A népszavazás előtt minden héten egy újabb témát járunk körbe, hogy jobban megértsük kikről vagy miről is kéne döntenünk október 2-án. A #tudjmegtöbbet blogsorozatunk negyedik részében azt nézzük meg, melyik országokból érkezik a legtöbb menekült Magyarországra.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint 2016 első hét hónapjában a Magyarországon beadott menedékkérelmek 37%-át afgánok, 16%-át szírek, 15%-át pakisztániak, 11%-át pedig irakiak adták be. De vajon mit tudunk ezekről az országokról? Miért kell embereknek ezekről a helyekről elmenekülniük? 5 tény mindegyik országról, amit nem árt tudnod.

Afganisztán

Afgán család, Malakasa menekülttábor, Görögország

  • 2015 első hat hónapjában 1592 civilt öltek meg, további 3329-et pedig megsebesítettek az afgán biztonsági erők (ANSF) és a fegyveres felkelők csoportjai. A támadások 70%-ért a tálibok, 16%-áért pedig a kormány emberei voltak felelősek. Eljárást soha nem indítanak hasonló esetekben.
  • 2015. október 3-án az amerikai légierő lebombázott egy, az Orvosok Határok Nélkül (Médecins san Frontiéres) nevű civil szervezet által fenntartott kórházat az ország északi részén található Kunduz tartományban. A támadásban 42 ember halt meg, köztük 14-en a kórházban dolgoztak. Az MSF független nemzetközi vizsgálatot követel, mert az amerikai hadsereg vizsgálatát nem tartják elfogulatlannak. Kunduz városát 2015. szeptember 28-án foglalták el a tálibok, akkor 700 foglyot, köztük legalább 100 tálibot engedtek szabadon. Rengeteg állami és magántulajdonban lévő ingóságot és ingatlant foglaltak vagy romboltak le, több újságot is bezárattak. Nemi erőszakokról és tárgyalás nélküli kivégzésekről is érkeztek beszámolók.
  • 2016 május végére 1,2 millió embernek kellett elhagynia az otthonát, további 2,6 millió ember pedig az országból is elmenekült. Az ország területén maradtak gyakran rettenetes körülmények között élnek, az elmúlt évek során a helyzetük drámaian romlott, egyre kevesebb a támogatás, és csökkentették az olyan alapszükségleteket is, mint a rendelkezésre álló élelmiszer. 2014-ben bevezettek egy új, a belső menekültekről szóló állásfoglalást, amely mentőöv lehetne számukra, azonban ebből – az állítólagos korrupció, az afgán kormány erőforráshiánya és a nemzetközi érdeklődés hiánya miatt – a gyakorlatba szinte semmit nem ültettek át.

Szíria

Farah, 19 éves szíriai. Ritsona menekülttábor, Görögország

  • 2011 márciusa és 2015 decembere között 17 723 ember halt meg szír börtönökben. Ez havonta több mint 300 embert jelent. A 2000 és 2011 között az Amnesty International évente átlagosan 45 halálesetet dokumentált – ami havi 3-4 halálesetnek felel meg. Ez a szám azonban még így is csak egy konzervatív becslés: a több tízezer erőszakos eltüntetett embert is beleszámítva ez a szám a valóságban még magasabb.
  • A jelentések szerint a szír kormányerők és az orosz légierő több alkalommal klórgázt tartalmazó hordóbombákat dobott civilek lakta városrészekre. Augusztus 10-én is a bizonyítékok szerint klórgázt dobtak Aleppóra, akkor a támadásban legalább 4 ember halt meg, és legalább hatvan embert, főleg gyerekeket kellett ellátni miután klórgáz támadás tüneteivel vitték őket orvoshoz. Újsághírek szerint augusztus 2-án is volt egy vegyifegyver-támadás Aleppó ellen. A tiltott fegyverek alkalmazása – így a vegyifegyverek bevetése is – a nemzetközi jog alapján háborús bűncselekménynek számít. A szír kormányerők a gyanús szerint több tucat klórgáz és egyéb vegyi támadást követtek már el a lázadó fegyveres csapatok által megszállt területek ellen 2012 óta, megölve és borzalmas sérüléseket okozva több száz embernek. Minden ilyen támadás bűncselekmény, amelyet tilt a nemzetközi jog.
  • A világ 21,3 millió menekültjéből 4,8 millióan szírek. Ezenfelül 2016-ban várhatóan 8,7 millióra nők azoknak a száma, akiknek Szírián belül kellett elhagyniuk az otthonukat a fegyveres konfliktus vagy az Iszlám Állam miatt. A szír menekültek legnagyobb része (2,7 millióan) Törökországban, Libanonban (1,4 millióan), Irakban (25 000-en) van. Jelenleg 75 000 ember – elvágva a humanitárius segítségtől – éhezik és haldoklik a szír-jordán határ között, miután Jordánia júniusban egy merényletet követően lezárta a határait a szír menekültek előtt.
  • A szír kormányerők és szövetségeseik – nemritkán az orosz csapatok – rendszeresen és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján szándékosan bombáznak kórházakat, szülőotthonokat és más egészségügy intézményeket. Az Orvosok az Emberi Jogokért nevű civil szervezet dokumentálja az egészségügyi dolgozók és intézmények elleni támadásokat Szíriában. Eddig legalább már 374 egészségügyi intézmény elleni támadást és 750 megölt dolgozót regisztráltak. Nagy többségükért a szír kormánycsapatok és szövetségeik a felelősek.

Pakisztán

Kosar Pakisztánból. Jelenleg egy görög menekülttáborban él.

  • A pakisztáni nők és lányok rendszeresen lesznek becsületgyilkosságok áldozatai. A pakisztáni Emberi Jogi Bizottság jelenése szerint 2015-ben közel 1100 nőt öltek meg saját családtagjai, rokonai, mert állítólag azok megsértették a család becsületét. 2014-ben 1000, egy évvel korábban 869 nő halt meg hasonló bűncselekményekben. A jelenlegi pakisztáni törvények alapján az áldozat családja megbocsáthat az elkövetőnek, ha az vérdíjat (diyat) fizet. Becsületgyilkosságok esetében, ahol az elkövető maga is a család tagja, ha a támadónak megbocsátanak, semmilyen büntetést nem kap.
  • A pakisztáni hadsereg tovább folytatja a 2014-ben megkezdett fegyveres harcát az észak-varizisztáni és Khyber törzsi területeken élő fegyveres csoportok ellen. A hadsereg szerint 2015-ben 3400 felkelőt öltek meg, 21 193-at pedig elfogtak. A harcok miatt eddig több mint 1 millió embernek kellett elhagynia az otthonát.
  • 2014 decemberében a tálibok megtámadtak egy peshavari iskolát és meggyilkoltak 149 embert, köztük 132 tanulót. Válaszul az afgán kormány 2015 márciusában felfüggesztette a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumot, és újra alkalmazni kezdte mind a 28 halállal büntethető bűncselekmény esetében. A katonai bíróságokat felhatalmazták, hogy civileket is eljárásuk alá vonjanak és halálra ítéljenek. A vád leggyakrabban a homályosan megfogalmazott terrorcselekmény elkövetése. Több mint 320 embert végeztek ki egy év alatt, ezzel 2015-ben Pakisztán lett az egyik legtöbb embert kivégző ország a világon.
  • Pakisztánban rendszerszintű diszkrimináció és üldöztetés áldozatai a keresztény, muzulmán és hindu vallást követők egyes csoportjai. Szinte az élet minden területén (lakhatás, oktatás, egészségügy) éri őket diszkrimináció, de igen gyakran gyilkosságok vagy fizikai erőszak áldozatai lesznek. 2015 februárjában egy peshavari síita mecset elleni tálib támadásban 20 ember halt meg, 60 pedig megsérült. Tavaly márciusban két templom elleni támadásban 22 ember vesztette életét, majd májusban 45 síitát robbantottak fel egy buszon Karacsiban. Még abban az évben 3 hindu templomot is megtámadtak fegyveres csoportok.
  • A különféle fegyveres csoportok rendszeresen követnek el merényleteket kifejezetten civil célpontok ellen. Kormánytisztviselők, civil és humanitárius szervezetek munkatársai, de időnként állami beruházásokon dolgozó munkások is meghalnak ezekben a merényletekben. 2016 márciusában Peshavarban egy buszba rejtett bomba megölt 15 állami tisztviselőt, további 25-öt pedig megsebesített. Januárban 22 ember halt meg, amikor egy merénylő tüzet nyitott a Bacha Kan Egyetemen, márciusban pedig egy bíróság ellen intézett öngyilkos merényletben halt meg 18 ember.

