15 éve jelképezi a guantánamói fogolytábor az Egyesült Államok emberi jogokkal kapcsolatos kettős mércéjét: míg a világ többi országa előtt az elmúlt években az emberi jogok bajnokaként próbálta meg magát az amerikai vezetés, addig a saját maga által elkövetett jogsértésekről nem szívesen vesz tudomást. Donald Trump megválasztásával pedig még távolabb kerülünk attól, hogy a tábort a korábbi ígéreteknek megfelelően bezárják.

2017. január 1-jén az Egyesült Államok elfoglalta három évre szóló helyét az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, miután az országot tavaly beválasztották a világ egyik legfontosabb emberi jogi testületébe. A megválasztása előtt a kormány azt ígérte, bajnoka lesz az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában lefektetett emberi jogoknak, szigorúan betartja a rá vonatkozó nemzetközi kötelezettségeket, és érdemi párbeszédet tart fenn majd az ENSZ különféle vizsgálatokért felelős testületeivel.

Tíz nappal később – vagyis ma – „ünnepli” 15. születésnapját a kubai Guantánamói-öbölben lévő fogolytábor, ahol a fogva tartások teljes mértékben ellentétesek az Egyetemes Nyilatkozatban foglaltakkal, az ország emberi jogi kötelezettségeivel és az ENSZ vizsgálóbizottságainak ajánlásaival. Azonban, amikor az emberi jogok egyesült államokbeli helyzetéről van szó, az ország gyakran választ más megoldást: Guantánamó esetében azt választotta, hogy nem vesz tudomást a problémáról.

Az eltelt 15 év alatt az Egyesült Államok az emberi jogok globális bajnokaként igyekezett magát beállítani. Tette ezt annak ellenére, hogy kínzáshoz és erőszakos eltüntetéshez folyamodott Guantánamón és máshol is. Folytatódott ez azzal, hogy nem volt hajlandó az ezeket a bűncselekményeket elkövetőket bíróság elé állítani, megakadályozta azok jóvátételét, és minden eszközzel igyekszik titokban tartani az elkövetett jogsértéseket.

A guantánamói tábor létrehozása, működtetése és bezárásának kudarca mindhárom hatalmi ág abbeli kudarcából fakad, hogy a fogvatartás kérdését emberi jogként kezelje. Ehelyett a hatóságok a háborús jog keretrendszerét alkalmazzák, amelyet egy, a 2011. szeptember 11-i terrortámadások után elfogadott, rosszul előkészített kongresszusi határozattal támasztanak alá.

A 15. évforduló napján is még 55 foglyot tartanak fogva Guantánamón, 45 embert vádemelés vagy bírósági eljárás nélkül. A másik 10 fogvatartott ügye a katonai bizottság előtt van vagy volt, amelynek eljárása nem felel meg az - Egyesült Államokra is kötelező érvényű - tisztességes eljárásra vonatkozó nemzetközi előírásoknak. Hatot közülük akár halálra is ítélhetnek a tisztességtelen eljárások után.

A guantánamói haditengerészeti bázisnak hamarosan új főparancsnoka lesz. Donald Trump megválasztott elnök már korábban egyértelművé tette, hogy nyitva akarja hagyni a tábort, és „további rossz fiúkkal akarja feltölteni”.

Mielőtt a táborba szállították volna őket, a jelenleg is Guantánamón raboskodók felét a CIA által működtetett titkos börtönökben tartották fogva. Guantánamót magát is 2003 és 2004 között a CIA használta titkos börtönként. Az erőszakos eltüntetések, kínzások és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés a CIA programjának integráns része volt. Az elkövetett jogsértésekért senkit sem vontak felelősségre.

Az Amnesty International ismét felszólítja Barack Obama elnököt, hogy a hivatalából hátralévő időben tegyen eleget a saját ígéretének, vessen véget a fogva tartásoknak, és biztosítsa, hogy az Egyesült Államok betartja a nemzetközi jog előírásait. Közel hét év telt el azóta, hogy be kellett volna zárni a tábort. Bár az Obama-adminisztráció a Kongresszust teszi felelőssé a bezárás kudarcáért, a nemzeti jogszabályok vagy politika nem jelent kibúvót a nemzetközi kötelezettségek betartása alól.

Valószínű, hogy ha más ország hivatkozna ilyen kifogásokra, az Egyesült Államok nem hagyná annyiban. A világ többi országának sem lenne szabad eltűrnie ezt az Egyesült Államoktól.

További információk a január 10-én megjelent jelentésükben olvashatóak: