Újabb részletek derültek ki az ukrán hatóságok titkos börtöneiről, miután az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) harkovi börtönéből szabadon engedtek tizenhárom embert – jelentette be az Amnesty International és a Human Rights Watch.

Szabadulásukra azután került sor, hogy a két jogvédő szervezet Nem létezel. Önkényes fogva tartások, erőszakos eltüntetések és kínzás Kelet-Ukrajnában című, július 21-i közös jelentése az ukrán hatóságok és a szeparatisták által elkövetett kínzásokat és emberek titkos fogvatartását tárta fel Kelet-Ukrajnában.

A szervezetek most Ukrajna katonai főügyészéhez fordulnak a legfrissebb bizonyítékaikkal – köztük néhány most szabadon engedett ember vallomásával, és öt másik még mindig bezárt fogoly adataival.

“Bár az ukrán hatóságok továbbra is tagadják, hogy titkos börtönökben embereket tartanának fogva, a bizonyítékok egyértelműek. Nagyszerű hír, hogy tizenhárman kiszabadultak, de ez is csak azt erősíti meg, hogy alapos vizsgálatra van szükség, az áldozatok számára pedig igazságot kell szolgáltatni.” - mondta John Dalhuisen, az Amnesty International európai igazgatója.

A júliusi jelentés megjelenése előtt az Amnesty International és a Human Rights Watch találkozott a katonai főügyésszel, és egy listát adtak át neki tizenhat olyan ember nevével, akiket a gyanú szerint Harkovan tartottak fogva. A találkozón a főügyész ígéretet tett, hogy személyesen felügyeli majd a titkos fogvatartásokkal kapcsolatos nyomozást.

A szervezetek birtokába jutott adatok szerint hat férfit július 25-én, hat férfit és egy nőt pedig augusztus 2-án engedtek el. Közülük tizenketten rajta voltak a katonai főügyésznek átadott tizenhatos listán. Azóta az is kiderült, hogy egy a listán szereplő embert még márciusban kiengedtek. A három további embert áprilisban egy másik titkos fogvatartási helyszínre szállították át, közülük egy szabadult ki augusztus 2-án.

Az Amnesty International és a Human Rights Watch munkatársai hét most szabadult emberrel tudták felvenni a kapcsolatot, öttel közülük interjút is készítettek. Az általuk elmondottak tökéletesen alátámasztják a jelentésben foglaltakat. Hárman közülük – Mikola Vakaruk, Viktor Asikhin és Dmitro Koroljov – elszánt abban, hogy a felelősöket bíróság elé állítsák. A másik két ember meg akarta őrizni a névtelenségét, mert féltek, hogy nekik vagy családjuknak bajuk esik.

Dmitro Koroljov és édesanyja, Irina

“Felszólítjuk az ukrán kormányt, hogy tegyen azonnali lépéseket, hogy a még mindig titkos börtönökben lévők kiszabaduljanak, és szolgáltasson védelmet és igazságot a számukra.” - mondta John Dalhuisen.

Így titkolták el a börtönök létezését

A korábbi foglyokkal készített interjúk alapján kirajzolódik, hogy az ukrán hatóságok hogyan próbálták meg az SZBU harkovi börtönének létezését eltitkolni.

Viktor Asikhint az otthonából tüntették el erőszakkal 2014. december 7-én. 2016. július 25-én szabadult. Az Amnesty Internationalnek azt mesélte, hogy az 597 nap alatt háromszor vitték át más helyre az őrök, hogy így rejtsék el a független börtönmegfigyelők elől. 2015. február 10-én az őrök felszólították a foglyokat, hogy szedjék össze a cuccaikat, nejlonzacskót húztak a fejükre és a celláikból az épület egy másik szintjére vezették őket. Néhány órát a földön ülve várakoztak, mielőtt visszamehettek. Azt mesélték, hogy a celláikat kitakarították és kiszellőztették, hogy úgy tűnjön, nem tartanak ott fogva senkit. Később hallották, hogy az őrök “valami hivatalos személy” látogatásáról beszélnek. Hasonló történt április és május 20-án is.

