A múlt héten került a lengyel parlament felsőháza (szenátus) elé elfogadásra az a törvénytervezet, amely átfogó hatalommal ruházná fel a Belbiztonsági Hivatalt, így az bármikor elrendelhetné a fokozott ellenőrzést.

A Belbiztonsági Hivatal nem tartozik semmilyen független felügyeleti szervnek elszámolással, amely biztosítani tudná, hogy ne éljenek vissza a hatalmukkal. A törvény lehetővé teszi számos szabadságjog megsértését, így veszélyezteti a szabadsághoz, a magánélethez, a véleménynyilvánítás szabadságához, a szabad egyesüléshez és a békés gyülekezéshez való jogot és utat nyit a hátrányos megkülönböztetés előtt. Az Amnesty International azt is kifogásolja, hogy a törvényt gyorsított eljárás során tárgyalják, így alig került sor konzultációra és érdemi vitára a civil társadalommal. 

A BELBIZTONSÁGI HIVATAL KEZÉBEN KÖZPONTOSUL A HATALOM

A törvénytervezet egyik legfontosabb jellemzője, hogy megerősíti és kiterjeszti a Belbiztonsági Hivatal jogköreit, ráadásul anélkül, hogy a hivatal működését egy független szervezet ellenőrzése alá rendelné. A törvény értelmében az Belbiztonsági Hivatal minden kormányszerv adatbázisából (többek között más bűnüldöző szervektől, a társadalombiztosítási hivataltól, pénzintézetektől, helyi hatóságoktól) és magáncégektől is le tud majd kérni adatokat, sőt, hozzáférhet az utcán, közintézményekben vagy más köztereken elhelyezett biztonsági kamerák felvételeihez. A szükséges biztonsági intézkedések és a hírszerzés, így a terroristagyanús személyek megfigyelése és ellenőrzése szintén a Belbiztonsági Hivatal kizárólagos hatáskörébe kerül. Ezekről kizárólag a főügyésszel kell egyeztetniük, aki egy másik, nemrég elfogadott törvény értelmében egyszersmind az igazságügy miniszteri posztot is betölti. A Belbiztonsági Hivatal titokban dolgozik, a legtöbb műveletet teljes titoktartás övezi, ami jelentősen növeli a hatalommal való visszaélés esélyét.

AZ ELLENŐRZÉSI JOGKÖR KITERJESZTÉSE

Különösen problémás a törvény azon kitétele, amely a Belbiztonsági Hivatal ellenőrzési jogkörét erősíti meg. Ugyanis a 2016 februárjában elfogadott rendőrségről szóló törvényben foglalt kiterjesztett ellenőrzési jogkörök és a terrorizmus elleni törvény együttesen olyan széleskörű hozzáférést biztosítanak az állami hivataloknak a lengyel állampolgárok, valamint a Lengyelországban ideiglenesen vagy hosszútávon tartózkodó külföldiek személyes adataihoz, amelyre a Szovjetunió felbomlása óta nem volt példa. A törvény lehetővé teszi továbbá, hogy a Belbiztonsági Hivatal listát készítsen azokról, akik „összefüggésbe hozhatóak valamely terrorista cselekménnyel”, azt azonban nem írja elő, hogy az eljárás egy meghatározott pontján értesíteni kell az érintetteket a nyilvántartásba vételről, holott ez tenné lehetővé számukra, hogy panasszal éjenekaz eljárással szemben, és lépéseket tehessenek annak érdekében, hogy a nevük lekerüljön a listáról.

2016. június 10-én az Európa Tanács Velencei Bizottsága elfogadta a Bizottság véleményét a lengyel ellenőrzési jogkörökről. A vélemény szerint „a titkos megfigyelést illetően a rendőrségről szóló törvényben lefektetett eljárási biztosítékok és anyagi feltételek még mindig nem biztosítják kellőképpen, hogy a hivatal nem él vissza a hatalmával és nem avatkozik bele ok nélkül az egyének magánéletébe”. A rendőrségről szóló törvény értelmében a bíróságnak jogában áll egy bűncselekménylista alapján ellenőrizni a beszélgetések tartalmát, ez a lista azonban a Velencei Bizottság szerint túlságosan tág, ráadásul a törvénytervezet nem szabályozza a beavatkozás arányosságát sem. A rendőrség közvetlenül, bírósági végzés nélkül hozzáférhet a metaadatokhoz, amelyek több személyes információt árulhatnak el, mint maga a tartalom. Az Amnesty International már korábban is kritizálta a rendőrségről szóló törvényt, amiért az nem biztosítja a megfelelő védelmet a szakmai titoktartás alá eső beszélgetések számára, és nem kötelezi a bűnüldöző szerveket arra, hogy az eljárás bizonyos pontján értesítsék a megfigyelt személyeket a megfigyelés tényéről, így megfosztják őket attól a lehetőségtől, hogy az ezzel kapcsolatos jogsértések miatt jogorvoslatért folyamodjanak.

