Történelmi jelentőségű ítéletet hozott a Fülöp-szigeteki bíróság a múlt héten Jerryme Corre ügyében, egy rendőrtisztet bűnösnek találtak kínzás vádjával. Az ítélet bizakodásra ad okot abban a tekintetben, hogy fordulat állhat be a rendőrségi kínzások büntetlenségének kultúrájával kapcsolatban.

Ez az első ilyen jellegű döntés az ország 2009-ben hatályba lépett kínzás elleni törvénye óta, amely az Amnesty International három éves kampányát követően született. A szervezet 2013 decemberében karolta fel Jerryme Corre ügyét – egy évvel letartóztatása után – a Kínzás Stop! kampánya keretében.

Jerryme több mint 4 évet töltött börtönben. Koholt vádak miatt folyt vizsgálat ellene, a rendőrség pedig többször megkínozta. A rendőrtiszt elítélése azt az egyértelmű üzenetet küldi, hogy a kínzásoknak véget kell vetni és az elkövetőket felelősségre vonni” – mondta Champa Patel, az Amnesty International délkelet-ázsiai regionális irodájának igazgatója. ”Noha a rendőrtisztnek lehetősége van még fellebbezni, ez a tárgyalás önmagában hatalmas előrelépés. A Fülöp-szigeteki hatóságoknak biztosítaniuk kell minden olyan eset gyors és pártatlan kivizsgálását, amelyben rendőrök vagy más állami szervek által elkövetett kínzás vagy visszaélés állhat fenn.”

Az ítéletet március 29-én hirdették ki, az Amnesty International most jutott hozzá a dokumentumokhoz.

Jerick Dee Jimenez rendőrtisztet kínzás vádjában bűnösnek találva március 29-én a maximálisan kiszabható 2 év 1 hónap szabadságvesztésre ítélte egy pampangai bíróság. Ezen felül Jerryme Corre-nak 100 ezer peso (2173 dollár) kártérítést kell fizetnie. Egy másik rendőrtiszt ugyanezekkel a vádakkal néz szembe, ő azonban szabadlábon védekezhet.

Jerryme Core rokonánál volt látogatóban Panmpanga tartományban 2012 januárjában, amikor tíz fegyveres civil ruhás rendőr letartóztatta és elvitte egy rendőrállomásra, ahol árammal kínozták, megverték és azzal fenyegették, hogy megölik. A rendőrség vádjait – állításuk szerint Jerryme Corre kábítószerrel kereskedett, kirabolt és megölt egy külföldi állampolgárt, illetve megölt egy rendőrtisztet – a férfi végig határozottan tagadta.

Miközben a rendőrök kínozták Jerryme Corre-t, többször Boyet néven szólították, miközben a személyi igazolványa tanúsította, hogy nem így hívják. Emellett egy, a férfit ismerő tisztviselő a városból tanúvallomásában feltárta a rendőrségnek, hogy rossz embert tartóztattak le. Ennek ellenére kényszerítették, hogy aláírjon egy vallomást, amit nem olvashatott el. Azóta is börtönben volt kábítószerrel való visszaélés vádja miatt.

A keddi ítélet az első alkalom, hogy egy Fülöp-szigeteki bíróságon bárkit is elítéltek a kínzás elleni törvényre hivatkozva. Az Amnesty International többször kifejezte a kínzással kapcsolatos bűnügyek kivizsgálásának eredménytelensége miatt érzett aggodalmát. Sok esetben ezek az ügyek el sem jutnak az előzetes vizsgálati szakaszba, az a kevés eset pedig, amely bíróság elé kerül, rendkívül lassan halad előre.

Az Amnesty International felszólítja a Fülöp-szigeteki kormányt, hogy nyilvánosan is ítéljék el a kínzást és egyéb kegyetlen, embertelen bánásmódot, valamint vizsgálják felül a jelenlegi panasz benyújtására rendelkezésre álló mechanizmust a rendőrségi visszaélésekkel kapcsolatban, annak érdekében, hogy az áldozatok számára könnyebbé váljon az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés.

Nagyon fontos, hogy a rendőrségi visszaélés áldozatai ismerjék jogaikat, és az áldozatoknak, csakúgy, mint családjaiknak igazságot szolgáltassanak minden kínzással és egyéb kegyetlen, embertelen bánásmóddal kapcsolatos esetben. A Fülöp-szigeteki kormánynak meg kell erősítenie a pártatlanságot és elszámláltathatóságot a rendőrségi jogsértések kapcsán és biztosítaniuk kell, hogy minden rendőrségi kínzással kapcsolatos esetet alaposan kivizsgálnak és perre visznek.” – hangsúlyozta Champa Patel.

Háttér

2014. március 24-én, az Amnesty International Fülöp-szigeteki szekciója átadta petícióját a rendőrségnek, amelyet több mint 70 ezer ember írt alá a Levélíró Maraton keretében.

Ezt követően Jerryme Corre-t és családját tájékoztatták, hogy a rendőrségi belügyek ügyosztálya (IAS) vizsgálatot fog indítani az Amnesty International kéréseivel összhangban. Az első tárgyalás során bebizonyosodott, hogy az IAS ”egy emberi jogi szervezettől” kapott levelek miatt indította a vizsgálatot.

2014 óta a Fülöp-szigetek van az Amnesty International Kínzás Stop! kampányának egyik fókuszában. A szervezet kutatása fedte fel, hogy olyan módszereket, mint az áramütés, a színlelt kivégzések, a waterboarding, a műanyag zacskókkal való fojtogatás, a verések és alkalmanként a nemi erőszak, továbbra is alkalmaznak a rendőrök, akik ezeket az eszközöket zsarolás és vallomások kicsikarása céljából vetik be. Teszik ezt annak ellenére, hogy a Fülöp-szigetek 2009-ben ratifikálta a két legfontosabb nemzetközi kínzás elleni egyezményt.

Egy 2014-es jelentés, “A törvények felett: Rendőrségi kínzás a Fülöp-szigeteken” bemutatja a rendőrséget átható büntetlenség kultúráját a kínzásokkal és egyéb kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal kapcsolatban, benne 55 olyan túlélő vallomásával, akiket mind a 2009-es tilalom után kínoztak meg. Huszonegy közülük még gyerek volt, amikor megkínozták.

A kutatás megállapította, hogy sok áldozat fél jelenteni a történteket, azokat pedig, akik mégis így tettek, halálosan megfenyegették. A helyzetet súlyosbítja az a tény, hogy ilyen jellegű bűncselekmények bejelentésénél a szabályok és eljárások homályosak és következetlenek, a panaszokat gyakran utasítják el eljárási hiba miatt.