Az október 2-i népszavazás előtt minden héten egy újabb témát járunk körbe, hogy jobban megértsük kikről vagy miről is kéne döntenünk egy hónap múlva. Sorozatunk első része.

Miről fogunk népszavazni?

Október másodikán a következő kérdésre várja a válaszunkat a magyar kormány:

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

Miért akar ide embereket „betelepíteni” az Unió?

Már maga a kérdés is félrevezető, mert betelepítésről szó sincs. Jelenleg egy „kvóta” van érvényben az Európai Unióban. Tavaly az Európai Unió Tanácsa (az EU-tagállamok kormányainak képviseletét ellátó intézmény, amelynek az uniós országok adott területért felelős miniszterei a tagjai) elfogadott egy átmeneti intézkedést, amely alapján összesen 160 ezer szír, eritreai és iraki menedékérőt helyeztek volna át a menekültválság által akkor leginkább érintett három EU-s ország – Görögország, Olaszország és Magyarország – területéről más uniós országokba, hogy ezekben az országokban bírálják el a menedékkérelmeket.

Azért ebből a három országból, mert a tavaly nyári-őszi menekültválság során ebbe a három uniós országba érkeztek a legtöbben, itt adták be a legtöbb kérelmet, az országok pedig képtelenek voltak megfelelő módon feldolgozni és elbírálni a kérelmeket. A cél tehát az volt, hogy a többi országot is bevonják a kérelmek elbírálásába, így tehermentesítsék Olaszországot, Görögországot és Magyarországot. Szóval betelepíteni senki sem akartak, csak azt kérték a tagállamoktól, hogy bírálják el a kérelmeket.

Magyarország területéről 54 ezer embert helyeztek volna át, de a magyar kormány ezt elutasította, így a ránk eső részt végül arányosan felosztották a másik két ország között.

Az olasz partiőrség menekülteket ment ki egy halászhajóról

Hány emberről van szó?

A népesség, a GDP, a munkanélküliségi arány és az előző 5 év menedékkérelmei alapján kiszámolt kvóta szerint Magyarországnak 1294 embert kellene áthelyeznie (vagyis elbírálni a kérelmeiket) jövő év októberéig. Egyébként minden fogadó ország 6 ezer eurós (kb. 1,9 millió forint) támogatást kap menedékkérőnként.

Megszavaztuk?

Nem, Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország nemmel szavazott, de a minősített többséggel (a tagállamok 55%-a a javaslat mellett szavaz és a javaslatot támogató tagállamok az EU teljes népességének legalább 65%-át képviselik) elfogadott döntés ránk nézve is kötelező érvényű. Hazánk vitatja a döntés jogszerűségét, ezért az Európai Bírósághoz fordult, de egyelőre a bíróság még nem döntött az ügyben.

A többiek befogadták ezt a 160 ezer embert?

Nos, sajnos elég lassan halad a dolog. Eddig 3056 ember helyeztek át más uniós országokba (2213-át Görögországból és 843-at Olaszországból).

Joga van az EU-nak betelepíteni ide embereket?

A döntés alapját az Európai Unió Működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 78 (3) képezi, amely kimondja:

„Ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében átmeneti intézkedéseket fogadhat el. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően határoz.”

Vagyis kivételes helyzetben (harmadik országbeli állampolgárok hirtelen beáramlása) az Európai Unió Tanácsának joga van átmeneti intézkedésről dönteni.

Menekültek a görög-macedón határon Idomeniben

Akkor most erről az 1294 emberről szavazunk október 2-án?

Nem, ezt maga Trócsányi László igazságügyi miniszter ismerte el február 26-i tájékoztatóján:

„… a népszavazást el kell határolni a kvótapertől, amelynek előzménye, hogy 2015-ben az Országgyűlés törvényi szinten szólította fel a kormányt kereset benyújtására. A kvótaperben a kormány azt állítja, hogy nincs megfelelő jogalapja az EU-nak a kvóta elfogadására. Hozzátette, bízik abban, hogy az év végéig a kérdésben ítélet születhet.” 

„A népszavazási kezdeményezésről azt mondta, az a jövőre irányul, hiszen a kérdés továbbra is aktuális, a migrációs nyomás erősödik.”

Vagyis a miniszter szavai alapján az október 2-i népszavazás egy esetleges jövőbeli kvótáról szól, nem a jelenleg érvényben lévő 1294 ember áthelyezéséről.

Menekültek a röszkei gyűjtőpontnál

Akkor most mégis lesz egy kvóta?

Egyelőre nincs. A legutóbbi ilyen jellegű javaslattal az Európai Bizottság élt még tavasszal. Az új rendszer alapján, ha egy országban az előre meghatározott számnál nagyobb mennyiségben adnak be kérelmeket, akkor automatikusan áthelyeznék az embereket más uniós országokba, egészen addig, amíg a kérelmek száma a le nem csökken. Ha egy ország úgy dönt, hogy ideiglenesen nem fogad be embereket, akkor minden visszautasított menedékkérő után 250 000 eurós szolidaritási hozzájárulást kellene fizetnie. De egyelőre ez csupán egy javaslat, semmi több.

A népszavazás eredményét kötelező lesz az EU-nak tiszteletben tartania?

Egy magyar Európai Parlamenti képviselő is ezt kérdezte Jean-Claude Junckertől, az Európai Bizottság elnökétől. Két kérdést tett fel:

„1. Értelmezhető-e ez a népszavazás az európai uniós intézmények számára jogilag kötelező erejűnek?”„2. A népszavazás bárminemű eredménye befolyásolhatja-e Magyarországnak a Szerződések, vagy a Tanács, a Bizottság és a Parlament törvényes döntései szerinti kötelezettségeit?”

Jean-Claude Juncker válasza elég egyértelmű:

„A jövőbeni európai parlamenti, tanácsi vagy bizottsági kezdeményezésekről vagy határozatokról valamely tagállamban tartott népszavazás eredménye mint olyan nem kötelező érvényű az uniós intézményekre nézve, és nem érintheti az adott tagállam uniós jog szerinti kötelezettségeit.”

Vagyis az Európai Bizottság vezetője szerint bármi is lesz az október 2-i népszavazás eredménye, az nem lesz kötelező az Európai Unióra nézve. Összefoglalva tehát október 2-án egy jelenleg nem létező, esetleges jövőbeli Uniós intézkedésről szavazunk majd, amelynek bármi is lesz az eredménye, azt az EU-nak nem kell figyelembe vennie.


Sorozatunk következő részében a menekültek és menedékkérők kapcsán leggyakrabban felmerülő tévhitekről lesz szó.

Ha te is egy befogadóbb, a menekültek és menedékkérők emberi jogait tiszteletben tartó országban szeretnél élni, akkor írd alá nyilatkozatunkat: