A szervezet aggódik a legutóbbi menedékjogot és államhatárt érintő jogszabály módosítások miatt, amelyek csak még rosszabb helyzetbe sodorják az országban védelmet kereső menekülteket és migránsokat és további szenvedéseket okoznak számukra.

Az Amnesty International arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vessen be minden szükséges eszközt annak biztosítására, hogy az ország mindenben eleget tegyen a nemzetközi és uniós kötelezettségeinek a menekültek és migránsok emberi jogaival kapcsolatban, köztük, hogy vigye végig a Magyarország ellen 2015 decemberében elindított kötelezettségszegési eljárást.

A kiterjesztett határon lefolytatott eljárások

Július 5-én egy sor új módosítás lépett hatályba: változott a menedékjogról, az államhatárról és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény is. Az új szabályok értelmében a rendőrségnek joga van a menedékkérőket, akiket a határvonaltól vagy határjeltől számított 8 kilométeres sávon belül fogott el az ország déli határának külső oldalán található tranzitzónákhoz vezetni. A “visszavezetést” minden esetben alkalmazni kell, kivéve, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel. A hatóságok a határzár külső oldalán található területre kísérik a menedékkérőket, ahol rendszeresen több száz ember várakozik embertelen körülmények között. A hatóságok csak napi 15-20 embert engednek be a tranzitzónákba, ahol semmi sem garantálja, hogy menedéket tudjanak kérni. A valóságban az új módosítások lehetővé teszik a rendőrségnek, hogy “visszalökdössön” minden menedékkérőt, akit a határtól számított 8 km-es sávon belül találnak, megsértve ezzel a visszaküldés tilalmának elvét (non-refoulement) és a hozzá kapcsolódó eljárási garanciákat.

Mivel Magyarország megtagadja az azonnali hozzáférést a területéhez és menekülteljáráshoz, menekültek és menedékkérők válnak gyakran irreguláris migránssá Szerbiában, mivel letelik a rendelkezésükre álló – általában 72 órára kiadott – ideiglenes tartózkodási engedély. Ha úgy döntenek, hogy nem várakoznak tovább a tranzitzónák előtt (vagyis nem kerülnek be a magyar menekültügyi rendszerbe), akkor pénzbüntetés és kitoloncolás vár rájuk Szerbiában az illegális tartózkodásért.

Az elmúlt hónapok során a magyar hatóságok sorozatosan elmulasztották, hogy javítsanak az embertelen és megalázó körülményeken a tranzitzónák környékén, ahol gyakran akár 300 menedékkérő, köztük kisgyerekes családok, terhes és szoptató nők, orvosi ellátásra szorulók kényszerülnek várakozni napokon, néha heteken keresztül. A várakozás közben sem megbízható információt, sem a menekülteljáráshoz való hozzáférést megkönnyítő segítséget nem kapnak. Az egyetlen dolog, amit elérhető számukra egy csap az egyes tranzitzónáknál és néhány humanitárius szervezet korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló segítsége. A hatóságok vaknak tettetik magukat az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és számos egyéb civil szervezet által is dokumentált helyzet kapcsán.

A tranzitzónákat tavaly hozták létre, hogy megakasszák és kontrollálják az országba érkező menekültek és menedékkérők áradatát. Azonban a gyakorlatban kiderült, hogy nem működnek hatékonyan. A hatóságok gyakorlata alapján csak napi 15-20 menedékkérelmet fogadnak be, annak ellenére, hogy általában több százan várakoznak a kerítés másik oldalán, hogy benyújtsák kérelmeiket. Akiknek sikerül is bejutniuk, azok sem örülhetnek sokáig: nagy valószínűséggel a kérelmeiket elfogadhatatlannak találják majd, mivel a biztonságos harmadik országnak tartott Szerbia felől érkezik a menedékkérők nagy többsége.

Az a tény, hogy a hatóságok mindent megtesznek, hogy fizikailag is korlátozzák a tranzitzónákhoz való hozzáférést, megfejelve a biztonságos harmadik ország koncepciójának használatával a Szerbia felől érkezőkkel szemben, már eddig is azt jelentette, hogy Magyarországon a menekülteljáráshoz való hozzáférés minimális. A legújabb szabályok értelmében a rendőrök a határt és határzárat átlépetteket ezentúl “visszakísérhetik” ezekre a helyekre. Az új szabályok értelmében nagy a veszélye, hogy tömegével fognak embereket visszakényszeríteni, megsértve ezzel a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeket és sztenderdeket, hacsak nem biztosítanak egy azonnal hozzáférhető, hatékony és egyéniesített menekülteljárást a tranzitzónákban.

A menekültek és migránsok kriminalizálása

Mióta 2015-ben bűncselekménnyé nyilvánították a határzár tiltott átlépését (illetve a határzár megrongálását és a határzárral kapcsolatos építési munkák akadályozását), több ezer menekültet és migránst ítéltek el, mert nem a tranzitzónákon keresztül léptek be az ország területére. 2015. szeptember 15. és 2016. június 26 között a szegedi járásbíróság – amely ezeket az ügyeket tárgyalja – 2843 olyan ügyet tárgyalt, ahol “migráns” volt a vádlott, közülük 2792 embert találtak bűnösnek határzár tiltott átlépésében vagy megrongálásában. Az ítéletek többségében kiutasították az illetőket Magyarország területéről, azonban három ember letöltendő, több mint negyvenen pedig felfüggesztett szabadságvesztést kapott.

Az Amnesty International elítéli az irreguláris határátlépés és ország területén tartózkodás bűncselekménnyé nyilvánítását, és azt aránytalan határőrizeti intézkedésnek tartja. A Menekültügyi Egyezmény alapján senkit sem szabadna büntetőjogi szankciókkal sújtani amiatt, hogy menedéket keresve irregulárisan lépett át egy határt.

Tizenegy ember jelenleg is a szegedi bíróság előtt áll tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépéséért, amely valójában egy kirakatper, amelynek célja, hogy bűnbakot csináljanak a menekültekből és menedékkérőkből. Egyiküket, Ahmed H.-t terrorcselekménnyel vádolják és azzal, hogy ő uszította a tömeget, hogy támadják meg Magyarországot. Mindannyian annak a nagyobb, menekültekből és migránsokból álló tömegben voltak, amely 2016. szeptember 16-én megrekedt Szerbia és Magyarország között, miután egy nappal korábban Magyarország lezárta déli határát Szerbiával. Az ügyész szerint a vádlottak, köztük egy fél szemére vak idős asszony és egy kerekesszékes szír férfi részt vettek a tömegzavargásban, amelynek az volt a célja, hogy jogellenesen lépjenek az ország területére, vagyis egy olyan bűncselekményt követtek el, amely egy nappal korábban lépett hatályba egy sor másik speciális intézkedéssel együtt a “tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” fennállása idején. Azután tartóztatták le őket, hogy állítólag résztvettek az összecsapásban a készenléti rendőrséggel és a terrorelhárítás embereivel, akiket a határon vetettek be. A tárgyalóteremből származó beszámolók szerint semmilyen közvetlen bizonyíték nem állt rendelkezésre, amely alátámasztotta volna, hogy a vádlottak rendőrökre támadtak volna. A vádlottak elmondásai alapján ők jóhiszeműen léptek az ország területére: félreértették a helyzetet, mert azt hitték, hogy a kapukat megnyitották előttük – ami egyébként a gyakorlat volt a határ lezárásáig.

A “zavargás” napján az Amnesty International helyszínen lévő kutatói könnygáz és vízágyú bevetését illetve a rendőrség részéről túlzott erő alkalmazását dokumentáltak, amely sérülésekhez és családok szétszakításához vezettek, amikor a magyar rendőrség feloszlatta a határnál tüntető menekültek és migránsok csoportját. Egészen a mai napig nem került sor egy független vizsgálatra, amely a hatóságok részéről alkalmazott túlzott erőt és a nemzetközi emberi jogi szabályok egyéb megsértését vizsgálta volna, ahogyan azt többek között az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa is kérte.

2016. július 1-én a szegedi bíróság meghozta elsőfokú ítéletét a tömegzavargásban értinett tíz vádlott ügyében. Mindannyiukat bűnösnek találta a bíróság és 1 és 3 év közötti – néhányat felfüggesztve - börtönbüntetéseket szabott ki. Az ügyészség és a védők is fellebbeztek az ítélet ellen.

Az Amnesty International nagyon komolyan aggódik amiatt, hogy a tizenegy ember ellen emelt vádak részben vagy egészben fabrikáltak. A védelem és a tárgyalóteremben elhangzottakat rögzítő civil szervezetek, újságírók beszámolói azt mutatják, hogy egyáltalán nem sikerült bizonyítani sem az indítékot, sem pedig a vádlottak egyéni büntetőjogi felelősségét.

A terrorcselekmény elkövetésével gyanúsított Ahmed H. elleni eljárás még tart, az elsőfokú ítélet ősszel várható. Az Amnesty International aggódik amiatt, hogy a magyar kormány nyomást gyakorol vagy befolyásolni próbálja az ügyészséget, és ezzel megsérti az igazságszolgáltatás függetlenségét azzal, hogy olyan közleményeked ad ki, amelyek közvetlen összefüggést sejtetnek a határon történtek és Ahmed H. szerepe között, illetve terrorizmus terjedéséért a migrációt teszik felelőssé.

A tisztességes eljáráshoz való jog garantálja az ártatlanság vélelmét addig, amig valakiről be nem bizonyítják egy tisztességes tárgyaláson, hogy bűnös.

Magyarország elszántsága, hogy fittyet hányjon a menekültek és menedékkérők jogaival kapcsolatos felelősségére egyedül arra jó, hogy más útvonalakon próbálják meg az EU-t elérni így pedig még valószínűbb, hogy embercsempészek és bűnszervezetek kezébe kerülnek.

Az Amnesty International aggódva figyeli, ahogy Magyarország semmibe veszi az ENSZ szervezeteinek és az emberi jogi szervezetek ajánlásait és továbbra is nemzetbiztonsági veszélyként kezeli a menekülteket és migránsokat. A szervezet továbbra is fenntartja azt a véleményét, hogy a jelenlegi szabályok alapjaiban veszélyeztetik a jogállamiságot és az emberi jogok uniós helyzetét, mivel az elmúlt hat hónapban sem került sor semmilyen változtatásra a jogsértő helyzetek kapcsán. Az szervezet ezért ismételten az Európai Bizottság felé fordul, és arra kéri, hogy az vegyen igényben minden rendelkezésre álló eszközt, köztük az EU jogállamisági keretét, hogy Magyarország menekült és migrációs politikája végre megfeleljen a nemzetközi előírásoknak.