A rendőrségről szóló törvényben és a terrorizmus elleni törvénytervezetben rögzített együttes jogkörök komoly problémákat vetnek fel, és valószínűsítik, hogy a rendőrség és a Belbiztonsági Hivatal eljárásai során sérülni fognak a megfigyeltek magánélethez való joga, ráadásul a sértettek jó eséllyel semmiféle kártérítésben nem részesülnek majd a jogtalan megfigyelés miatt.

HOSSZABB ŐRIZETBE VÉTEL A VÁDEMELÉS ELŐTT

A terrorizmus elleni törvénytervezetben szerepel, hogy 14 napig vádemelés nélkül is fogva tarthatják a terrorizmushoz köthető cselekmények gyanúsítottjait, miközben a törvény nem határozza meg pontosan a „terrorcselekmény” fogalmát. A törvényt kiegészítő szabályozás rögzíti, mi alapján lehet valakit terrorcselekményben való részvétellel gyanúsítani. A megfigyelés alapjául szolgálhat, ha a lengyelországi muszlim intézetek képviselői „fundamentalista szlogeneket” hangoztatnak; ha „magas kockázatú” országokból érkező külföldi állampolgárok szakmai képzésen vesznek részt vagy tanulmányokat folytatnak Lengyelországban; illetve, ha „magas kockázatú” államokból érkező külföldiek konferenciát, szemináriumot vagy találkozót rendeznek Lengyelországban, de fokozott ellenőrzésre adhatnak okot a lengyelországi iszlám egyetemek alapítására vonatkozó tervek és a lengyel állampolgárok úgynevezett „radikális iszlám weboldalakon” (chat szobákban és internetes fórumokon) folyatott online tevékenységére vonatkozó információk, ahogy az is, ha iszlám vallási vezetők vagy az iszlám hittel kapcsolatba hozható szervezetek képviselői börtönökbe és fogdákba látogatnak.

A külföldieket, különösképpen az iszlám hitet és a muzulmánokat célzó törvény egyértelműen diszkriminatív. A lengyel hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy sem a muzulmánokat, sem más külföldieket nem vesznek faji/etnikai/vallási alapon nyilvántartásba, és pusztán az adott közösségben elterjedt hit vagy a lakosok letelepedett státusza miatt nem ellenőrzik és nem figyelik meg azokat a városrészeket, ahol muszlimok vagy más külföldiek laknak, dolgoznak és szórakoznak. Ehelyett a bűnüldöző szerveknek konkrét bűncselekményekben való részvétel alapos gyanúja alapján kellene konkrét személyekre fókuszálniuk.

Lengyelországban jelenleg az előzetes letartóztatás elrendelése előtt maximum 48 órára lehet őrizetbe venni valakit. A „terroristagyanús személyek” 14 napos őrizetbe vételének bevezetésével Lengyelország az Egyesült Királysággal került egy vonalba, ahol az EU tagállamai közül a leghosszabb a vádemelés előtti őrizetbe vétel maximális időtartama.

Minden őrizetbe vett személy ellen észszerű határidőn belül vádat kell emelni vagy szabadlábra kell helyezni, és biztosítani kell a számára, hogy kifogást nyújthasson be a fogva tartás jogszerűségét illetően. Minden, vádemelés nélkül őrizetbe vett személy számára biztosítani kell a szabadon megválasztott jogi tanácsadó segítségét a letartóztatás és a nyomozás teljes ideje alatt. Biztosítani kell továbbá, hogy találkozhasson a családtagjaival, megfelelő orvosi ellátásban és minden szempontból a Lengyelországra vonatkozó emberi jogi kötelezettségeknek megfelelő bánásmódban részesüljön.

A SZÓLÁSSZABADSÁG MEGSÉRTÉSE

A törvény veszélyezteti a szólásszabadságot és az információ keresésének, befogadásának és közlésének jogát is, mivel lehetővé teszi, hogy a Belbiztonsági Hivatal igazgatója előzetes bírósági jóváhagyás nélkül elrendelje egyes weboldalak azonnali betiltását. A bíróságnak elegendő öt napon belül megerősítenie, hogy a Belbiztonsági Hivatal intézkedése megfelel a lengyel törvényeknek. A Belbiztonsági Hivatal vezetője és a főügyész a nemzetbiztonság fogalmának ködös meghatározására támaszkodva megfellebbezheti a bíróság döntését, amennyiben az jogtalannak találja a weboldal betiltását. A törvény nem tér ki rá, hogy milyen bizonyítékokat kell bemutatni a fellebbezés során, ahogyan arra sem, vajon más magánszemély vagy szervezet is fellebbezhet-e a weboldal betiltása ellen.

A weboldalak teljes tartalmának betiltása már önmagában is komoly kérdéseket vet fel a szólásszabadsággal kapcsolatban, mindazonáltal egy honlap betiltása semmiképp sem történhetne előzetes bírósági jóváhagyás nélkül. Az utólagos felülvizsgálat nem elegendő. Ráadásul a honlap betiltása és a bírósági határozat között akár öt nap is eltelhet, ami azt jelenti, hogy a weboldal tartalmához öt napig nem férhetnek hozzá a felhasználók, anélkül, hogy bármiféle bírósági döntés született volna arról, szükséges és arányos-e az intézkedés.

SÉRÜL A BÉKÉS GYÜLEKEZÉS SZABADSÁGA

A törvény veszélyezteti a békés gyülekezés szabadságát is. Ha a terrorfenyegetettség eléri a törvény szerinti „magas” besorolást, akkor a törvény felruházza a hatóságokat a gyülekezés és a nyilvános tiltakozás betiltásához szükséges hatalommal. A lengyel törvények nem határozzák meg pontosan a terrorizmus fogalmát és a riasztási rendszer sem átlátható: számos olyan információ fut be a hírszerzéshez, amelynek titkosnak kellene lennie. Mindez könnyen a békés gyülekezés és a szólásszabadság megsértéséhez vezethet. A törvény hibái miatt a kormány arra is felhasználhatja a rendszert, hogy betiltsa azokat a békés tüntetéseket, amelyek a kormány különböző intézkedései, például a környezetvédelmi politika vagy az LMBTI közösség jogait és az abortuszt érintő szociálpolitikai lépések ellen tiltakoznak.

A KÜLFÖLDIEK A CÉLKERESZTBEN

A Lengyelországban élő külföldieket kiemelten érintik a törvényben foglalt intézkedések. Ezek szerint a külföldiek fokozott titkos megfigyelésnek lehetnek kitéve, legyen szó lehallgatásról, elektronikus hírszerzésről vagy a telekommunikációs hálózatok és eszközök megfigyeléséről. A megfigyelést a főügyész kérésére akár három hónap időtartamra is elrendelhetik, anélkül, hogy ehhez szükség lenne a bíróság előzetes jóváhagyására, vagy akár a bűntett alapos gyanújára. A külföldiek fokozott megfigyelése diszkriminatív, és titkos megfigyelésről lévén szó, könnyen vezethet faji vagy etnikai alapú nyilvántartásba vételhez. A törvény nem szolgál eljárási biztosítékokkal arra nézve, hogy a megfigyelt személy, amennyiben tudomást szerez a megfigyelésről, megtámadhassa az eljárást, és hatékony jogorvoslatban részesüljön a jogellenes megfigyelés miatt. 

A törvény lehetővé teszi, hogy a rendőrség, a határőrség és a hírszerzés fényképpel és ujjlenyomattal ellátott nyilvántartást vezessen azokról a külföldiekről, akik illegálisan léptek be Lengyelországba és/vagy illegálisan tartózkodnak ott, miután korábban olyan országban voltak, ahol terrorszervezetek működnek, vagy ahol fennáll a gyanúja annak, hogy az embereket összefüggésbe lehet hozni terrorcselekményekkel. Ahogy azt már említettük, a lengyel törvények kifejezetten pontatlanul határozzák meg, mi minősül terrorcselekménynek. Az ilyen személyeknek nem csak az ártatlanságának vélelme és a magánélethez való jogaik sérülnek, de különösen ki vannak téve a nemzeti és etnikai alapú diszkriminációnak is.

A lengyel hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a külföldieket nem veszik nemzeti, faji, etnikai vagy vallási alapon nyilvántartásba, illetve nem toloncolják vissza olyan országba, ahol fennáll a veszélye annak, hogy üldöztetésnek és más jogsértésnek, például kínzásnak vagy kegyetlen, embertelen bánásmódnak lennének kitéve.

Az államoknak a nemzetközi emberi jogi törvények értelmében meg kell védeniük az ország területén tartózkodó embereket az életüket közvetlenül fenyegető veszélytől, ugyanakkor az emberi jogi előírások pontos feltételeket és határokat is szabnak, amelyek között a kormányoknak ezt a célt el kell érniük. A rosszul meghatározott és túl tág törvények nagy teret hagynak az önkényes alkalmazásnak és a visszaéléseknek.

Az Amnesty International felszólítja a lengyel hatóságokat, biztosítsák, hogy a törvényben meghatározott jogkörök, valamint a terrorizmus ellenes műveletek megfelelnek Lengyelország nemzetközi emberi jogi kötelezettségeinek. Lengyelországnak bizonyítania kell, hogy elkötelezett az emberi jogok védelme iránt, betartja a törvényeket, és nem az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok rovására szilárdítja meg az állam biztonsági apparátusát.

A magyar terrorizmus elleni törvénycsomagról - köztük az Alaptörvény hatodik módosításáról - és az annak kapcsán megfogalmazott kritikáinkról itt olvashatsz bővebben.