Közép-Amerika kormányai csak súlyosbítják a menekültválságot, mivel semmit sem tesznek az elharapódzó erőszak és a minden eddiginél gyakoribb gyilkosságok ellen El Salvadorban, Guatemalában és Hondurasban. Az erőszak miatt több százezer embernek kell elhagynia az otthonát – áll az Amnesty International ma megjelent jelentésében.

JELENTÉS

Az Otthon, édes otthon? Honduras, Guatemala és El Salvador szerepe a menekültválságban című jelentés részletezi, hogy ez a három ország képtelen megvédeni az embereket az erőszaktól és védelmet nyújtani azok számára, akiket Mexikó és az Egyesült Államok toloncol vissza az életveszélybe.

“El Salvador, Guatemala és Honduras gyakorlatilag olyan háborús övezetekké váltak, ahol az emberi életnek szinte semmi értéke, és ahol milliók élnek folyamatos rettegésben, mert a bűnöző csoportok vagy az állami biztonsági szolgálatok bármit megtehetnek velük és szeretteikkel. Ezek a milliók a világ talán legkevésbé látható menekültválságának főszereplői.” - mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára.

“Mexikó és az Egyesült Államok sem tesz semmit, hogy megvédje a közép-amerikai menedékkérőket és menekülteket, de most itt az idő, hogy El Salvador, Guatemala és Honduras hatóságai tegyék a dolgukat, vállaljanak szerepet a menekültválság megoldásában, és tegyenek lépéseket azoknak a problémáknak a megoldására, amelyek miatt az embereknek el kell hagyniuk az otthonaikat.”

“Több milliónyi közép-amerikai él védelem nélkül, ők azoknak az országoknak az áldazatai, amelyek nem biztosítják számukra a nemzetközi jog által előírt védelmet, és áldozatai saját kormányaiknak is, amelyek nem képesek és nem hajlandóak megvédeni őket a tragikus haláltól.”

Rekord mértékű erőszak

Az elmúlt három év során drámaian megnőtt a gyilkosságok száma El Salvadorban, miután egyre gyakrabban esnek emberek áldozatul a rivális bandák közötti, a területekért folyó összecsapásoknak.

Guatemala és Honduras a világ azon országai között vannak, ahol a legtöbb embert ölik meg.

Az ENSZ szerint El Salvador a világ egyik legveszélyesebb országa (nem számítva a háború sújtotta helyeket), ahol 2015-ben 100 000 lakosra több mint 108 emberölés jutott.

Hondurasban 63,75, Guatemalában 34,99 haláleset jut 100 000 lakosra.

A legveszélyeztetettebb csoport a fiataloké: több mint fele a meggyilkoltaknak 30 alatti volt 2015-ben ebben a három országban.

A fiatal fiúk sokszor erőszak hatására csatlakoznak a bandákhoz, a lányokat pedig arra kényszerítik, hogy a bandatagok “barátnői” legyenek, gyakran szexuális zaklatják is őket.

A boltosokat és buszvezetőket gyakran zsarolják, és arra kényszerítik, hogy “adót” fizessenek a bandák által uralt területeken. Aki nem tesz eleget a fenyegetéseinek, azt gyakran megölik vagy bántalmazzák.

Sok olyan fiatallal beszélt az Amnesty International, akik félve attól, hogy egy bandában kötnek ki, otthagyták az iskolát, most pedig egész nap otthon bujkálnak.

Az el salvadori oktatási minisztérium szerint 39 000 diák hagyta ott 2015-ben az iskolát a bandák zaklatásai és fenyegetései miatt – ez az arány 2014-ben ennek a harmada volt (13 000). A tanárok szakszervezete szerint a valós szám sokkal magasabb, 100 000-nél is több diákról lehet szó.

Néhány esetben a fiatalokat a biztonsági erők zaklatták és támadták meg, mert azzal vádolták őket, hogy valamelyik bandához tartoznak.

