Törökországban körülbelül 30 afgán menekülttől tagadták meg a menedékjogi eljáráshoz való hozzáférést, és küldték vissza őket Afganisztánba, ahonnan a tálibok elől menekültek el. Az Amnesty International több olyan esetről is tud, amikor török hatóságok szíriai és más nemzetiségű menekülteket kényszerítettek az országukba való visszatérésre.

Órákkal az EU-val kötött menekültügyi megállapodás aláírása után Törökország kb. 30 afgán menekültet küldött vissza erőszak alkalmazásával Afganisztánba. Az Amnesty International szerint ez is jól mutatja, hogy az egyezség gyakorlati alkalmazása veszélyeztetheti a menekültek életét.

Törökország egyértelműen nemzetközi jogi egyezményeket sértett azzal, hogy a menekülteket a menekültügyi eljárás megtagadása után kényszerrel küldte vissza Afganisztánba, ahol a tálibok az életüket veszélyeztetik.

A tinta még meg sem száradt az EU-Törökország egyezségen, amikor több tucat afgán menekültet kényszerítettek az országukba való visszatérésre, ahol az életük veszélyben van” – mondta John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója. “Ez az eset is jól mutatja, milyen veszélyekkel járhat a menekültek visszaküldése Törökországba. Az egyezség vége könnyen az lehet, hogy a menekültek végül csak keresztülutaznak az országon. Mintha egy vonatbalesetet néznénk lassított felvételen.”

Március 18-án, pénteken este 11-kor, néhány órával az EU-Törökország egyezség megkötése után egy afgán menekült, H.F. (a nevét biztonsági okokból megváltoztattuk), kétségbeesetten hívta fel az Amnesty International irodáját. Éppen egy Isztambulból Ankarába tartó repülőn ült; a menekültügyi eljárásuk megtagadása után kb. 30 afgán férfi, nő és kisgyerek társaságában el is indították őket vissza Kabulba.

H.R. egy nagyobb csapat tagja volt, akik csónakokon próbálták elérni a görög partokat. Miután a török partiőrség elfogta őket, öt napig egy nyugat-törökországi városban, Izmirben voltak fogva tartva. Ezután – H.R. elmondása szerint – kényszerítették, hogy az ujjlenyomatát adja egy papírhoz, amely szerint önként hajlandó visszatérni Afganisztánba. A dokumentumról másolatot nem kapott. H.R. az Amnesty Internationalnak annyit mondott a telefonban, hogy nem akarnak visszatérni a hazájukba, mert a tálibok meg fogják őket ölni.

A Kabulba tartó járat március 19-én, hajnali fél kettőkor szállt fel Ankarából. Az Amnesty Internationalhoz eljutott H.R. beszállókártyájának másolata, és egy olyan törökországi afgán hatóságok által kiállított dokumentum is, amely szerint azért deportálják őt Törökországból, mert illegálisan lépett be az országba. Bár vasárnap napközben H.R. még válaszolt az Amnesty üzeneteire Kabulból, később a telefonját kikapcsolták, azóta lehetetlen elérni.

Mikor az Amnesty International a török hatóságoknál érdeklődött az ügyről, a migrációs főigazgatóság elismerte ugyan 27 afgán visszatérését Kabulba, de azt állították, hogy a menekültek önként hagyták el Törökországot, és egyikük sem nyújtott be menedékjogi kérelmet.

A H.R. által mesélt események nagyon hasonlítanak azokra a visszaküldésekre és hasonló, török hatóságok által elkövetett visszaélésekre, amik az Amnesty International 2015-ös decemberi jelentésében szerepelnek. Akkor iraki és szír menekülteket fogtak el Törökország nyugati határánál, majd napokig tartották őket fogva anélkül, hogy ügyvédi képviseletet kaptak volna. Ezután olyan papírok aláírására kényszerítették őket, amelyek szerint önként hagyják el Törökországot. Az Európai Bizottság akkor azt mondta, hogy ellenőrizni fogja az esetet, de a szabálysértést azóta sem ismerték el hivatalosan.

Az utóbbi hónapokban egyre nagyobb számban szállítottak Görögországba tartó, elfogott menekülteket az EU által finanszírozott Erzurum Központba, ahonnan később, kényszer hatására kell visszatérniük a hazájukba anélkül, hogy biztosítanák nekik az ügyvédekhez való hozzáférést vagy a menekültügyi eljárás lefolytatását. Az EU és Törökország közötti egyezség végrehajtásának független ellenőrzése nélkül nincs garancia arra, hogy hasonló esetek a jövőben nem fognak megtörténni.

Törökországot egyelőre nem lehet a menekültek számára biztonságos országként kezelni. Az Európai Uniónak független áttelepítési tervet kellene kidolgoznia, és a török partnerekkel együttműködve véget vetni a menekültek emberi jogai megsértésének” – hangsúlyozta John Dalhuisen.

Háttér

Bár a török jogszabályok elvileg lehetővé teszik a menekülteknek, hogy őrizetben menedékjogi kérelmet nyújtsanak be, az Amnesty International rengeteg olyan esetet dokumentált, amikor ez a gyakorlatban nem volt biztosított. A Törökországban maradó menekültek menedékjogi kérelmeit általában fel sem dolgozzák. Az Amnesty számtalan közérdekű adatigénylést nyújtott be a török hatóságoknak, hogy megtudja pontosan hány ember adott be kérelmet az országban, és ebből hány kapott ténylegesen menekültstátuszt, de a hatóságok az adatok bizalmas jellegére hivatkozva folyamatosan elutasítják a kérésünket.