Thaiföldnek a világ leggyorsabban növekvő menekültügyi válságának a küszöbén konkrét lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy javítson a leginkább védelemre szorulókkal kapcsolatos bánásmódon. Új jelentés az ország menekültügyi politikájának hiányosságairól.
A Két tűz között című jelentés a thai kormány politikájának és gyakorlatának számos olyan hibáját mutatja be, amelyek szörnyű hatással vannak a menekültekre. Ezek közé tartozik Thaiföld hosszú ideje fennálló gyakorlatai, amelyek értelmében a haditengerészet visszaküldi a kétségbeesett rohingya menekültek és bangladesiek ezreit szállító hajókat, illetve a menekülteket és a menedékkérőket erőszakkal olyan térségekbe toloncolja vissza, ahol kínzással és más súlyos jogsértésekkel néznek szembe.

"Az etnikai tisztogatás miatt Mianmarból menekülő több százezer rohingya megsegítésével Thaiföldnek példát kell mutatnia. A kormány ahelyett, hogy érzéketlen módon visszatoloncolja az elképzelhetetlen borzalmak elől menekülőket, biztonságos csatornákat kell biztosítania számukra." - nyilatkozta Audrey Gaughran, az Amnesty International globális ügyekért felelős igazgatója.

"Thaiföld fogadta be a térség egyik legnagyobb menekült csoportját, de az ország rövidlátó, ad hoc politikája nem nyújt számukra megfelelő védelmet. A hatóságok nem folytathatják tovább, hogy egyik menekültügyi válságból a másikba esnek; ehelyett fel kell állítani egy rendszert, amely a veszélyben lévő férfiak, nők és gyermekek számára a szükséges biztonságot és védelmet nyújtja.”

Menekülő rohingyák

2015-ben a délkelet-ázsiai “hajóválság" csúcspontján a thaiföldi haditengerészet visszafordította a kétségbeesett rohingya menekültek ezreit szállító hajókat folytatva ezzel a régóta fennálló "visszatoloncolás politikáját”.

Akiknek az országba való belépését megtagadták, kénytelenek voltak folytatni veszélyes tengeri útjukat Indonéziába vagy Malajziába. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának becslése szerint 370-en vesztették életüket a válság során, ugyanakkor az Amnesty International szerint valójában sokkal többen is meghalhattak.

Az elmúlt hónapban a rohingyák üldözése kritikus mértékben növekedett: az ellenük irányuló etnikai tisztogatás elől több mint 400 000 ember menekült el az országból.

A humanitárius katasztrófa ellenére a thaiföldi hatóságok vegyes üzeneteket küldenek a rohingyáknak. Prayut Chan-O-Cha miniszterelnök egy hónapja kijelentette, hogy a hatóságok "felkészültek" a Mianmarból menekülők befogadására. Nemrég azonban egy thai katonatiszt azt jelezte, hogy a haditengerészet visszaküldi a thai vizekre belépő rohingya menekülteket szállító hajókat.

A menekültek erőszakos visszatoloncolása

Az elmúlt három évben a thaiföldi kormány eltűrte a külföldi országokból rá nehezedő nyomást, és erőszakkal visszaküldte az embereket olyan helyekre, ahol az életüket és biztonságukat komoly veszély fenyegeti.

Az ilyen esetek sértik a visszaküldés tilalmának (non-refoulement) nemzetközi jogi elvét, azt az abszolút tilalmat, hogy embereket küldjenek vissza olyan országokba, ahol üldözés vagy más súlyos jogsértés veszélyének vannak kitéve.

Az Amnesty International az erőszakos visszaküldések vonatkozásában négy esetet követett nyomon, ezek több mint száz Kínából, Törökországból és Bahreinből elmenekült embert érintettek. Közülük később sokan szenvedtek el önkényes letartóztatást, kínzást és a bántalmazás egyéb formáit. Egyes visszatoloncoltak státusza és körülményei nem ismertek.

A legutóbbi eset 2017 májusában történt, amikor Thaiföld segédkezett Mohammet Furkan Sökmen török állampolgár kiadatásában Törökországba. Sökment a thaiföldi bevándorlási hivatal emberei kb. 24 órán át tartották fogva a bangkoki repülőtéren mielőtt átadták a török hatóságoknak. A thai tisztviselők támogatták Sökmen kiadatását annak ellenére, hogy az ENSZ figyelmeztette őket: Sökmenre otthon komoly veszély leselkedik, mivel a török hatóságok a tavaly júliusi puccskísérletben való részvétellel gyanúsítják.

Isztambulba érkezése után Sökment a török kormány ellenzékével való állítólagos kapcsolata miatt letartóztatták és őrizetbe vették. Az ellene indított büntetőeljárás állásáról nincs információnk.

Egy hasonló eset miatt 2015-ben Thaiföld már kivívta a nemzetközi közösség általános rosszallását, miután 109 ujgur menedékkérőt küldött vissza Kínába, ahol a kisebbségi csoportot évtizedek óta üldözik.