Irak

Kurtey Ismaed, Észak-Irakból származó jazidi, a Nea Kavala görög táborban él.

  • 3,4 millió embernek kellett elhagynia az otthonát az Iszlám Állam elől menekülve, legtöbben rettenetes körülmények között élnek az ország különböző pontjain, és arra várnak, hazatérhetnek-e egyáltalán valaha. Az iraki hatóságok képtelenek akár csak a legelemibb szükségleteiket is kielégíteni, ezért civil szervezetek és önkéntesek próbálják meg ellensúlyozni az állami segítség hiányát.
  • Az állami biztonsági erők, az őket támogató fegyveres milíciák, elsősorban a Popular Mobilization Unit (egy síita milíciákat tömörítő ernyőszervezet) illetve a pesmerga erők (Irak kurdisztáni régiójának fegyveresei) és az Iszlám Állam összecsapásaiban 2015-ben legalább 6520 civil vesztette életét. Mindkét fél sorozatosan követ el háborús és más nemzetközi jogba ütköző bűncselekményeket. A hírek szerint mindkét oldalon gyerekkatonák is harcolnak.
  • Az iraki biztonsági erők és fegyveres szövetségeik által az Iszlám Államtól visszafoglalt területeken rendszeresen tárgyalás nélkül végzik ki azokat a helyi szunnitákat, akiket a terrorszervezet támogatásával vádolnak. 2015 januárjában a kormány fegyveresei és a síita milíciák 56 szunnitával végeztek Barvanában, szintén még ebben a hónapban egy jazidi milícia tagjai 21 civilt, köztük gyerekeket, nőket és időseket lőttek le Jiriben és Sibayában, két nagyrészt szunniták által lakott faluban.
  • Az Iszlám Állam továbbra is válogatás nélkül gyilkolja és kínozza a fennhatósága alá tartozó embereket. A nőket szexrabszolgaként tartják, adják-veszik, megerőszakolják és kínozzák őket. Azokat, akik megpróbálnak elmenekülni, megölik, a legtöbbször egyszerűen lefejezik. 2016. július 3-án az Iszlám Állam eddigi legsúlyosabb merényletében - egy zsúfolt bagdadi bevásárló utcában robbantottak - 140 ember halt meg. Az Iszlám Állam eddig nagyjából 33 000 ember haláláért felelős.
  • Az iraki hatóságok bármilyen felhatalmazás vagy jogalap nélkül rabolnak el embereket az utcáról vagy otthonaikból, és még a legközelebbi családtagjaik számára sem szolgáltatnak semmilyen információt hollétükről. A foglyokat – elsősorban azokat, akiket terrorista cselekményekkel gyanúsítanak – hetekre, hónapokra magánzárkába zárják, megkínozzák. Több ezer embert tartanak fogva olyan titkos börtönökben, amelyek felett sem a belügyminisztériumnak, sem a főügyészi hivatalnak nincs ellenőrzési jogköre.


Ha te is egy befogadóbb, a menekültek és menedékkérők emberi jogait tiszteletben tartó országban élnél, írd alá nyilatkozatunkat: