Ma reggel több száz romát lakoltattak ki kényszerrel a nápolyi Gianturco telepről.

„Ma reggel 7 órakor több tucat rendőr szállta meg a gianturcói telepet, hogy kényszerrel lakoltasson ki több száz romát az otthonából. 11 órára már csak a ruháik, a gyerekek játékai, bútorok, matracok és gázpalackok maradtak az elhagyatott területen.” - mesélte Catrinel Motoc, az Amnesty International helyszínen tartózkodó kampányosa.

Kegyetlen eljárás volt. Végig kellett néznünk, ahogy embereket rúgtak ki az általuk évek alatt részben-egészben felújított az otthonaikból, anélkül, hogy normálisan konzultáltak volna velük, vagy legalább figyelmeztették volna őket. Az emberek nem kaptak semmilyen kártérítést, sokaknak egyszerűen nincs hova mennie.”

A hatóságoktól félve több tucatnyi család már korábban elhagyta a telepet, hogy máshol keressen menedéket. Az ott maradtak egy részéért buszok jöttek, hogy elvigyék őket a szegregált Via del Riposo nevű telepre, pont oda, ahol korábban gyűlölet-bűncselekményt követtek el ellenük, amikor felgyújtották az otthonaikat. A többiek ma reggel hajléktalanná váltak, sokan állnak a tábor mellett, kezükben minden értékük, és fogalmuk sincs, hogy hol töltik a ma éjszakát.

Miközben az Amnesty International munkatársainak engedélyezték, hogy végignézzék a kilakoltatást, szégyenszemre az újságírókat nem engedték be a területre. Ha a hatóságoknak nincs mit titkolniuk, akkor miért nem lehettek ott az újságírók?”

Gianturco csak az utolsó példája az Olaszországban rendszeresen zajló, romákat célzó kényszerkilakoltatásoknak. A kegyetlenségnek véget kell érni, az olasz hatóságok eljárását pedig el kell ítélnie az Európai Bizottságnak, mivel azok hátrányosan megkülönböztetik és jogellenesen elkülönítik az országban élő romákat.”

A nápolyi hatóságoknak kötelességük gondoskodniuk a hajléktalanná vált családokról, többek között megfelelő szállás és élelem biztosításával illetve – amennyiben szükségük van rá – orvosi ellátással.