Az Amnesty International által a legújabb genfi béketárgyalások kapcsán ma nyilvánosságra hozott új videó brutális őszinteséggel mutatja be az ostrom alatt álló, a szír kormány hordóbombái által szüntelenül sújtott, Damaszkusz melletti Daraja városában uralkodó rémisztő valóságot.

A szervezet reményei szerint a szemtanúk által készített sokkoló felvétel arra ösztönzi majd a nemzetközi közösséget, hogy még erőteljesebben követelje a szír kormánytól, hogy az biztosítsa az azonnali életmentéshez szükséges humanitárius segítséghez való hozzáférést Daraja és minden ostrom alatt álló terület számára.

Annak ellenére, hogy a részleges tűzszünet február 26-i életbe lépése óta nem dobtak hordóbombát Daraja városára, előfordultak más fegyveres támadások, és a városban maradt civilek továbbra is a súlyos élelmiszer- és gyógyszerhiánytól szenvednek, valamint az áramellátás is megszűnt.

Ez a videó érzékelteti a szír kormány hordóbombái által szüntelenül bombázott, ostrom alatt élő civilek által átélt borzalmakat. A felvétel sokkolóan közeli részletekkel mutatja be azt, amit a Darajában élő civileknek át kell élniük” – mondta Magdalena Mughrabi, az Amnesty International közel-keleti és észak-afrikai megbízott igazgatóhelyettese. „Mélységesen felháborító – bár nem meglepő – hogy a szír kormány továbbra is bombázza és éhezteti a saját lakosságát. Az pedig elfogadhatatlan, hogy az ENSZ és más befolyásos nemzetközi szereplők nem tesznek többet a Darajában és más, ostrom alatt lévő területeken kialakult válsághelyzet megoldásáért.”

Pontatlan hordóbombák

A hordóbomba kevéssé kifinomult, ám halálos fegyver, amelyet robbanóanyaggal, üzemanyaggal és fémdarabokkal megtöltött olajoshordókból, üzemanyagtartályból vagy gázpalackból készítenek és helikopterről vagy repülőgépről dobnak le. Természeténél fogva pontatlan, és soha nem lenne szabad civil lakosság közelében bevetni.

Daraját a szír kormányerők több mint három éve tartó bénító ostroma mellett több ezer hordóbomba találat is érte.

A darajai városi önkormányzat által gyűjtött adatok szerint 2014 januárja és a 2016. február 26-i tűzszünet között 6800 hordóbombát dobtak le a városra.

A keletkezett kár és pusztítás számtalan videón és képen jól látható. Ezek a pontatlan robbanószerkezetek legalább 42 civilt, köztük 17 gyereket öltek meg. Helyi aktivisták szerint további 1200 civil sérült meg. Szerintük a halálozási arány szinte biztosan magasabb lenne ennél, ha a helyiek nem lennének ennyire hozzászokva, hogy óvóhelyre rohanjanak, akárhányszor meglátnak egy helikoptert.

Daraja eredeti lakosságának nagy része már évekkel ezelőtt elmenekült a pusztítás elől, és most már csak kb. 4–8 ezer fő maradt a városban, ami az eredeti népességnek csupán töredéke.

Szívszaggató beszámolók

A darajai civilek által 2014 és 2016. február vége között forgatott videó eddig nyilvánosságra nem hozott felvételeket tartalmaz.

Egyes felvételeken látszik, ahogy a szír kormány hordóbombái a civilekkel – köztük gyerekekkel és idősekkel – teli városra hullanak és felrobbannak; ez is érzékelteti az ostrom alatti városban folyamatos bombatámadások közötti élet borzalmát.

Meg akarnak ölni!” – mondja egy szemüveges, göndör hajú fiatal lány a bombákról.Egy másik szívszaggató jelenetben egy sérült kisfiút láthatunk, aki hordóbomba-támadásban meghalt bátyja teste mellett fekszik és sírva könyörög: „Testvérem, kérlek, ne hagyj itt!”.

Még elképzelni is nehéz a Darajában és más ostrom alatt álló szíriai területeken élő civilek által átélt szenvedés mértékét és mélységét. Egyes területek semmiféle humanitárius segítséget nem kaptak az évek óta tartó harcok alatt. Minden olyan nappal, amikor nem érkezik segélyszállítmány, a darajai humanitárius válság még jobban elmélyül” – hangsúlyozta Magdalena Mughrabi.

Kulcsfontosságú, hogy a Genfben újraindult béketárgyalások során prioritást élvezzen az ilyen területek számára nyújtott humanitárius segély biztosítása. Bár a legtöbb fegyver elhallgatott, és a 2016. február 26-i tűzszünet óta a darajai bombázások is megszűntek, biztosítani kell, hogy soha ne merüljön fel az a lehetőség, hogy egy nap újrakezdődnek. Ezenkívül el kell számoltatni a konfliktusok során elkövetett háborús bűncselekmények felelőseit.”

Humanitárius válság a megostromolt Darajában

A Daraját sújtó több ezer hordóbomba által okozott széleskörű és nagymértékű pusztítás mellett a kormányerők lezárták a várost, és 2012 novembere óta egyáltalán nem engedik be a humanitárius segélyszállítmányokat.

Az egészségügyi dolgozók súlyos forráshiánnyal küzdenek egy ekkora mértékű humanitárius válsággal szemben. Az ostrom alatt álló város egyetlen megmaradt tábori kórházát eddig tizenötször vették célba a kormányerők.

A darajai tisztiorvosi szolgálat több mint 100 olyan gyógyszerről, eszközről és felszerelésről küldött listát az Amnesty Internationalnek, amelyekre sürgősen szükségük van. Nem állnak rendelkezésükre többek között antibiotikumok, fájdalomcsillapítók és érzéstelenítő szerek; fertőtlenítő- és egyéb tisztítóeszközök; valamint olyan eszközök, mint dializáló készülék, CT berendezés, kórházi és gyerekágyak.Az ENSZ-főtitkár Biztonsági Tanácsnak küldött jelentése szerint március 26-áig, egy hónappal a tűzszünet életbe lépése után, a szír kormány az ENSZ többszöri kérése ellenére sem biztosított hozzáférést a humanitárius segítséghez legalább hat, ostrom alatt álló terület, többek között Kelet-Gúta egyes részei és Daraja számára.

A szír kormány nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségei és az ENSZ Biztonsági Tanács őt kötelező határozata értelmében köteles beengedni a létfontosságú humanitárius segélyszállítmányokat Darajába.

Az International Syria Support Groupnak és egyes ENSZ szerveknek, különösen a Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) biztosítania kell, hogy ez bekövetkezzen Darajában és minden egyéb ostrom alatt álló területen.

Háttér

Az Amnesty International 2015 májusában kiadott egy jelentést Death everywhere’: War crimes and human rights abuses in Aleppo címmel, amely az Aleppóban a szír kormány folyamatos hordóbombázása és más támadásai közepette élő civilek által átélt borzalmakat mutatta be.

2014 júniusában jelent meg az Amnesty International Updated briefing on sieges across Syria című jelentése, amely az ostromok Darajában és más területeken élő civilekre tett hatását dokumentálta.