"Thaiföld látszat szolgáltatásokat nyújt a menekültek védelme területén, ezek azonban nem jelentenek valódi segítséget. A hatóságok továbbra is eleget tesznek a külföldi kormányok kéréseinek, és visszaküldik a menekülteket azokba az országokba, ahol kínzás és más jogsértés veszélye leselkedik rájuk. Ezek a szívtelen intézkedések ellentétesek Thaiföld nemzetközi kötelezettségeivel."- közölte Audrey Gaughran.

Bizonytalanságban rekedt menekültek

A thaiföldi jogrendszerben tátongó lyukak nem biztosítanak jogilag elismert státuszt a menekültek és a menedékkérők számára, akik így sebezhetővé válnak a visszaélésekkel és bántalmazásokkal szemben. Ez különösen igaz arra a több mint 7000 menedékkérőre, akik jelenleg a városokban élnek.

Az 1979-es bevándorlási törvény alapján - amely az országba történő irreguláris belépést és tartózkodást büntetni rendeli - még az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) által hivatalosan regisztrált menekülteket és menedékkérőket is bármikor letartóztathatják. A letartóztatást követően a legtöbb menekültet és menedékkérőt idegenrendészeti őrzött szállásokon helyezik el, ahol határozatlan ideig tarthatják őket olyan szörnyű körülmények között. A fogvatartási körülmények a menekültüggyel foglalkozó ügyvédek leírásai alapján “rosszabbak a börtönnél”. A korábbi fogvatartottak az őrök és más őrizetben lévők által elkövetett gyakori bántalmazásokról és visszaélésekről, illetve arról számoltak be, hogy a túlzsúfolt zárkák miatt felváltva tudtak csak aludni.

A letartóztatástól és fogvatartástól való állandó félelmükben a menekültek és a menedékkérők gyakran nyomorúságos körülmények között otthonaikba szorulva és a társadalmi interakcióktól megfosztva élnek. Sokan küzdenek a munkakereséssel, az orvosi ellátáshoz jutással vagy akár önmaguk és családjuk élelmezésével.

A "konstruktív visszaküldés” keretében sokan inkább úgy döntenek, hogy lemondanak menedékkérelmükről, és inkább visszatérnek a hazájukba, mintsem szembenézzenek a thaiföldi menekültlét elviselhetetlen nehézségeivel.

Joseph egy pakisztáni keresztény emberi jogi aktivista, aki családjával Thaiföldre menekült, miután hitük és a férfi munkája miatt fenyegetések érték őket. Thaiföldön csatlakozott hozzájuk a sógornője, aki azt követően menekült el, hogy elrabolták, az iszlámra való áttérésre kényszerítették és erőszakkal férjhez adták egy muszlim férfihoz. 2016-ban, két évvel Thaiföldre érkezése után a család lemondott a menedékjog iránti kérelméről, és visszatért Pakisztánba, mert a helyzetük tarthatatlanná vált Thaiföldön.

Joseph a következőket mesélte az Amnesty Internationalnek: "Pénz híján voltunk. Abban az időszakban nem volt mit ennünk... Éhesek voltunk és a rendőrség elől is próbáltunk elrejtőzni. Négy vagy öt napig folyamatosan nem volt mit ennünk."

Joseph sógornője, akit hat hónappal korábban tartóztattak le Bangkokban, szintén a Pakisztánba való visszatérés mellet döntött ahelyett, hogy az idegenrendészeti fogdában maradt volna. Hazatérése után Joseph otthonát felgyújtották, édesapját megölték. Sógornőjét ismét elrabolták, és visszavitték ahhoz a férfihez, akihez korábban feleségül kényszerítették.

Következő lépések

Az elmúlt években Thaiföld katonai kormánya komoly kötelezettségvállalásokat tett a menekültekkel és menedékkérőkkel való bánásmód javítására. A thai hatóságok megerősítették elkötelezettségüket a visszaküldés tilalma mellett, és kijelentették: nem küldenek vissza menekülteket és menedékkérőket olyan helyekre, ahol súlyos jogsértések veszélyének vannak kitéve.

Thaiföld elkötelezte magát a menekültek és az irreguláris migránsok szűrésére, valamint a visszaküldés tilalmát is magában foglaló kínzás elleni jogszabályok megalkotása mellett. Amennyiben ezek a kezdeményezések a nemzetközi normákkal összhangban kerülnek végrehajtásra, az jelentős lépés lesz a menekültek és menedékkérők jogainak védelme felé vezető úton.

"Bár dicséretes, hogy a thaiföldi kormány az elmúlt évtizedek alatt több százezer menekültet fogadott be, a legutóbbi intézkedései gyakran figyelmen kívül hagyták a védelemre szoruló férfiak, nők és gyermekek jogait". - mondta Audrey Gaughran.

"A beszédet tetteknek kell követniük. Ahelyett, hogy a külföldi kormányok mellé állnak az üldözés és erőszak elől menekülők visszaküldése kapcsán, a hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a törvények hatékonyan védjék a menekültek jogait.”