Egyre nagyobb veszélyben vannak a csádi kormánnyal szemben kritikus emberi jogi aktivisták, civil mozgalmak, szakszervezeti képviselők és újságírók, mivel a hatóságok egyre többször próbálják elnyomó törvényekkel és a hírszerző szolgálatok segítségével elhallgattatni a kritikus hangokat és akadályozni a munkájukat.

JELENTÉS

Az Elnyomás és recesszió között: az ellenvélemény növekvő veszélyei Csádban című jelentés bemutatja, hogy a csádi hatóságok az elmúlt években az erősödő elégedetlenséget hogyan próbálták a szólás, az egyesülés és a gyülekezés szabadságának egyre súlyosabb korlátozásával elfojtani.

„Ahelyett, hogy elismernék az igazságtalanságokkal szemben bátran fellépő és az emberi jogok előmozdításáért békés eszközökkel küzdő aktivisták fontos és teljesen jogszerű munkáját, a csádi hatóságok törvények és rendeletek révén megtagadják a békés tüntetéshez való jogot, az aktivistákat megfigyelés alá helyezik, továbbá zaklatják, fenyegetik és fizikailag bántalmazzák őket – mondja Alioune Tine, az Amnesty International nyugat- és közép-afrikai igazgatója.

„A biztonsági erők és a hírszerzési szolgálat brutális fellépése miatt az elmúlt két évben egyre veszélyesebbé vált a kormánnyal szembeni ellenvélemények hangoztatása, már attól félünk, hogy visszatérnek az elnyomás sötét napjai.”

2016 eleje óta - az április elnökválasztásokat megelőző időszaktól kezdődően - a hatóságok egyre nagyobb erővel korlátozzák az emberi jogokat, a békés demonstrációkat pedig szisztematikusan betiltják.

Az Amnesty International csak 2016-ban legalább 13 olyan miniszteri rendeletről számolt be, amelyek békés tüntetéseket tiltottak be. Több mint 65 szervezet számolt be arról az Amnesty Internationalnek, hogy 2014 és 2016 között nem engedélyezték számukra tüntetések szervezését.

A közbiztonságért és bevándorlásért felelős miniszter „illegálisnak” nyilvánította a nyilvántartásba nem vett társadalmi mozgalmakat és platformokat, és ezzel igazolják az olyan civil vezetők letartóztatását, mint Nadjo Kaina és Bertrand Solloh, az Iyina mozgalom tagjai.

A nemzetbiztonsági szolgálat sötét szerepe

Az elnyomó intézkedésekért jelentős részben a nemzetbiztonsági szolgálat (ANS) felelős, amely gyakran a csádi törvényeket megszegve jár el. Az ANS megbízatását ez év januárjában meghosszabbították, lehetővé téve ezzel a szolgálat tagjainak az emberi jogi aktivisták nemzetbiztonsági okokra hivatkozva történő üldözését és letartóztatását.

Az ANS már korábban is tartóztatott le jogellenesen embereket, akiket aztán nemhivatalos börtönökben tartott fogva, megtagadva tőlük a családjukkal és az ügyvédjükkel való kapcsolattartást.

„Ezek a jogsértő lépések rávilágítanak arra, hogy az ANS korlátlan hatalommal léphet fel az emberi jogok védelmezőivel szemben, ennek pedig véget kell vetni. A súlyos jogsértések és a büntetlenség megelőzése érdekében a hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az ANS-en belül egyértelmű elszámoltathatósági lánc álljon fenn, és a szervezet működését alá lehessen vetni bírósági ellenőrzésnek.” – mondta Alioune Tine.

Fenyegető telefonhívások és megfigyelés

A jogvédők arról is beszámoltak az Amnesty Internationalnek, hogy telefonon keresztül névtelen fenyegetéseket kapnak és megfigyelik őket. Az Amnesty által megkérdezett 45 aktivistából csak ketten nyilatkoztak úgy, hogy soha nem kaptak ilyen telefonhívást.

Az egyik emberi jogokkal foglalkozó ügyvéd így számolt be erről:

„Ezek a hívószám nélküli hívások általában korán reggel, úgy öt-hat óra körül vagy éjszaka jönnek. Vagy nem szólnak bele a telefonba, vagy annyit mondanak: „Próbáld csak meg kinyitni a szád, majd meglátod, mi lesz veled.”

A hatóságok nem tagadták a megfigyelések tényét, a biztonsági miniszter pedig a következőket mondta egy találkozón az Amnesty Internationalnek: „Önöket lehallgathatják és megfigyelhetik – hiszen ez a biztonsági szolgálatok dolga.”

2016-ban a választások előtt a kormány az év nagy részére vonatkozóan betiltott olyan közösségi médiafelületeket, mint a WhatsApp és a Facebook. Legalább 10, a kormánnyal szemben kritikus weboldal 2017 márciusáig nem volt elérhető.

Tadjadine Mahamat Babouri, a Mahadine néven ismert online aktivista 2016. szeptember 30-a óta börtönben van, mivel a Facebookon közzétett néhány videót, amelyekben kritizálta, ahogyan a kormány a közpénzekkel bánik. Babourit az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel, az ország területi épségének és a nemzetbiztonságnak a veszélyeztetésével és a felkelők mozgalmával való együttműködéssel vádolják. Tárgyalására még nem került sor, ha elítélik, akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphat.

Az újságírók már pusztán a munkájuk végzéséért is nagy árat fizetnek. Sylver Beindé Bassandé újságírót, aki egyben a Moundou városbeli Al Nada FM közösségi rádió igazgatója is, 2017. június 20-án szintén két év börtönbüntetésre ítélték és 180 amerikai dollár összegű bírságot szabtak ki rá bíróság megsértésében való bűnrészességért és az igazságszolgáltatás tekintélyének rombolásáért.

„Csád fordulóponthoz érkezett. A hatóságoknak el kell dönteniük, hogy továbbra is ellehetetlenítik a politikai ellenzéket és elfojtják a kritikus hangokat, vagy tartják magukat Idriss Déby elnöknek a beiktatásakor tett ígéreteihez.” – jelentette ki Alioune Tine.

„Felszólítjuk a hatóságokat, hogy módosítsák a gyülekezéshez, az egyesüléshez és a sztrájkhoz való jogot korlátozó törvényeket, reformálják meg a nemzetbiztonsági szolgálatot, továbbá haladéktalanul és feltétel nélkül engedjenek szabadon minden lelkiismereti foglyot.”