Az Amnesty új kutatása bemutatja a közösségi médiában megjelenő bántalmazások és zaklatások nőkre gyakorolt hatását. Nők a világ minden tájáról stresszről, szorongásról és pánikrohamokról számoltak be az internetes zaklatások következtében.

A szervezet megbízásából az IPSOS MORI végzett közvéleménykutatást 18 és 55 éves nők körében Dániában, Olaszországban, Új-Zélandon, Lengyelországban, Spanyolországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban.

A nyolc országban élő megkérdezett nők közel negyede (23%) számolt be arról, hogy legalább egyszer tapasztalt online zaklatást vagy bántalmazást, Olaszországban ez a nők 16%-át, az Egyesült Államokban 33%-át érintette. A nők 41%-a legalább egy alkalommal úgy érezte, hogy a fizikai biztonsága is veszélybe került.

Az internet ijesztő és mérgező hely lehet a nők számára. Nem újdonság, hogy a nőgyűlölet és a zaklatás gyakori jelenség a közösségi média felületeken. A kutatás azt mutatja be, hogy milyen káros következményei vannak a nők ellen az online térben elkövetett zaklatásoknak.” - mondta Azmina Dhrodia, az Amnesty International technológiával és emberi jogokkal foglalkozó kutatója.

A rémálom nem ér véget azzal, ha kijelentkezel. Képzeld el, hogy halálos fenyegetéseket kapsz vagy azt írják neked, hogy meg fognak erőszakolni, amikor megnyitsz egy alkalmazást, vagy állandóan attól rettegsz, hogy a privát képeidet a hozzájárulásod nélkül terjesztik. Az online zaklatás legnagyobb veszélye, hogy nagyon gyorsan képes eszkalálódni – egy zaklató tweetből percek alatt könnyen juthatunk el egy célzott gyűlölet cunamiig. A közösségi média cégeknek el kell kezdeniük komolyan foglalkozni a problémával.”

Stressz, szorongás és pánikroham

Az Amnesty által megkérdezett nők magukat átlagos internet használóként írták le.

  • Az online zaklatást tapasztaló nők közel fele (46%) mondta azt, hogy a zaklatás vagy bántalmazás nőgyűlölő vagy szexista volt.
  • A megkérdezettek ötöde (Olaszországban 19%) és negyede mondta, hogy a zaklatás fizikai vagy szexuális fenyegetést tartalmazott.
  • 58% a válaszadóknak számolt be rasszista, szexista vagy homo- illetve transzfób tartalmakról.
  • A nők 26%-nak valamilyen személyes vagy személyazonosításra alkalmas adatát is megosztották (az úgynevezett “doxing” jelenség vagyis személyes dokumentumok szivárogtatása).
  • A megkérdezettek több mint fele (59%) szerint a zaklatás vagy fenyegetés számára teljesen ismeretlenektől származott.

Az online bántalmazásoknak nagyon káros pszichológiai következményei lehetnek.

  • A megkérdezettek 61%-a mondta, hogy a zaklatás eredményeképpen csökkent az önbizalma vagy teljesen elvesztette a magabiztosságát.
  • Több mint felük (55%) tapasztalt stresszt, szorongást vagy pánikrohamot.
  • 63% nem tudott rendesen aludni az online bántalmazás vagy zaklatás miatt. Az új-zélandi megkérdezettek 75%-a nyilatkozott így.
  • 56% mondta, hogy a zaklatások után hosszabb ideig nem volt képes összpontosítani.

A némító hatás

A közösségi média, különösen a nők és sérülékeny csoportok tagjai számára, nagyon fontos felület, ahol a véleménynyilvánításhoz való jogukat gyakorolhatják. Az online erőszak és zaklatás e jog ellen intézett közvetlen támadás.

A megkérdezett nők több mint háromnegyede (76%) nyilatkozott úgy, hogy a támadás után változtattak a korábbi felhasználói szokásaikon. 32%-uk nem osztott meg többé olyan tartalmat, amelyből kiderült volna a véleménye különféle kérdésekben.

A közösségi média erősíti a véleménynyilvánítás szabadságát, például az információhoz való hozzáférést. De a mindennapos diszkrimináció és nők elleni erőszak a digitális világba is beszivárgott, ezért nagyon sok nő inkább nem vesz részt a közösségi beszélgetésekben vagy öncenzúrát alkalmaz a magánélete és személyes biztonsága érdekében.” - mondta Azmina Dhrodia.

