Az Iszlám Állam által október 21-én elkövetett támadásokra válaszul a kurd hatóságok házakat rombolnak le és több száz arabot űztek el kirkuki otthonából.

ÖSSZEFOGLALÓ

A „Hova kéne mennünk?”: rombolás és erőszakos kitelepítés Kirkukban című összefoglaló bemutatja, hogy több száz szunnita arab lakót – köztük olyanokat, akik a harcok és a bizonytalanság miatt a közeli kormányzóságokból menekültek ide – űztek el Kirkukból. Sokuknak azt parancsolták, hogy térjenek vissza a születési helyükre, de sokakat zártak táborokba is, miután meggyanúsították őket, hogy segítettek az Iszlám Államnak a támadások végrehajtásában.

„A kirkuki hatóságoknak vitán felül nagyon komoly biztonsági kockázattal kell szembenézniük, de ez nem igazolja a házak lerombolását és az arab lakosság erőszakos kitelepítését. Az érintettek közül sokan már így is arra kényszerültek, hogy elhagyják az otthonukat. Most a kitelepítés fenyegeti őket vagy hajléktalanok lesznek.” - mondta Lynn Maalouf, az Amnesty International bejrúti irodájának kutatásért felelős igazgatóhelyettese.

Egy Kirkuk melletti falu, Maktab Khaled a földig rombolva

Október 21-én az Iszlám Állam váratlanul nyolc különböző helyszín ellen intézett támadást. Az események után sokan arról számoltak be, hogy elvették az okmányaikat és felszólították őket, hogy hagyják el a területet. Az érintettek között van nagyjából 250 olyan család is, akik korábban más iraki kormányzóságokból menekültek el és kerestek biztonságos menedéket Kirkukban.

Legalább 190 további családot telepítettek ki erőszakkal a kurd pesmergák és biztonsági erők (Asayish) Qotan és Qoshkaya falvakból (mindkettő a kirkuki kormányzóság dibiszi járásában található). A legtöbb embert táborokba szállították, mások rokonoknál kerestek menedéket a közelben. Az Iszlám Állam egy erőművet támadt meg október 21-én Dibiszben. A támadásban 12 biztonsági őr és az erőmű alkalmazottai haltak meg.

„Erőszakkal kitelepíteni szunnita arabokat Kirkukbók jogellenes és kegyetlen. A kurd hatóságoknak azonnal véget kell vetniük a civil ingatlanok lerombolásának és a kitelepítéseknek.” - mondta Lynn Maalouf.

„A szándékos és katonailag indokolhatatlan rombolás háborús bűncselekmény. A civilek kitelepítése – ha erre nem a saját biztonságuk vagy legitim hadászati indok miatt kerül sor - szintén az.”

A hatóságok közleményei és a rombolásokat dokumentáló fotók mellett az összefoglalóban közösségi vezetőkkel, belső menekültekkel, lakókkal, aktivistákkal és helyi politikusokkal készített interjúk találhatóak.

Egy Kirkuk melletti falu, Maktab Khaled a földig rombolva

Muhayman (a nevét biztonsági okokból megváltoztattuk) egy 40 éves, tíz gyerekes apa, aki családjával egy Kirkuktól dél-nyugatra található faluban lakott. A kurd hatóságok eddig kétszer – először még 2015-ben, majd 2016. október 25-én – telepítették ki erőszakkal. Elmesélte, hogy katonai egyenruhát viselő férfiak jöttek Kirkuk városának Wahed Huzairan negyedébe és az ott lakókat távozásra szólították fel. A következő nap reggelén erőszakkal kidobták őket a lakásaikból, a buldózerek pedig estére lerombolták otthonaikat.

„A pesmergák azt mondták, hogy takarodjak a falumból, szóval most itt telepedtem le. Megint hajléktalanok vagyunk, a testvéremmel együtt élünk. Hova kéne mennünk?”

Elmondása szerint a lakóépületeket a környéken – ahol eredetileg több száz ház állt – tíz kivételével a földig rombolták.

Kirkuk városából származó Ahmed, akinek a házát október 25-én rombolták le, elmesélte a káoszt, ahogy a lakók ki-berohangáltak a házaikba, hogy a buldózerek és traktorok elől megmentsék az ingóságaikat. Elmondása szerint egyik szomszédja nem volt képes elviselni a helyzetet, ezért agyonlőtte magát. Ezt több ember is megerősítette az Amnesty Internationalnek.

Egy férfi, aki családjával még 2014 augusztusában menekült el Diyalából Kirkukba elmondta, hogy a biztonsági erők őt hibáztatták az Iszlám Állam által elkövetett támadásért.

„Mi mártírokká válunk az ellenük vívott harcban, te meg idehozod és segíted őket.” - mondták neki.

Arra kényszerítették, hogy visszatérjen Diyalába a rokonaival együtt dacára annak, hogy köztudomású, az ottani milíciák tárgyalás nélkül végzik ki vagy rabolják el a szunnita arabokat.

Egy Kirkuk melletti falu, Maktab Khaled a földig rombolva

Kirkuk kormányzója nyilvánosan elkötelezettnek mutatta magát, hogy nem küldenek vissza az Iszlám Állam által ellenőrzött területekre vagy olyan helyekre – például Moszul – ahol fegyveres harcok zajlanak embereket. A nemzetközi jog szerint a menekültek csak a saját elhatározásukból térhetnek vissza az otthonaikba.

Az Amnesty International dokumentálta az arab lakosság pesmergák által történő kitelepítését és otthonaiknak lerombolását, ami megakadályozza az arab illetve arabok és kurdok vegyesen lakta falvak lakóit, hogy visszatérjenek otthonaikba.

„Ahelyett, hogy a civilek elüldözésével gúnyt űznek a nemzetközi jogból, a kurd és az iraki hatóságoknak védelmet kellene nyújtaniuk a harcok elől menekülőknek. Továbbá segítséget és támogatást kell nyújtaniuk azoknak is, akik szabad akaratukból úgy döntenek, hogy visszatérnek az otthonukba.” - mondta Lynn Maalouf.

Háttér

Kirkukot de facto a Kurdisztáni Regionális Kormány ellenőrzi mióta az iraki kormány az Iszlám Állam elől visszavonulva elhagyta a területet 2014 júniusában.

Már az október 21-e támadás előtt is telepítettek ki erőszakkal szunnita arab belső menekülteket és lakókat, de a támadások óta ez sokkal intenzívebbé vált.