Az Amnesty International ma kiadott jelentésében arra világít rá, hogy miközben minden figyelem a nemrég nyélbe ütött EU-Törökország alkura irányul, félő, hogy a görög szárazföldön borzalmas körülmények között rekedt 46 ezer menekült és migráns sorsa feledésbe merül.

Töltsd le jelentésünket!

A Csapdába esve Görögországban: egy elkerülhető menekültválság (Trapped in Greece: an avoidable refugee crisis) címet viselő jelentés kielemzi a görög szárazföldön rekedt menekültek és migránsok – többségében nők és gyerekek – helyzetét a teljes macedón határ március 7-ei lezárását követően.

“A nyugat-balkáni útvonal lezárásának köszönhetően több mint 46 ezer menekült és migráns rekedt megdöbbentő körülmények között, akik folyamatos félelemnek és bizonytalanságnak vannak kitéve" – mondta John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója. “Az EU tagállamai csak súlyosbították a válságot azzal, hogy nem voltak képesek határozottan fellépni annak érdekében, hogy a Görögországban rekedt menedékkérők tízezreinek – akiknek többsége nő és gyerek – áthelyezésében segítséget nyújtsanak. Amennyiben az EU vezetői nem képesek sürgősen felnőni ígéreteikhez, hogy áthelyezik a menekülteket és migránsokat, valamint, hogy javítanak az életükben megfeneklett emberek helyzetén, akkor egy saját maguknak köszönhető humanitárius csapással kell szembenézniük."

Az Európai Bizottság által április 12-én közzétett adatok szerint a 66 400 menedékkérő közül, akik már 2015 szeptembere óta várnak arra, hogy áthelyezzék őket Görögországból, csupán 615 kapott helyet másik EU-tagállamban.

A 31 ideiglenes befogadóállomás közül sokban nem megfelelőek a körülmények. Az állomások, amelyeket Görögország állított fel jelentős uniós támogatás mellett, súlyosan túlzsúfoltak, teljességgel nélkülöznek bármiféle lehetőséget a magánéletre, fűtetlenek és hiányosak a higiéniai lehetőségek.

“Az itteni körülmények rosszak, a földön kell aludnunk­; a takaróink csurom vizesek. Nincsenek mosdók. Az emberek emiatt lesznek betegek" – mesélte egy kilencedik hónapban lévő terhes nő egy szükségmegoldásként felállított táborban Idomeniben az Amnesty Internationalnek.

“Ez teljes káosz – nincs itt semmi... mindenki a régi terminál csarnokának padlóján alszik. A legalapvetőbb dolgokat is nélkülözzük. Van ugyan egy vécé, de rettenetesen koszos. Nem alszom odabent – nagyon büdös van" – számolt be az Ellinikón, egy használaton kívüli athéni reptéren kialakított ideiglenes befogadóállomáson uralkodó körülményekről egy afgán menedékkérő az Amnesty Internationalnek.

Napi 3-5 ezer ember vesztegel egy Athén Pireusz nevű kikötőjében létesített nemhivatalos táborban, ahol csak néhány alapvető szolgáltatáshoz jutnak hozzá az önkénteseknek, néhány humanitárius szervezetnek és a kikötői hatóságoknak köszönhetően.

Számos menekült és migráns, akikkel 2016. február 8. és március 13. között készült interjú két kutatóút során, abban reménykedett, hogy folytathatja útját Nyugat-Európa felé, hogy végre újra együtt lehessen családtagjaival. A többség csak kevés ismerettel rendelkezett lehetőségeiről a macedón határ lezárását követően.

"Miért nem engednek minket elmenni? Azt akarják, hogy itt haljunk meg?" - tette fel a kérdést egy 70 éves aleppói pár, akik Idomeniben táboroztak. "Hideg van, és egymás hegyén-hátán élünk."

A jogaikról való hiányos tájékoztatáson kívül Görögországban a különleges bánásmódot igénylő menekültek és migránsok sem részesülnek a számukra szükséges bánásmódban. Nők arról számoltak be, hogy nem érezték magukat biztonságban és néhány befogadóközpontban kiszolgáltatottnak érezték magukat a férfiaknak. Az Amnesty International emellett beszélt olyan kísérő nélküli gyerekekkel is, akiket akár 15 napra is rendőrségi őrizetben tartottak, mielőtt átszállították volna őket egy gyerekek számára fenntartott intézménybe.

Az Amnesty International felszólítja Görögországot, hogy sürgősen javítson az ország menekültügyi rendszerén, és biztosítsa a megfelelő védelemhez való hozzáférést mindenkinek, aki az országban rekedt. Legelsőként fel kell állítani egy rendszert a rendszeres információáramlás és a speciális szükségletekkel bíró egyének kiszűrése érdekében.

Mindamellett, hogy az EU tagállamainak továbbra is támogatniuk kellene Görögországot, hogy az megfelelő módon fogadhassa a menedékkérőket, egyúttal mihamarabb nekik maguknak is be kell fogadniuk menedékkérőket Görögországból. Ebbe beleértendő a menedékkérők nagyobb tömegeinek gyors áthelyezése is a már meglévő EU-s rendszer keretein belül.