A magyar strasbourgi bírójelöltek listájának elutasítását kéri az illetékes bizottságtól 15 magyarországi civil szervezet. A magyar kormány által lebonyolított kiválasztási folyamat nem volt tisztességes, átlátható és konzisztens, ezért az aláírók azt szeretnék elérni, hogy a bizottság tegyen javaslatot az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésnek a lista visszautasítására.

LEVÉL A BIZOTTSÁGNAK

Az Emberi Jogok Európai Bíróságába a bírákat a nemzeti kormányok jelölik. A kormány által benyújtott háromfős listát a strasbourgi bírák kiválasztásával foglalkozó Európa tanácsi bizottság véleményezi, a Parlamenti Közgyűlés pedig erről a listáról választja ki a bírót.

A strasbourgi bíróság hitelességének és jelentőségének megőrzésében a demokratikus, átlátható és diszkriminációmentes bírójelölési és -választási folyamatnak kulcsszerepe van. A tagállamok ezért a Parlamenti Közgyűlés és a Miniszteri Bizottság vonatkozó szabályzatai alapján kötelesek állandó, előre megismerhető szabályok alapján zajló nemzeti kiválasztási eljárást létrehozni, és ennek keretén belül nyilvános és mindenki számára nyitva álló pályázatot kiírni a jelöltaspiránsok számára. Magyarországon azonban mindezek máig hiányoznak.

A jelenleg hivatalban lévő strasbourgi magyar bíró, Sajó András mandátuma 2017. január 31-én jár le. A magyar kormánynak 2016. augusztus 26-ig kell benyújtania a bírójelöltek névsorát. Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a jelöltek listája elkészült.

Nem a jelöltek személyével van gondja a civil szervezeteknek. Már csak azért sem, mert mindmáig nem tudható, kik ők. A probléma az, hogy a kiválasztás módját a kormány titokban tartja.

A Magyar Helsinki Bizottság már februárban kérte Trócsányi László igazságügyi minisztert, árulná el, hogy a kormányzat milyen módon kíván eleget tenni a jelöltállítás átláthatósági és szakmai követelményeinek. A tárca érdemi választ nem adott. A többfordulós levelezés során csak annyit sikerült megtudni, hogy a kormány szakértőkkel konzultált. Abszurd módon személyiségi jogok védelmére hivatkozva azt sem közölték, hogy kik is lennének ők.

2016. június 24-én immáron 11 civil szervezet írt az igazságügyi miniszternek. Azt szerették volna elérni, hogy vonja vissza a listát, és – a rendelkezésre álló két hónapot kihasználva – alkosson nyilvános szabályzatot, írjon ki nyilvános pályázatot a pozíció betöltésére, és ennek alapján terjessze fel a kormánynak döntésre a javasolt jelöltek listáját. A miniszter a levélre mind a mai napig nem válaszolt.

15 civil szervezet – más lehetőséget nem látva – ezért döntött úgy, hogy az Európa Tanácsnál próbálja elérni a teljes magyar lista elutasítását, ami rászorítaná Magyarországot arra, hogy az Európa tanácsi normáknak megfelelő eljárásban válassza ki a jelölteket. A lista visszautasítása nem lenne példa nélküli, mert hasonló kormányzati manőverek miatt Azerbajdzsánnak egyszer, Szlovákiának kétszer utasították el az összes jelöltjét.