Az EU Olaszországra gyakorolt nyomása, hogy „legyen kemény” a menekültekkel és migránsokkal jogellenes kitoloncolásokhoz és rossz bánásmódhoz, néhány esetben akár kínzáshoz is vezetett – áll az Amnesty International legfrissebb jelentésében.

JELENTÉS

Verés, árammal sokkolás és szexuális megszégyenítés szerepel azok között a vádak között, amelyeket az Olasz hotspot: az EU nyomása a menekültek és migránsok jogainak megsértéséhez vezet című jelentésben dokumentált a szervezet. A jelentés feltárja, hogy az EU hotspot megközelítése nemcsak aláássa a menedékhez való jogot, de táptalaja a szörnyű túlkapásoknak is.

Abbeli törekvésükben, hogy csökkentsék a menekültek és migránsok más uniós tagországokba irányuló áramlását, az EU vezetőinek nyomására az olasz hatóságok átlépték a jogszerűség határát.” - mondta Matteo de Bellis, az Amnesty International olaszországi kutatója.

Az eredmény, hogy az életveszélyes utazás után Olaszországba érkező traumatizált emberek selejtes eljárásoknak, néhány esetben a rendőrük szörnyű túlkapásainak és jogellenes kitoloncolásoknak esnek áldozatul.”

A hotspot megközelítést azért hozták létre, hogy azonosítsák és ujjlenyomatot vegyenek az EU frontországaiba - köztük Olaszországba - újonnan érkezőkről, gyorsan megállapítsák, jogosultak-e védelemre, és vagy lefolytassák a menekülteljárást vagy visszaküldjék őket a származási országukba. A több mint 170 menekülttel és migránssal készített interjún alapuló jelentés az eljárás minden szakaszában komoly hiányosságokat tár fel.

A hotspot megközelítés kiegészült a menedékkérők más uniós tagországokba történő áthelyezésével, amelynek színlelt célja, hogy csökkentse a nyomást az Olaszországhoz hasonló frontországokon. Azonban az eljárás szolidaritásra épülő eleme egy illúzió: eddig 1200 embert helyeztek át Olaszországból a megígért 40 000-ből. Eközben csak ebben az évben több mint 150 000 ember érkezett az országba. A tengeri út veszélyes, ezért az olasz hatóságok minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a bajba jutottakat kimentsék a Földközi-tengerből.

Ujjlenyomat erőszakkal

Az Európai Bizottság 2015-ös ajánlása alapján bevezetett hotspot megközelítés arra kötelezi Olaszországot, hogy minden érkezőtől ujjlenyomatot vegyen. Azonban azok, akik más európai országban akarnak menedéket kérni – például mert rokonaik vannak ott – ezt nem akarják, mert akkor a dublini rendszer szabályai szerint Olaszországba küldenék vissza őket.

A tagországok és EU-s intézmények nyomására Olaszország kényszer alkalmazásával veszi le az ujjlenyomatokat. Az Amnesty International birtokában lévő egybehangzó beszámolók szerint önkényes fogvatartással, megfélemlítéssel és fizikai erőszakkal érik el, hogy az újonnan érkező férfiaktól, nőktől és gyerekektől ujjlenyomatot tudjanak venni. A 24 rossz bánásmódot alátámasztó beszámolóból tizenhatban verésről is szó van. Egy 25 éves eritreai nő azt mesélte, hogy a rendőrök addig pofozták, amíg nem volt hajlandó engedelmeskedni.

A menekültek és migránsok azt mesélték, hogy néhány esetben elektromos sokkolót használtak velük szemben. Egy 16 éves darfúri fiú így emlékezett vissza: „Botból jövő elektromos árammal rázták meg sokszor, először a bal, majd a jobb lábamat, a mellkasomat és a hasamat. Túl gyenge voltam, nem tudtam ellenállni, ezért megragadták a kezeimet, meg kellett fognom azt a szerkezetet.”

Egy 16 és egy 27 éves férfi beszámolója szerint a rendőrök szexuálisan megalázták őket, majd a nemi szerveiket vették célba. Az idősebb azt mesélte az Amnesty Internationalnek, hogy a cataniai rendőrök megverték és árammal sokkolták mielőtt arra kényszerítették, hogy levetkőzzön. Egy háromágú csipeszt erősítettek rá: „Egy alumíniumból készült székre kellett ülnöm, amelyen volt egy lyuk. Megragadták a vállamat és a lábamat, a csipeszt a herémre csíptették, és kétszer megrántották. Nem tudom leírni, hogy mennyire fájt.”

Miközben a rendőrök túlnyomó többsége az ujjlenyomat vétel során a szabályokat betartva jár el, a jelentésben szereplő vádak komoly aggodalomra adnak okot, és alátámasztják egy független vizsgálat szükségességét.

A szétválasztás

A hotspot megközelítés során az Olaszországba érkezőket menedékkérőkre és irreguláris migránsok csoportjaira választják szét. Ez azt jelenti, hogy az utazástól gyakran kimerült és traumatizált embereknek - akik nem jutnak hozzá a menekülteljárással kapcsoatos megfelelő információkhoz vagy tanácsokhoz - olyan kérdésekre kell válaszolniuk, amelyek alapjaiban határozhatják meg a további életüket és sorsukat.

Egy 29 éves nigériai nő ezt mondta az Amnesty Internationalnek: „Azt se tudom, hogy kerültünk ide, csak sírtam...Rengeteg rendőrt láttam, nagyon meg voltam rémülve...Messze jártak a gondolataim, még a szüleim nevét sem tudtam rögtön megmondani.”

A rendőröknek azt kell megkérdezniük az érkezőktől, hogy miért jöttek Olaszországba, ahelyett, hogy azt kérdeznék, akarnak-e menedéket kérni.Ez a megközelítés alapjaiban hibás, hiszen menekültstátuszt nem azért kap valaki, amiért az országba lép, hanem amiatt a helyzet miatt, ami az otthonában várja, ha oda visszaküldenék.

A megfelelő képzettséggel nem rendelkező rendőröknek ezen rendkívül rövid interjú alapján kell eldönteniük, hogy az illető kérhet-e védelmet. Akiknél úgy ítélik meg, hogy nem, kapnak egy határozatot a kitoloncolásukról, amely jogsértések veszélyének teszi ki őket.

Kitoloncolás

Az EU nyomása miatt Olaszország egyre több migránst akar a származási országukba visszaküldeni. Ennek keretében szörnyű jogsértéseket elkövető országokkal tárgyalnak a visszafogadásukról.

Az egyik ilyen keretmegállapodást augusztusban írta alá Olaszország a szudáni rendőrséggel. A szerződés egy általános azonosítási eljárásról szól, amely bizonyos esetekben a visszatoloncolások után akár Szudánban is megtörténhet. De akkor is ha az azonosításra Olaszországban kerül sor, az eljárás annyira felületes és a szudáni hatóságoknak kitett, hogy nem ad lehetőséget annak elbírálására, hogy az illető hazatérése esetén fenáll-e a jogsértés veszélye. A megállapodás már jogellenes kitolcolásokhoz vezetett.

2016. augusztus 24-én 40 szudáni állampolgárként azonosított embert tettek fel egy Olaszországból Kartúmba tartó gépre. Az Amnesty International beszélt egy 23 éves darfúri férfival, aki a járaton volt. Ő mesélte el, hogy milyen fogadtatás várt rájuk otthon:

A reptér egy lezárt részére vittek minket, és  láttam, ahogy egy férfit verni kezdtek…Egyenként hallgattak ki minket...Félek, hogy a biztonsági erők keresni fognak, és nem tudom mi lesz velem, ha megtalálnak.”

A Brüsszel tervezésében, Olaszország kivitelezésében megismert hotspot megközelítés nem csökkentette, hanem éppen növelte a frontországokon lévő nyomást. A kiszolgáltatott emberek jogai sérülnek, amiért az olasz hatóságoknak közvetlen, Európa vezetőinek pedig politikai felelősségük van.” - mondta Matteo de Bellis.

Az európai országok eltávolíthatják a területükről az embereket, de a nemzetközi jog alapján fennálló kötelezettségeiket nem tudják semmissé tenni. Az olasz hatóságoknak azonnal véget kell vetniük a jogsértéseknek, és biztosítaniuk kell, hogy nem küldenek vissza embereket olyan országokba, ahol az emberi jogaik sérülhetnek.”

Háttér

Az Amnesty International több kutatást végzett 2016-ban Olaszországban. Menekültekkel, migránsokkal, a hatóságok képviselőivel és civil szervezetekkel készítettünk interjúkat Rómában, Palermóban, Agrigentóban, Cataniában, Lampedusán, Tarantóban, Bariban, Genovában, Ventimigliában és Comóban. A kutatók 174 hosszabb interjút készítettek menekültekkel és migránsokkal, de még több emberrel beszéltek röviden.

A szervezet többször kereste az olasz belügyminisztériumot a helyzet tisztázása illetve a jelentésben részletezett jogsértések megbeszélése érdekében. Egyelőre nem kaptunk választ.