A napokban nyilvánosságra került a terrorveszély-helyzettel kapcsolatos jogszabályok – köztük az Alaptörvény – módosításainak legújabb verziója. Bár a tervezetből néhány az emberi jogokat veszélyeztető intézkedést kihúztak, egyáltalán nem nyugodhatunk meg. Aggályainkat ismét elküldtük az országgyűlési képviselőknek.

Olvasd el a képviselőknek küldött levelünket:

Tisztelt Képviselő!

Az Amnesty International 2016. február 1-jén megjelent közleményében komoly aggodalmát fejezte ki az Alaptörvény tervezett hatodik és a hozzákapcsolódó más törvények módosítása miatt, amelyek az úgynevezett „terrorveszély-helyzetben” szinte korlátlan hatalommal ruháznák fel a mindenkori kormányt.

A módosított tervezet elfogadása azonban – bár néhány rendkívül aggályos korábbi intézkedést már nem tartalmaz – véleményünk szerint egyrészt továbbra is súlyosan sértené az emberi jogokat, másrészt nem felel meg a különleges jogrendre vonatkozó nemzetközi előírásoknak sem. Üdvözöljük, hogy már nem része a tervezetnek az ország területén jogszerűen tartózkodó külföldiek mozgásának és tartózkodásának önkényes korlátozása (ideértve az ország területére való belépés tilalmát, a külföldi személyekkel, szervezetekkel vagy intézményekkel való érintkezés és kapcsolattartás tilalmát vagy a teljes kormányzati kontrollt a javak és szolgáltatások beszerzése felett); ugyanakkor az még mindig számos, az emberi jogok érvényesülését veszélyeztető sértő intézkedési lehetőséget tartalmaz.

Aggodalomra ad okot, hogy továbbra is a tervezet része egy általános felhatalmazás „speciális terrorelhárító intézkedések” bevezetésére, ugyanakkor a „terrorveszély-helyzet” fogalma és megvalósulásának feltételei továbbra sem tisztázottak. A tervezet fenntartja a Kormány rendeleti hatáskörét a műsorszolgáltatók felszereléseinek lefoglalására, valamint a sugárzott tartalom és üzenetek kontrollálására; a postai, telekommunikációs vagy email szolgáltatások felfüggesztésére vagy korlátozására; az internethasználat és -forgalom szigorú szabályozására; a közterületi demonstrációk és gyülekezések betiltására; kijárási tilalom, valamint utazási és lakhatási korlátozások bevezetésére az ország egyes részeiben; a hadsereg fegyveres alakulatainak országon belüli bevetésére és a közlekedés és infrastruktúrája használatának korlátozására vagy felfüggesztésére.

Véleményünk szerint akkor, ha a mindenkori kormány a homályos, közelebbről meg nem határozott terrorfenyegetettségre hivatkozva 30 napig rendeletben előírhatja ezeket intézkedéseket – bármiféle valódi külső kontroll vagy ellenőrzés nélkül – súlyos veszélybe kerülnek a Magyarországon élők emberi jogai, többek között a véleménynyilvánításhoz, az egyesülés és a gyülekezés szabadságához, a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz, a magánélethez és a személyi biztonsághoz való jogok, illetve a tervezett módosítás súlyosan sérti a jogállamiság követelményét. A tervezet ebben a formájában nem nyújt biztosítékokat arra nézve, hogy az elrendelhető intézkedések köre eleget tesz a szükségesség-arányosság nemzetközi követelményének, így ellentétes többek között a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával és az Emberi Jogok Európai Egyezményével.

Nem azzal van tehát a baj, hogy a Kormány meg akarja védeni a lakosságot a terrorizmustól – ez természetesen a kötelessége –, hanem, hogy tervezet homályos és nagyon tág alkalmazási lehetőséget biztosít a kormány számára rendkívüli intézkedések bevezetésére anélkül, hogy valódi garanciákat tartalmazna arra vonatkozóan, hogy csak szükség esetén, arányosan és lehető legrövidebb időre korlátoznák az emberek alapvető jogait. Aggodalomra ad okot, hogy megfelelő jogi garanciák hiányában a mindenkori kormány – többek között – a politikai ellenfelei, a jogvédők, az emberi jogi, környezetvédő, LMBTI és más aktivisták, vagy az etnikai és vallási kisebbségi csoportok ellen használhatná fel a „terrorveszély-helyzetben” elrendelhető intézkedéseket.

Tisztelt Képviselő!

Ha az Alaptörvény hatodik módosítását a most megismert formájában fogadja el az Országgyűlés, az súlyosan sértené a Magyarországon élők emberi jogait és ellentétes lenne hazánk nemzetközi kötelezettségeivel.

Kérem, hogy vesse fel aggályainkat minden olyan párt- vagy frakcióbeli, parlamenti vagy más megbeszélésen és egyeztetésen, ahol a „terrorveszély-helyzettel” kapcsolatos jogszabály módosítások a téma, és tegyen meg mindent, hogy az Országgyűlés ebben a formájában ne fogadja el a tervezetet.

Tisztelettel:

Jeney Orsolya

igazgató

Amnesty International Magyarország