Több mint száz szervezet nézi végig, ahogy forrásaik csökkennek, a megítélésük romlik, munkatársaikat pedig megfélemlítik, mindezt Oroszország drákói, „külföldi ügynökökre” vonatkozó jogszabálya miatt. Új jelentésünk a szabályozás hatályba lépésének közelgő negyedik évfordulója (november 21.) előtt.

JELENTÉS

Az emberek ügynökei: az orosz társadalom magas árat fizetettet a „külföldi ügynök” törvény négy éve alatt című jelentés szerint független, kritikus civil szervezeteket zárattak be, értékes szolgáltatásokat tiltottak be és a kormányzati politika vizsgálatát széles körben ellehetetlenítették. Mindez a szólásszabadság tudatos kivégzéseként értelmezhető.

„A „külföldi ügynök” törvényt azért alkották, hogy az megbéklyózza, stigmatizálja, végső soron pedig elhallgattassa a kritikus civil szervezeteket. A szervezetek széles körét érinti és tekintélyes költsége van mind az egyéni jogok, mind a civil párbeszéd tekintetében Oroszországban. A végső vesztesek azonban nem a civil szervezetek, hanem az orosz társadalom. ” - mondta el Szergej Nyikityin, az Amnesty International oroszországi igazgatója.

Az elmúlt négy évben 148 szervezet szerepelt a „külföldi ügynök” listán; ezekből 27-et bezártak. Ezek a civil szervezetek fontos szerepet játszottak az emberek jogainak megóvásában. Sok esetben nyújtottak olyan szolgáltatásokat, amelyeket az állam nem volt képes biztosítani. Ilyen szolgáltatások: a jogi képviselet, a lelkisegély erőszak vagy diszkrimináció áldozatainak vagy a környezetvédelmi monitoring. Ezek - az orosz nép jóléte szempontjából létfontosságú támogatások - most mind korlátozottak, illetve fenyegetettek, mivel a civil szervezetek ezen szolgáltatások nyújtásával azt kockáztatják, hogy a szóban forgó 2012-es jogszabály alapján őket „politikai tevékenységben” érintetteknek és „külföldi ügynököknek” bélyegzik.

A jogszabály idén júniusban elfogadott módosításai is kizárólag a tiltott politikai tevékenységek - eredetileg is igen széles - körét gyarapították, amely tevékenységekbe jóformán bármilyen a közpolitikát vagy egy köztisztséget viselő tevékenységét érintő kommentár beleérthető.

Az Amnesty International több mint egy tucat „külföldi ügynöknek” minősített szervezet ügyét vizsgálta, illetve interjúkat készített azok munkatársaival, valamint vezetőségével. Olyan szervezeteket, amelyek diszkriminációval, nők jogaival és az LMBTI közösség jogaival foglalkoznak, vagy a történeti emlékek őrzésével, akadémiai kutatással, büntető igazságszolgáltatással, a büntetés végrehajtás reformjával, fogyasztók jogaival vagy környezetvédelmi kérdésekkel. Az egyetlen közös motívum, hogy valamennyi ilyen szervezet olyan emberek mellett köteleződött el, akik valamilyen formában kritizálták a kormányzat tevékenységét.

Az anyagi eszközök Oroszországban mindig is korlátozottan álltak rendelkezésre, de a civil szervezetek orosz média általi agresszív démonizálása a hozzáférést a korábbiaknál is nehezebbé tette. A civil szervezetek számára nyitva álló egyetlen alternatíva így - az amúgy bizonytalan - források külföldről történő biztosítása, amely azonban a szervezetek megítélését negatívan befolyásolhatja és jogi kockázatokkal is jár. Egy olyan szervezet, amelynek forrásai külföldről származnak, tevékenysége pedig „politikainak” tekinthető, felelőssé tehető a „külföldi ügynök” törvény rendelkezéseinek megszegéséért.

“Egyértelmű, hogy az orosz hatóságok fő célja, hogy a kritikus civil társadalom növekedését megállítsák, és azt kormánybarát, kezelhető és tőlük függő támogatókkal helyettesítsék. Ez a destruktív megközelítés hosszútávon nem válik Oroszország javára.” - mondta Szergej Nyikityin.

Bár a törvény úgy fogalmaz, hogy az élővilág megóvása érdekében kifejtett tevékenységek nem tekinthetőek „politikainak”, mégis legalább 21 környezetvédelmi szervezet került fel a „külföldi ügynökök” listájára.

Amikor a Dront nevű, Nyizsnyij Novgorodban található környezetvédelmi központ kérelmezte a listáról történő törlését, kérelmüket elutasították azzal, hogy a szervezet külföldi forrásokat kapott. A három kifogásolt forrás a következő volt: 500 rubel (8 dollár) a Bellona-Murmansk szervezettől, amely a Dront által kiadott lapra fizetett elő, egy másik „külföldi ügynökként” már listázott Zelenyi Mir (Zöld Világ) nevű civil szervezettől kapott kölcsön, amelyet Dront még a vizsgálatot megelőzően visszafizetett, valamint meglepő módon egy, az orosz ortodox egyház által működtetett, Sorabotnichestvo nevű alapítványtól érkezett adomány.

“Kiderült, hogy az egyház kap némi készpénzt Ciprusról, ezért a regionális igazságügyi minisztérium (a jogszabályokkal szigorú összhangban) „külföldinek” minősítette ezt a pénzt is. Egy furcsa, szürreális szituáció ez.” - mondta Dront vezetője, Ashkat Kaljumov.

Miután Dront arra kötelezték, hogy 300.000 rubeles (kb. 3800 dollárnak megfelelő) büntetést fizessen, 2016. február 1-én a szervezet vezetősége úgy határozott, hogy tevékenységét mindaddig felfüggeszti, amíg le nem kerül a „külföldi ügynök” listájáról. Mindeközben nem regisztrált közösségi mozgalomként folytatja munkáját, amelynek működése nem igényel hatósági jóváhagyást.

Ha Dront esete egy szervezet lassú megfojtásának példája, akkor a Doni Nők Szövetsége egy szervezet folytonos üldöztetését szemlélteti. Az első szervezetek egyike volt, amely a „külföldi ügynök” törvény hatálya alá esett 2014-ben, amikor is az igazságügyi minisztérium felhatalmazást kapott, hogy önkényesen tegyen szervezeteket a tiltólistára.

Válaszként az aktivisták egy új szervezetet hoztak létre, a Doni Nők Alapítványát. 2015 októberében azonban ezt a szervezet is „külföldi ügynöknek” minősítették. 2016 június 24-én Valentyina Cserevatenko, a szervezet vezetője arról értesült, hogy ellene az orosz büntető törvénykönyv 330.1. cikkelye alapján, a „külföldi ügynök” törvény hatálya alá tartozó „felelősség szándékos kikerülése” tényállásának megvalósítása miatt büntetőeljárás indult. Amennyiben Valentyinát bűnösnek találják, akár két évig terjedő börtönbüntetéssel is szembe kell néznie.

Az Amnesty International felszólítja az orosz hatóságokat a „külföldi ügynök” törvény visszavonására és civil szervezetekkel szemben alkalmazott önkényes intézkedések megszüntetésére.

“Az orosz hatóságoknak elég erősnek kell lenniük ahhoz, hogy elfogadják az építő jellegű kritikát a civil szervezetektől, és megtanuljanak együtt dolgozni velük - nem pedig ellenük. Az első lépés ezen az úton a „külföldi ügynök” törvény hatályon kívül helyezése és a civil szervezeteket sújtó önkényes szankciók megszüntetése. “ - mondta Szergej Nyikityin.