Március 19-én és 20-án az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága azt vizsgálja, hogy Magyarország mennyire teljesíti a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglalt kötelezettségeit. A Bizottság genfi ülésén az Amnesty Internationalt Iván Júlia, az Amnesty Magyarország igazgatója képviseli.

Március 19-én és 20-án az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága azt vizsgálja, hogy Magyarország mennyire teljesíti a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglalt kötelezettségeit. A Bizottság genfi ülésén az Amnesty Internationalt Iván Júlia, az Amnesty Magyarország igazgatója képviseli.

Annak ellenére, hogy több politikai és jogi eljárás is indult már Magyarország ellen, köztük az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is jogsértéseket állapított meg, még mindig rendszeresen és súlyosan sérülnek a menekültek és menedékkérők emberi jogai. A magyar hatóságok komolyan korlátozzák a belépésüket az ország területére, és mindenkit - ideértve a családjukkal érkező gyermekeket és 14 évesnél idősebb kísérő nélküli kiskorúakat is - önkényesen és jogellenesen fogva tartanak.

Az Amnesty International is kiemelte az Éves Jelentésében, hogy a tavalyi év végén nagyjából 500 menedékkérőt tartottak fogva a szerb-magyar határon álló két tranzitzónában. A a tranzitok körülményei lényegesen elmaradnak a minimálisan elvárható szinttől, a menedékkérők hozzáférése a lakhatáshoz, jogi és egészségügyi segítséghez szintén rendkívül korlátozott. Az EJEB megállapította, hogy ez a bánásmód önkényesen megfosztja az embereket a szabadságuktól, és azt is kiemelte, hogy Magyarország továbbra sem nyújt megfelelő védelmet az embertelen és megalázó bánásmód ellen.

Az Amnesty aggodalmát fejezi ki azon lépések miatt is, amelyekkel megakadályozzák az emberek belépését az ország területére, illetve amiatt is, hogy gyorsan, időnként erőszakot alkalmazva tavaly nagyjából 20 000 embert küldtek vissza Szerbiába anélkül, hogy a menedékkérelmüket egy tisztességes és hatékony eljárás keretében elbírálták volna.

Az Országgyűlés 2017 júniusában elfogadott egy törvényt, amely a külföldi támogatást kapó civil szervezeteket vette célkeresztbe. A törvény arra kötelezi a szervezeteket, hogy magukat “külföldről támogatott szervezetként” bélyegezzék meg, a támogatóik személyes adatait pedig hozzák a kormány tudomására.

A széleskörű, civilellenes lejáratókampány során a kormány az olyan jogvédő szervezeteket, mint az Amnesty International Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vagy a Magyar Helsinki Bizottság azzal vádolja, hogy az “ország ellenségei és külföldi érdekeket szolgálnak”. Mivel a törvény csak a szervezetek egyes formáira vonatkozik, a törvény hátrányosan megkülönbözteti őket a más egyesülési formáktól, és olyan jogkorlátozásokat vezetett be, amelyek sértik a többek között az egyesülési szabadságukat, köztük a támogatások keresésének, elfogadásának és felhasználásának jogát.

Idén februárban egy újabb törvényjavaslat csomagot nyújtottak be az Országgyűlésnek, az úgynevezett STOP Sorost. A három törvényjavaslat még tovább korlátozná a magyar civil szervezetek működését, miközben tovább folytatódik az egyes magánszemélyek és szervezetek állami lejáratása. A hivatalos indoklás szerint a törvényekre az illegális migráció, a határok védelmének megerősítése és Magyarország nemzetbiztonsági érdekei miatt van szükség. Azok a szervezetek, amelyek a javaslat értelmében “támogatják a migrációt” csak belügyminiszteri engedély birtokában folytathatnák tevékenységüket, miután működésüket az adóhatóság és a nemzetbiztonsági szolgálatok is átvilágították. Az engedélyt kapó szervezeteknek a külföldi támogatásuk 25%-át elvonó, “bevándorlási finanszírozási illetéket” kellene fizetniük, és ha ezt nem teljesítik, akkor az illeték kétszerese lenne a büntetés.

A törvényjavaslat csomagban előirányzott szankciók drámaiak: az ügyészség felszólíthatja az adóhatóságot, hogy a törölje a szervezet adószámát, ami pénzügyi szempontból ellehetleníti a szervezeteket, végül pedig kezdeményezheti a bíróságnál, hogy a törvénynek eleget nem tevő szervezet megszüntetését. Ha elfogadják ezeket a tervezeteket, az kritikus helyzetet eredményez: az olyan független civil szervezetek, mint az Amnesty International relatíve rövid idő alatt akár meg is szűnhetnek. Ez a folyamat egy szűkebb, még több félelemmel teli és kizsigerelt civi szférához vezet. Ez a lépés példa nélküli lenne az Európai Unióban, amely többször hitet tett már azon civil szervezetek mellett, amelyek fontos szolgáltatásokat nyújtanak és emberi jogokat védenek.

“Soha nem gondoltuk, hogy ilyen komoly fenyegetés érheti a munkánkat. Minden nemzetközi szervezetnek fel kell emelnie a szavát, és fel kell szólítani a kormányt, hogy ejtse a javaslatcsomagot. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy folytathassuk a munkánkat Magyarországon. Ez a szégyenletes javaslat is jól mutatja, hogy soha nem volt még akkora szükség jogvédő szervezetekre az országban, mint most.” - mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

2017 júniusában a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte és új eljárásra kötelezte a Szegedi Törvényszéket, amely első fokon terrorcselekmény és tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépése miatt 10 év fegyházra ítélte a szíriai származású Ahmed H.-t, aki 2015 szeptemberében részt vett a magyar-szerb határon a menekültek, migránsok és a magyar rendőrök között kitört összecsapásban. A bíróság indoklása szerint az első fokon eljáró Törvényszék nem vizsgálta meg elég alaposan a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Augusztusban a Legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jogorvoslati kérelemmel fordult a Kúriához, amely novemberben megállapította, hogy az elsőfokú bíróságnak ítéletet kellett volna hoznia az ügyben. Ennek az eljárásnak nem volt hatása a folyamatban lévő eljárásra. Ahmed H.-t a megismételt eljárás során ismét bűnösnek találták, és március 14-én 7 év fegyházra ítélték. Az ítélet nem jogerős.

Az Amnesty International ajánlásai a magyar kormány számára:

  • azonnal vessen véget a menedékkérők önkényes és jogellenes fogvatartásának és az ellenük a határon elkövetett erőszakos rendőri fellépéseknek, illetve biztosítsa, hogy ezeket az ügyeket alaposan kivizsgálják

  • azonnal vonja vissza a STOP Soros törvényjavaslat csomagot

  • vessen véget a független és kritikus civil szervezetek zaklatásának, és tartsa tiszteletben az egyesülés szabadságával kapcsolatos kötelezettségeit

  • alakítson ki biztonságos és a hátrányos megkülönböztetéstől mentes környezetet a civil szervezetek számára, hogy azok tovább folytathassák a munkájukat

Háttér

Az Amnesty International az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának küldött jelentése itt érhető el.