Az egyre gyakoribb fenyegetések, koholt vádak, lejárató kampányok, támadások és gyilkosságok miatt napjainkban Honduras és Guatemala a világ két legveszélyesebb országa a környezetvédő aktivisták számára. A dokumentum hat hónappal a híres őslakos vezető Berta Cáceres brutális meggyilkolása után ma jelent meg.

A JELENTÉS

Az Életünk árán is megvédjük a földünket című jelentés bemutatja, hogy az aktivistáknak és a helyi közösségeknek fenyegetésekkel, támadásokkal és gyilkosságokkal kell szembenézniük, ha felemelik szavukat a bányászat, a fakitermelés vagy vízerőművek építése ellen.

“Jogvédőnek lenni ma Latin-Amerikában az egyik legveszélyesebb foglalkozás, a legveszélyesebb pedig ha valaki környezetvédelmi ügyekkel foglalkozik.” - mondta Erika Guevara-Rosas, az Amnesty International amerikai régiójának igazgatója.

A Global Witness adatai szerint az összes 2015-ben dokumentált jogvédők elleni gyilkosság 65%-át (185-ből 122-öt) Latin-Amerikában követték el környezetvédő aktivisták ellen. Hondurasban 8, Guatemalában pedig 10 embert öltek meg – arányaiban a legtöbbet a régióban.

„Berta Cáceres meggyilkolása volt a fordulópont a jogvédők számára a térségben. Az, hogy nem volt átlátható és hatékony nyomozás az ügyében azt az iszonyú üzenetet küldi, hogy ha valaki kiáll a befolyásos gazdasági érdekekkel szemben, akkor azt le szabad lőni.” - mondta Erika Guevara-Rosas.

Honduras: halálos támadások

A Consejo Cívico de Organizaciones Populares e Indígenas de Honduras (COPINH) szervezet vezetője éveken keresztül azért dolgozott, hogy megvédje a Gualcarque folyót a területre tervezett gát valószínűsíthető negatív hatásaitól.

A gát elleni kampány 2013-as indulása után Berta Cácerest többször halálosan megfenyegették, egyik esetben sem indult vizsgálat. A hondurasi hatóságok még akkor sem biztosítottak számára hatékony védelmet, amikor az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága erre kérte a kormányt.

Berta Cáceres

A COPINH és testvérszervezete a MILPAH (Movimiento Indígena Lenca de La Paz Honduras) - amely a lenca őslakosok jogait védi - elleni támadások, fenyegetések és zaklatások Berta Cáceres halála óta megszaporodtak. A közösség tagjai elmesélték, hogy ismeretlenek zaklatják őket az otthonaik közelében és a helyi rádióállomásnál.

Március 15-én Nelson Garcíát, a COPINH egy másik vezetőjét az utcán lőtték agyon. García hazafele motorozott egy a helyi közösséggel folytatott megbeszélésről. Aznapra egy tüntetést terveztek. Ugyan indult nyomozás az ügyben, de egyelőre semmit sem sikerült kideríteni.

Július 6-án Lesbia Urquía környezetvédő aktivista holttestére bukkantak az el salvadori határon fekvő Marcala város egyik szemetesében. Pár nappal később ugyan elfogtak két, a gyilkossággal összefüggésbe hozott férfit, de vádat még nem emeltek ellenük.

Egy héttel később egy másik MILPAH vezetőt, Martín Gómez Vásquezt kövekkel dobálták meg miután elindult a nyugat-hondurasi Azacualpából. Elmondása szerint támadói annak a családnak a tagjai voltak, akik állításuk szerint a lenca közösség ősi földjének tulajdonosai. A hatóságok nem indítottak nyomozást a támadás kivizsgálására.

Martín Gómez Vásquez

A Berta Cáceres gyilkossággal foglalkozó ügyvédeket és aktivistákat is megfenyegették és megtámadták.

Július 13-án a Berta Cárceres családját képviselő jogvédő és ügyvéd Víctor Fernández irodájába betörtek. A tolvajok csak a gyilkossággal összefüggő anyagokat vitték magukkal. A rendőrök állítólag nyomozak, eredményt egyelőre ebben az ügyben sem sikerült felmutatniuk.

Május 2-án a hondurasi újságírót Félix Monát lőtték le egy taxiban Tegucigalpában (Honduras fővárosa), miután megjelent egy cikke Berta ügyéről. A nyomozók ezt sem vizsgálták ki megfelelően.

Guatemala: lejárató kampányok

A bányászat és más, a természeti erőforrásokat súlyosan kizsákmányoló beruházások ellen küdző aktivisták a legveszélyeztettebbek.

Ebben az évben a Resistencia Pacífica La Puya – a főváros melletti bányászati beruházás ellen tiltakozó szervezet - egy korábbi vezetőjét a fiatal fiaival együtt megfenyegették. A nő feljelentést tett.

Meggyőződése, hogy támadói rá akartak ijeszteni, hogy hagyjon fel a bánya elleni tiltakozással. A kitermelésnek szörnyű következményei lehetnek a helyi közösségre és élővilágra nézve.

Nagyjából ebben az időszakban az egyik legnagyobb országos napilap, a Prensa Libre egy teljes oldalas hirdetést közölt az ország bányavállalatának vezetőjével, aki a jogvédőket terroristának nevezte, ezzel is tovább növelve a megbélyegzettségüket.

Bánya ellen tiltakozó molinó

Nincsenek biztonságban

Egyik országban sincsenek meg a megfelelő eszközök, hogy a jogvédők biztonságban érezhessék magukat.

Hondurasban – miközben elvileg van törvény arra, hogy megvédjék a jogvédőket – a gyakorlatban a politikai akarat és a pénz hiánya miatt erre nem kerül sor. A jogvédők arra panaszkodtak, hogy senki sem kérdezte meg őket, mire lenne szükségük, és az is előfordul, hogy pont azoknak kellene őket megvédeniük, akik a gyanú szerint megfenyegették vagy megtámadták őket.

“Még hány Bertához hasonló jogvédőnek kell meghalnia, amíg a hatóságok megvédik a bolygónkat védő embereket? Az igazságszolgáltatás hiánya miatt egyre nagyobb a félelem, az elkövetőket nem vonják felelősségre, emiatt pedig egyre több bűncselekményt követnek el ellenük.” - mondta Erika Guevara-Rosas.