Rögtönzött temetkezés helyek és sírhalmok láthatóak a szír-jordán határ közötti senkiföldjén az Amnesty International által ma bemutatott videó- és műholdfelvételeken. A területen több tízezer menekült él két hónapja elvágva minden humanitárius segítségtől.

A szervezet által gyűjtött képek a Peremként ismert területről elkeserítő képet festenek az emberi szenvedésről, és újra megmutatják, mit jelent a gyakorlatban, hogy a világ képtelen felelősséget vállalni a globális menekültválság megoldására. A jövő héten hétfőn és kedden két csúcstalálkozót is rendeznek New Yorkban a menekültválságról.  

„A Perem helyzete jól példázza, milyen tragikus következményei vannak, hogy a világ országai képtelenek felelősséget vállalni a menekültválság megoldásában. A kudarc miatt sok Szíriával szomszédos ország zárta le a határait a menekülő emberek előtt.” - mondta Tirana Hassan, az Amnesty International válsághelyzetekkel foglalkozó igazgatója.

„Emberek estek csapdába rettenetes körülmények között a Peremen, az étel kifogyóban, egyre több a fertőzéses megbetegedés. Emberek szenvednek, néhány esetben pedig bele is halnak megelőzhető betegségekbe, egyszerűen azért, mert nem engedik be őket Jordániába, a hatóságok pedig visszatartják a segélyszállítmányokat és az orvosi segítséget.”

Szíria szomszédai - köztük Jordánia, amely 650 000 menekültet fogadott be – a konfliktus elől menekülők nagy részét befogadták, készleteik azonban kimerültek. A két globális csúcstalálkozó előtt az Amnesty International ismételten felszólítja az államokat, hogy az üres szavak helyett végre konkrét kötelezettségeket vállaljanak, és fogadják be a menekültek rájuk eső arányos részét, ezzel is segítsenek a nagy számú menekültet befogadó országokon. A szervezet sürgeti Jordániát is, hogy azonnal engedje be a Perem lakóit a területére.

Éhezés, betegség, halál

A humanitárius segítség már korábban is csak nagyon korlátozottan állt rendelkezésre, majd teljesen meg is szűnt, miután a jordániai hatóságok június 21-én egy, hét határőr halálát követelő merénylet miatt teljesen lezárták a rukbani és hadalati határátkelőt. Azóta mindössze egy ételszállítmány jutott el augusztus elején a 75 000 emberhez. A humanitárius szervezeteknek megtiltották, hogy a senkiföldjére lépjenek, és arra kényszerítették őket, hogy a szállítmányaikat darukkal emeljék be a Perem felett.

Abu Mohamed, aki öt hónapja él a rukbani rögtönzött táborban, elmondása szerint a körülmények a június 21-i támadás után sokkal rosszabbak lettek:

„A humanitárius helyzet nagyon rossz, a gyerekek helyzete különösen. Vizünk van, de ételünk vagy tejünk alig... és az is borzalmas.”- mesélte.

„Sokan meghaltak... Csak rizst, lencsét és egy kiló szárított datolyát kaptunk egy egész hónapra, csak ennyit adtak. A rukbani tábor lakói már nem reménykednek semmiben.”

Az Amnesty International által megszerzett videón két, a menekültek sátraihoz közeli rögtönzött temetkezési hely is látható több tucatnyi sírhalommal.

Sírok a rukbani tábor mellett

A szörnyű körülmények és az orvosi ellátás hiánya együtt halálos kombináció. Rossz higiénés körülmények és a tiszta vízhez való hozzáférés korlátozottsága miatt a jelentések szerint hepatitisz járvány tört ki. A humanitárius dolgozók szerint június óta legalább tízen vesztették életüket, a források szerint legtöbbjük gyerek, akik a hepatitisz okozta sárgaságban haltak meg.

A humanitárius dolgozók arról is beszámoltak, hogy június 21. óta legalább kilenc bölcsőhalál történt. Jelentős számban vannak a menekültek között terhes nők, akik nem jutnak hozzá az orvosi ellátáshoz. A halálozások pontos számát nehéz igazolni, mivel senki sem mehet a Perem területére.

A rukbani forrásaink szerint augusztus végén egy 20 év körüli férfi halt meg a hepatitisz okozta sárgaságban. A jelentések szerint halálát gasztrointesztinális vérzés okozta. Mivel orvosi segítség nem volt, semmit sem tudtak tenni a megmentéséért.

A táborban leggyakoribb betegségek között vannak még a légúti fertőzések, a kiszáradás, a Leishmania-fertőzés és a hasmenés.

A műholdfelvételek szerint tavaly október óta a Rukbannál és Hadalatnál várakozók száma látványosan növekszik. Bár a Hadalatnál lévő menekültek száma lassan csökken a humanitárius segítség felszámolása és a júliusi, közelben végrehajtott orosz légicsapások óta, általánosságban elmondható, hogy egyre több menekült él a Peremen.

Rukbanban a sátrak száma az egy évvel korábbi 368-ról idén júliusra 6536-ra, majd szeptemberre 8295-re nőtt. Ez is jelzi, hogy az elmúlt néhány hónap alatt több ezer újabb ember menekült el Szíriából, ahol a háborús bűncselekmények és a jogsértések mindennaposak.

A biztonsági megfontolások egyre súlyosabb korlátozásokhoz vezetnek

A jordániai hatóságok a biztonságra hivatkozva tartják fenn a határzárat és tartják vissza a segélyszállítmányokat. Mohammed al-Momani, Jordánia médiaügyekért felelős minisztere azt mondta az Amnesty Internationalnek, hogy a Perem körülötti rész az „Iszlám Állam enklávéjává kezd válni” (vagyis egyre inkább a terrorszervezet tartja ellenőrzése alatt). Miközben elismerte, hogy a humanitárius helyzet nehéz és országa kiveszi a részét a felelősségből, felszólította az ENSZ-t és a nemzetközi közösséget, hogy ők is tegyenek a Peremen élő menekültekért.

„Senki sem vitatja, hogy a biztonsági kérdések fontosak, de a jordániai emberek védelme nem járhat azzal, hogy hagyják szenvedni a rászorulókat.” - mondta Tirana Hassan.

Jordánia korábban egy szigorú ellenőrzés és regisztráció után beengedte a szír menekülteket a területére. A hatóságok újra alkalmazhatják ezt az eljárást, így miközben biztosítják az ország lakosainak védelmét, védelmet nyújthatnak a szír konfliktus elől menekülők számára is.

Az ENSZ tárgyal Jordániával, hogy a segélyszállítmányokat a Jordán határtól 2 kilométerre a senkiföldjére bevigyék, így létrehozva egy zónát, ahol a menekültek humanitárius segítséget kaphatnak.

„A segélyek elosztásának helye, legyen az a Perem széle vagy 2 kilométerre onnan, nem változtat azon a tényen, hogy több tízezer ember nemzetközi védelemre várva kopogtat Jordánia ajtaján, ahogyan azon sem, hogy az országnak kötelessége biztonságos menedéket nyújtania a konfliktusok és üldöztetések elől menekülők számára.” - mondta Tirana Hassan.

„Közvetve vagy közvetlenül arra kényszeríteni embereket, hogy visszatérjenek Szíriába, mert elviselhetetlen körülmények közé kényszerítik őket, Jordánia nemzetközi kötelezettségeinek a megsértése. A hatóságoknak szabad utat kell biztosítaniuk a segélyszállítmányoknak, és minden olyan kérést vagy erőszakot el kell utasítani, hogy a menekültek menjenek vissza.”

A hosszú távú megoldásnak azonban globálisnak kell lennie. Elkeserítően kevés a szírek számára a világ országai által felajánlott áttelepítési helyek. A régió országai továbbra is óriási nyomásnak vannak kitéve, több mint 4 millió menekült van a térség három országában.

„Valódi elkötelezettség és konkrét áttelepítésre vonatkozó felajánlások nélkül a jövő heti csúcstalálkozók semmit sem érnek.” - mondta Tirana Hassan.

„Ha nem sikerül hosszú távú megoldást találni a Peremen rekedt menekültek számára, az a helyi kudarc mellett a globális menekültválság megoldásának kudarcát is jelenti.”

Fotógaléria