Viktor Asikhin

Mikola Vakarukot ukrainszki otthonából rabolták el 2014. december 9-én. Ő is 2016. július 25-én szabadult. 2015 októberében magas láza lett, ezért a harkovi 17-es számú kórházba vitték, ahova Szergej Petrovics álnévvel jelentették be. Miután műtéttel eltávolították a veséjét, 10 napot töltött az intenzíven és további 20 napot egy másik osztályon. Az ágyhoz bilincselt Vakarukot végig az SZBU egyik embere őrizte.

Mikola Vakaruk

Szabadon engedésükkor a foglyok visszakapták útleveleiket és 50-200 hrivnya (560-2200 forint) közötti összeget kaptak fejenként “útiköltségre”. Figyelmeztették őket, hogy tartsák a szájukat és senkinek se beszéljenek az SZBU börtönéről. Súlyos hátrányokat helyeztek kilátásba, ha nyilvánosan beszélnek a fogvatartásukról.

Az Amnesty International és a Human Rights Watch felszólítja az ukrán hatóságokat, hogy folytassanak le alapos, független és hatékony vizsgálatokat ezekben az ügyekben, és biztosítsák a korábbi foglyok biztonságát.

Öten még mindig a titkos börtönben

A korábbi foglyok beszámolói alapján még legalább öt embert tartanak fogva a titkos börtönben. Ketten közülük orosz állampolgárok, ketten pedig ukránok Harkovból. Ötödik társuk a hírek szerint mentális beteg, de további részletekkel az állapotáról a most szabadultak nem tudtak beszámolni.

Az egyik még mindig fogságban lévő orosz állampolgárt Vlagyimir Bezobrazovnak hívják. 2014 májusában tartóztatták le, miközben a családjával az odesszai Karolino-Bugazban nyaralt. A helyi határőr osztag vezetője hallotta, ahogy Bezobrazov az oroszpárti szeparatistákat támogató kijelentéseket tett egy kávézóban, ezért ott helyben le is tartóztatta. Miután két napot töltött a helyi határőr parancsnokságon Karolino-Bugazban, Bezobrazov “bevallotta”, azért jött Ukrajnába, hogy szeparatistákat toborozzon. Rögtön vádat emeltek ellene Ukrajna területi integritásának megsértéséért (a büntető törvénykönyv 110. cikke). A férfi a “vallomását” visszavonta a tárgyaláson, mert azt elmondása alapján erőszakkal kényszerítették ki belőle.

2015 márciusában egy fogolycseréket lebonyolító személy megkereste Bezobrazov ügyvédjét, és felajánlotta, hogy ügyfelét szabadon engedik egy a szeparatisták által Luhanszkban elfogott ukrán harcosért cserébe, ha mégis fenntartja vallomását a bíróság előtt. Bezobrazov beleegyezett, majd 2015 március 6-án az ovidiopoli kerületi bíróság három éves felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Amint Bezobrazov kilépett a bíróság ajtaján, egy furgon hajtott mellé, férfiak a kocsiba tuszkolták, és elhajtottak vele. Ezután senki sem hallott felőle. Két hónappal később, 2015 májusában anyja, Ludmilla Korobova egy a harkovi SZBU börtönből szabadult fogolytól megtudta, hogy fiát ott tartják fogva. 2015 májusa és 2016 augusztusa között Korobova csak egyszer tudott fiával beszélni telefonon, azonban több kiszabadult fogoly megerősítetet számára, hogy Bezobrazov még mindig a harkovi titkos börtönben van.

“A jogállamiság már így is rendkívül gyenge Ukrajnában. Ukrajna nem fogja tudni kijavítani az igazságszolgáltatási rendszere hibáit addig, amíg a hatóságok büntetlenséget élveznek az ilyen ügyekben. Sokkal jobban szolgálná Ukrajna érdekeit, ha inkább véget vetne ennek a gyakorlatnak, ahelyett, hogy tagadja a titkos börtönök létezését.” - mondta John Dalhuisen.