A 16 éves Andrés (nem a valódi neve) bujkálva él El Salvadorban, miután májusban a biztonsági szolgálat emberei letartóztatták. Az Amnesty Internationalnek azt mesélte, megkínozták, hogy bevallja részt vett egy lövöldözésben és egy banda őrszeme volt. Ez is arról az elkeseredettségről árulkodik, ahogyan a hatóságok igyekeznek visszaszorítani az erőszakos bűncselekményeket az országban.

Beszámolója szerint a katonák vizet csorgattak a szájába és orrába, a fejét egy tócsába nyomták, homokot tömtek a szájába, ugráltak a hasán, rugdosták, ütötték és megfenyegették, hogy megölik, ha nem tesz vallomást.

Az anyja feljelentést tett a fiát ért bánásmód miatt, jelenleg nyomoznak az ügyben.

Andrés most lakásról lakásra jár, mert attól fél, hogy korábbi kínzói keresik. Minél előbb el akarja hagyni az országot.

Nincs védelem

A véget nem érő erőszak miatt egyre többen keresnek menedéket Mexikóban, az Egyesült Államokban és más környező országokban. Annyian vannak, amennyit az évtizedekkel korábbi fegyveres konfliktusok óta nem láttak.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint az elmúlt öt évben az ebből a három országból származók által beadott menedékkérelmek száma ötszörösére nőtt. Elsősorban a szomszédos országokban és az Egyesült Államokban nyújtották be a kérelmeket.

Annak ellenére, hogy rengeteg bizonyíték támasztja alá, hogy a menedékkérők szélsőséges erőszakkal vagy akár halállal néznek szembe, ha nem kapnak védelmet, Mexikó, az Egyesült Államok és a többi ország is egyre gyakrabban toloncolja vissza az embereket. A 2010 és 2015 között Mexikóból kitoloncolt emberek számra közel 180 %-al nőtt.

Hazaküldik, hogy ott öljék meg őket

Saúl számára már túl késő. Az öt gyerekes, 35 éves apát három héttel azután gyilkolták meg Hondurasban, hogy júliusban visszaküldték Mexikóból, ahol a kérelmét elutasították.

A férfi buszsofőrként dolgozott, amely a bandák miatt az egyik legveszélyesebb foglalkozás napjainkban. Saúl 2015 novemberében menekült el az országból, miután két fiával – akik súlyosan megsérültek – túlélt egy lövöldözést. A rendőrség nem tett semmit a bejelentésére, védelmet sem biztosítottak a számára.

Amikor az Amnesty International júliusban beszélt Saúllal, ezt mondta utoljára: “Érzem, hogy valami megint történni fog, lehet, hogy velem.”

Felesége és fiai azóta állandó rettegésben élnek, hogy velük mi fog történni.

Az el salvadori, hondurasi és guatemalai kormány sem tudott válaszolni az Amnesty International kérdésére, hogy a régió számára az Egyesült Államok által nyújtott 750 millió amerikai dolláros növekedési támogatásból jut-e pénz a visszatoloncoltak védelmére. A támogatás célja, hogy a migrációt kiváltó okokat kezelje, csökkentse az áramlást és védelmet nyújtson a visszatoloncoltak számára.

A három ország hivatalos befogadó állomásokat állított fel a kitoloncoltak számára. Az embereket egy rövid interjú keretében a menekültügyi hatóság munkatársa kikérdezi, hogy érte-e valami jogsértés az utazása során. Szinte alig kérdeznek arról az erőszakról, amely elől az emberek az országukból elmenekülnek, és a védelem kérdése sem nagyon kerül szóba.

“Ez az eljárás egy rossz vicc. Egy modern épület, a meleg étel és egy üdvözöljük! felirat nem nyújt védelmet az otthonukban rájuk váró horrorral szemben.” - mondta Salil Shetty.

“Egy hatékony, az egész régióra kiterjedő program kell, amely a nemzetközi segély felhasználásával biztosítja, hogy a menekülés kiváltó okai megszűnnek.”

“Ha Közép-Amerika vezetői nem vetnek véget az erőszaknak az országaikban, a régió a legsötétebb korszakait fogja újraélni. A valóság konok tagadása helyett a hatalomban lévőknek megoldásokat kell találniuk.”

Fotógaléria