélkül, hogy belegondolnának mekkora aggodalomnak teszik ki ezzel a családtagokat” – hangsúlyozta Philip Luther.

Mohamed egy a sok békés aktivista, ügyvéd, újságíró és humanitárius munkás közül, akiket a szír hatóságok ellenségként kezelnek, és így titokban lecsukatják őket a biztonsági erőkkel. Sokuk a mai napig eltűntnek számít.

Közülük páran: Ali Mahmoud Othman, újságíró, 2012 márciusában letartóztatták Homs-ban; Juwan Abd Rahman Khaled, kurd aktivista, 2012 szeptemberében letartóztatták Damaszkuszban; Khalil Ma’touq, emberi jogi ügyvéd, utoljára 2012 októberében látták egy damaszkuszi ellenőrző pontnál; és Nasser Saber Bonder, költő és emberi jogi aktivista, 2014 februárjában vitték el damaszkuszi otthonából.

A lista folytatódik. Ők a szír háború szellemei.

Új, Szírián kívüli otthonából beszélve Rania elmondja, hogy nem adja fel Mohamed felkutatását: „Nyolc hónapja nem igazán tudok semmit Mohamedről, de folytatjuk a kutatást. Ő egy nagyon békés ember, nem tudom miért van börtönben. A dolgoknak meg kell változniuk Szíriában.”