A megkérdezettek közel negyede (24%) mondta azt, hogy volt olyan, hogy a zaklatás miatta a családjuk biztonságát is veszélyben érezték.

BoomLive

A közösségi média vállalatok nem tesznek eleget

Az online zaklatás és bántalmazás minden formájára, a súlyosságuknak és típusoknak megfelelő, választ kell találniuk a kormányoknak és a cégeknek.

A felmérés országaiban a nők túlnyomó többsége elégedetlen a kormánya reakcióival, különösen igaz ez Svédországra, ahol ötször több nő elégedetlen, mint elégedett (57%). Az Egyesült Királyságban élő nők harmada (33%), az amerikai és új-zélandi nők 32%-a szerint a rendőrség nem tesz eleget az online zaklatások megfékezésére.

A kutatásból az is kiderül, hogy az érintettek szerint a cégeknek is többet kellene tennie. Csak a megkérdezettek 18%-a mondta, hogy nagyon, meglehetősen vagy teljesen elégedett a vállalatok által tett lépésekkel.

Ezeknek a cégeknek is tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat, köztük a véleménynyilvánítás szabadságát. Mindent el kell követniük, hogy a nők is szabadon és félelem nélkül használhassák a közösségi médiát.” - mondta Azmina Dhrodia.

A véleménynyilvánítás szabadsága természetesen kiterjed a sértő, felkavaró és szexista véleménynyilvánításokra is. De nem terjed ki a gyűlölet vagy erőszak propagálására és terjesztésére. Sőt, ezt a jogot minden embernek egyformán kell élveznie, ami azt jelenti, hogy a nőknek is joguk van szabadon, félelem nélkül részt venniük az online és offline térben.

A közösségi média felületek egyértelművé tették, hogy nem tolerálják a nemi vagy egyéb tulajdonságon alapú zaklatásokat, itt az idő tehát, hogy ez a valóságban is így legyen. Lehetővé kell tenniük az egyéni felhasználóknak is, hogy blokkolják, elnémítsák és szűrhessék az őket elérő tartalmakat, így a nők (illetve általában a felhasználók) egy kevésbé mérgező és káros online térben létezhetnek.

A cégek által alkalmazott moderátorok képzésének pedig arra is ki kell terjednie, hogy észleljék és kiszűrjék a nemi vagy más védett tulajdonság alapú zaklatásokat a felületeiken.

Az Amnesty felszólítja a kormányokat, hogy biztosítsanak megfelelő jogszabályi környezetet és képzéseket, hogy megelőzhető és kezelhető legyen a nők elleni online zaklatás jelensége. Azonban nagyon fontos, hogy ez nem járhat a véleménynyilvánítási szabadság aránytalan és jogsértő korlátozásával. Az online erőszak elleni küzdelmet nem lehet kifogásként használni arra, hogy korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát.

Módszertan

A felmérést az IPSOS MORI készítette. Az online, kvóta alapú kérdőívre épülő kutatásban minden országban ötszáz 18-55 év közötti nőt kérdeztek meg az IPSOS online rendszerének a segítségével.

A kvótákat minden egyes országban életkor, régió és kereset alapján határozták meg a már ismert népességbeli arányok figyelembevételével.

Az adatokat a Rim weighting módszerrel súlyozták, hogy az esetleges előítéleteket korrigálni lehessen.

A kutatást úgy állították össze, hogy mindegyik országban reprezentatív legyen a nők tekintetében. A hibahatár országonként 3-4% között változik.

Összesen 4000 nő vett részt a kutatásban 8 országból. Közülük 911 mondta, hogy már volt áldozata online bántalmazásnak vagy zaklatásnak, közülük 688-an mondták, hogy ez valamely közösségi média felületen történt.

Ország

A megkérdezett 18-55 éves nők száma

Azoknak a száma, akik online bántalmazást vagy zaklatást tapasztaltak

Azoknak a száma, akik a közösségi médiában tapasztaltak online bántalmazást vagy zaklatást

Egyesült Királyság

n=504

n=106

n=85

Egyesült Államok

n=500

n=167

n=139

Új-Zéland

n=500

n=142

n=116

Spanyolország

n=500

n=94

n=68

Olaszország

n=501

n=81

n=62

Lengyelország

n=501

n=86

n=56

Svédország

n=500

n=147

n=99

Dánia

n=503

n=88

n=63