Az október 2-i népszavazás előtt minden héten egy újabb témát járunk körbe, hogy jobban megértsük kikről vagy miről is kéne döntenünk egy hónap múlva. #tudjmegtöbbet blogsorozatunk harmadik részében a leggyakrabban hallott fogalmakat beszéljük át.

  • Áthelyezés

menedékkérelmek elbírálásának áthelyezése egy uniós tagországból egy másikba

Az EU átmeneti intézkedése tavalyról, amelyet azért hoztak létre, hogy a menekültválság által leginkább sújtott országokat tehermentesítsék (Olaszországot, Görögországot, 2015 őszén még Magyarország is felmerült, de a kormány ezt elutasította), mert azok a megnövekedett ügyteher miatt nem vagy csak nagyon nehezen tudták a menedékkérőket regisztrálni és a kérelmeket elbírálni.

FONTOS: Nem betelepítésről van szó (ilyen fogalmat nem ismer a menekültjog), hanem arról, hogy például Magyarországnak kellene 1294 Olaszországból és Görögországból érkező menedékkérő kérelmét elbírálnia, vagyis megállapítania, hogy közülük ki jogosult nemzetközi védelemre. A tavalyi 160 000-es keretből mindössze 4741 kérelem (3%) áthelyezését sikerült megvalósítani 2016. szeptember 12-ig.

Részletesebben itt írtunk a kvótáról, itt pedig az október 2-i népszavazásról.

  • Áttelepítés

háborúk és üldöztetések elől menekülő emberek befogadása egy harmadik országban

Az emberek nagy része menekülése során csak a szomszédos országokig jut, ott gyakran rendkívül sokan, nagyon nehéz körülmények között zsúfolódnak össze. Ezeken a helyeken általában sem az ellátásuk, sem a hosszabb távú lakhatásuk vagy speciális szükségleteik nem biztosítottak. A Szíriával határos Törökországban például jelenleg 3,1 millió menekült él, akik közül 2,7 millión szír állampolgárok.

ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának áttelepítési programja azért jött létre, hogy a menekülők ellenőrzött, biztonságos és legális csatornákon keresztül jussanak el az őket befogadó harmadik országokba. A fogadó ország felelősséget vállal a menekültekért, vagyis gondoskodik jogi és fizikai védelmükről, és vállalja, hogy a saját állampolgáraihoz hasonló jogokat biztosít számukra.

Mivel az áttelepítésben csak néhány ország vesz részt (a legtöbb embert befogadó országok az Egyesült Államok, Ausztrália, Egyesült Királyság, Kanada és a skandináv államok), ezért évente csak a menekültek mintegy 1%-át sikerül harmadik országba áttelepíteni. 2015-ben 81 000 embert fogadtak be az országok, többségükben szíreket.

  • Befogadott

a magyar jog alapján az az ember, aki bár nem jogosult sem menekült, sem pedig oltalmazott státuszra, mégsem lehet a hazájába visszaküldeni, mert ott kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód esetleg halálbüntetés áldozata lenne

  • Bevándorló

a magyar jogban ismeretlen fogalom, a hétköznapokban általában azokat a migránsokat értjük alatta, aki már hosszabb ideje tartózkodnak egy országban

  • Biztonságos harmadik ország

olyan ország, ahol a menedékkérőnek ténylegesen lehetősége van menedéket kérni és nemzetközi védelmet kapni egy, a nemzetközi és uniós előírásoknak megfelelő menekültügyi rendszerben

FONTOS: Bár a magyar kormány 2015. augusztus 1. óta ismét biztonságos országnak tekinti Szerbiát (és erre hivatkozva nyilvánítja kvázi automatikusan az onnan érkező menedékkérők kérelmeit elfogadhatatlannak), a gyakorlatban Szerbia nem biztonságos, mert a menekültvédelmi rendszere még mindig nem működik megfelelően. Többek között a szerb hatóságok embereket toloncolnak vissza a szintén nem biztonságos Macedóniába, megsértve ezzel a visszaküldés tilalmának (non-refoulement) elvét.

  • Dublini rendszer / rendelet

a lényege, hogy egy menedékkérelmet csak egy tagállam bíráljon el, és eldönthető legyen, hogy ez melyik ország felelőssége

A rendszer tagjai az EU-s országok, Izland, Svájc és Norvégia. A rendszer része az EURODAC nevű ujjlenyomat adatbázis, amely az ezekbe az országokba érkező menedékkérők és oda belépő vagy ott irregulárisan tartózkodó irreguláris migránsok ujjlenyomatait tartalmazza.

  • Hontalan

olyan ember, akit egyetlen állam sem ismer el az állampolgárának, ezért egyetlen ország segítségére, védelmére sem számíthat

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 15. cikke alapján

„Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz. Senkit sem lehet sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani.”

Ezért a hontalanság valójában az emberi jogok megsértése. Az ENSZ adatai szerint jelenleg mintegy 10 millió hontalan van a világon.

  • Idegenrendészeti őrizet

a Magyarország területéről kiutasított külföldiek fogvatartását szolgáló intézmény

A célja, hogy az illető a kitoloncoláskor a hatóság rendelkezésére álljon. Maximum 12 hónapig, gyerekes családok esetében 30 napig tarthat. 

  • Menedékes

ha tömegesen érkeznek menekülő emberek Magyarországra, és a nagy számuk miatt nincs lehetőség a kérelmeik egyéni elbírálására, akkor a kormány döntése alapján egy meghatározott csoport (pl. adott állampolgárságú, meghatározott időszakban érkezett személyek) ideiglenes védelmet kaphatnak

Olyan emberekről beszélünk, akik fegyveres konfliktus, polgárháború, etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése (pl. kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód) elől menekülnek. Hangsúlyozottan ideiglenes státusz (főszabály szerint 1 év, amely meghosszabbítható), mert utána vagy hazatérnek vagy egyénileg megvizsgálják, hogy jogosultak-e védelemre.

FONTOS: Nem szabad összekeverni a menekültstátusszal.

  • Menedékkérő

az a külföldi (tehát nem magyar állampolgár vagy hontalan), aki menedékjogi kérelmet terjesztett elő, de az ügyében még nem született jogerős döntés

  • Menekült

az 1951-es Genfi Egyezmény értelmében olyan a származási országán kívül tartózkodó ember, aki megalapozottan fél attól, hogy az országában üldözés érné faja, vallása, nemzetisége, politikai véleménye vagy egy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása miatt, vagy üldözték ezek miatt, és saját országa védelmét nem tudja vagy fél igénybe venni

FONTOS: Üldözésről akkor beszélünk, ha valamilyen nagyon súlyos jogsértés (kínzás, rabszolgaság, fizikai vagy nemi erőszak stb.) vagy több jogsértés egymásra épüléséről (diszkrimináció az élet több területén) van szó.

A társadalmi csoport olyan emberek halmaza, akiket összeköt valamilyen az emberi méltósághoz szorosan kapcsolódó, megváltoztathatatlan, a személyiség lényegi részét jelentő tulajdonság. Ilyen lehet a nemi identitás, szexuális orientáció stb.

  • Menekültügyi őrizet

2013 óta létező intézmény Magyarországon, amely során a menekültügyi hatóság munkatársai a menekültügyi eljárás lefolytatása vagy a dublini átadás biztosítására ideiglenes őrizetbe vehetnek egyes menedékkérőket, elsősorban azért, hogy azok „rendelkezésre állását” biztosítsák az eljárás során illetve személyazonosságukat tisztázzák

FONTOS: A szabályok szerint csak kivételesen, minden eset egyedi mérlegelése után rendelhető el, és csak akkor, ha a célja más intézkedéssel (pl. menekültügyi óvadék kiszabásával) nem biztosítható. Maximum 6 hónapig tarthatnak valakit Menekültügy Őrzött Befogadó Központban (MÖBEK jelenleg Békéscsabán, Kiskunhalason és Nyírbátorban működik), kisgyerekes családot pedig legfeljebb 30 napig. Kísérő nélküli kiskorú nem kerülhet ide.

  • (Illegális / irreguláris) migráns: 

migránsok azok, akik azért hagyják el a hazájukat vagy tartózkodási helyüket, hogy egy letelepedjenek egy másik országban

A migráció egyidős az emberiséggel, sokféle kiváltó oka lehet, de általánosságban elmondható, hogy főleg egy jobb élet reményében indulnak útnak az emberek. Számukra a hazatérés legtöbbször nem veszélyes, számíthatnak az országuk védelmére és segítségére. A szó inkább köznapi használatú, a magyar jog nem ismeri ezt a fogalmat.

FONTOS: Ne használjuk az illegális jelzőt akár migránsról, akár menekültről beszélünk, mert egyrészt mindkét csoport jogosult Magyarországon tartózkodni, másrészt az illegális jelző használata bűnözőkként állít be olyan embereket, akik nem azok. Helyette az irreguláris (szabálytalan) a helyes, ezzel utalhatunk arra, ha az illető szabálytalanul (tehát például papírok nélkül) lépi át az országhatárt. Önmagában az a tény, hogy valaki papírok nélkül érkezik egy országba nem jelenti azt, hogy ne lehetne jogosult védelemre. Az illegális bevándorló / migráns fogalmát sem ismeri a magyar jog.

  • Nemzetközi védelem

nemzetközi kötelezettség alapján egy ország védelmet nyújt egy olyan ember számára, aki a saját országa védelmére nem számíthat

A magyar szabályozás alapján a menekült, oltalmazott, menedékes és befogadott státuszt illetve a hontalan személyek védelmét értjük alatta.

  • Oltalmazott

nem menekült, de fennáll a veszélye, hogy ha visszaküldenék származási országába, akkor ott súlyos sérelem érné (veszélyben lenne az élete, kínzás, halálbüntetés áldozata lenne), és nem tudja vagy emiatt fél a hazája védelmét igénybe venni

  • Tranzitzóna

az ország határain, repülőterein, kikötőiben felállítható terület, ahol az országba belépni kívánók tartózkodnak 

Magyarország déli határán jelenleg 4 ilyen „belépési pont” van: 2 a szerb-magyar határon (Röszke, Tompa), kettő pedig a magyar-horvát határon (Letenye, Beremend). A tranzitzónákat azért hozták létre tavaly ősszel, hogy a Szerbia és Horvátország felől érkezők itt adhassák be a kérelmeiket.

FONTOS: a tranzitzónákban nem vizsgálják meg érdemben a menedékkérelmet, itt csak arról döntenek, hogy az egyáltalán elfogadható-e, vagyis az illető jogosult-e belépni Magyarország területére, ahol aztán lefolytatják vele szemben az általános szabályoknak megfelelően a menekülteljárást. A menedékjogról szóló törvény tartalmaz egy felsorolást, hogy mely esetekben nem elfogadható a kérelem, és mivel köztük van a biztonságos harmadik országokból vagy azokon keresztüli érkezés (és mivel mint tudjuk a magyar kormány szerint Szerbia biztonságos), ezért kvázi automatikusan elfogadhatatlannak találják a kérelmeket.

Múlt heti blogunkban részletesebben írtunk a tranzitzónák körüli problémákról.

  • Visszaküldés tilalma (non-refoulement)

a menekültvédelem egyik legfontosabb alapelve, amely azt jelenti, hogy senkit sem lehet olyan helyre visszaküldeni, ahol üldözés, kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy halálbüntetés áldozata lenne

FONTOS: A tilalom mindenki esetében áll, vagyis senkit (még egy tömeggyilkos diktátort) sem lehet olyan országba visszaküldeni, ahol ilyen veszélyeknek lenne kitéve.