A nemzetközi közösség csekély támogatása és a jordán kormány által állított akadályok következtében a szíriai menekültek nem férhetnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz és egyéb létfontosságú szolgáltatásokhoz – közölte az Amnesty International új jelentésében, amely egy, a szíriai menekültekkel kapcsolatos felelősségmegosztásról szóló fontos találkozó alkalmából készült.

Töltsd le jelentésünket!

Az Az élet a peremen: a szíriai menekültek küzdelme az egészségügyi ellátásért Jordániában (Living on the margins: Syrian refugees struggle to access health care in Jordan) című jelentés olyan menekültek szívszorító történeteit írja le, akiktől megvonták a szíriai háborúban szerzett sérüléseik sürgősségi ellátását a jordán határon – sokukat ezáltal bele is haltak sérüléseikbe. A jelentés azt is kiemeli, hogy sok olyan szíriai menekült, aki nem menekülttáborban él, vagy nem tudja megfizetni az orvosi ellátást, amióta a jordániai hatóságok megemelték a díjakat 2014 novemberében, vagy nem rendelkezik a szükséges okmányokkal, így nem férhet hozzá az egészségügyi rendszerhez.

“A Jordániában élő szíriai menekültek túlnyomó többsége nincs menekülttáborban, a városokban élnek szegénységben. A hosszadalmas bürokratikus eljárások és a további egészségügyi díjak óriási akadályt jelentenek azoknak közülük, akik orvosi kezelésre szorulnak. A Jordánia által követelt díjak talán nem tűnnek olyan magasnak, mégis megfizethetetlenek a legtöbb menekült számára, akiknek az is nehézséget okoz, hogy enni adjanak a családjuknak, így sokuk el van vágva a számukra szükséges alapvető ellátástól” – mondta Sherif Elsayed-Ali, az Amnesty International menekültügyekért felelős vezetője. “Egy komolyabb nemzetközi támogatás – több  menekültek számára biztosított áttelepítési hely és anyagi támogatás képében – teljesen más világot eredményezne azáltal, hogy lehetőséget adna a jordán hatóságoknak arra, hogy megerősítsék az egészségügyi rendszerüket és felszámolják az akadályokat, amik most a szíriai menekültek útját állják az alapvető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben.”

2015 végén a szír válsággal kapcsolatos jordániai intézkedési terv egészségügyi alapkövetelményeinek mindössze 26%-a teljesült.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint a krónikus állapotban lévő szíriai felnőttek legalább 58,3%-a nem tud hozzáférni a szükséges gyógyszerekhez és más egészségügyi ellátáshoz.

Körülbelül 117 ezer szíriai menekült él a három menekülttáborban, ahol hozzáférnek az ENSZ, valamint nemzeti és nemzetközi szervezetek által biztosított oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz, vízhez és ételhez, valamint a készpénzes munkaprogramhoz. Azonban az UNHCR által regisztrált 630 ezer szíriai menekült többsége nem él menekülttáborban. Nekik speciális okmányokra van szükségük, többek között egy olyan kártyára, amelyet a Belügyminisztérium állít ki, és a közszolgáltatásokhoz való hozzáféréshez szükséges. Azok a menekültek, akik nem hivatalosan hagyták el a menekülttábort vagy újra Jordániába léptek, miután visszaküldték őket Szíriába, nem jogosultak ezekre az okmányokra, így nem férhetnek hozzá az ellátáshoz. Ők csak a humanitárius segélyekre és a magánadományozókra számíthatnak.

Sarah, egy szíriai menekült elveszítette a bal lábát nyolc éves korában egy rakétatámadásban Kelet-Ghoutában, Damaszkusztól északkeletre. A családja azért jött Jordániába, hogy további kezeléseket kaphasson. Először a Zaatari menekülttáborban állomásoztak, ahol megkapta az egészségügyi ellátást és egy művégtagot. De a tábort elhagyták, miután más menekültektől fenyegetve érezték magukat, és azóta az okmányok hiánya miatt nem voltak képesek hozzáférni a közszolgáltatásokhoz.

Azok közül a szíriai menekültek közül, akik jogosultak az egészségügyi ellátásra, sokan nem tudják megfizetni azt, és választásra kényszerülnek az egészségügyi ellátás és a családjuk egyéb alapvető szükségleteinek megfizetése között.

Az Amnesty International által megkérdezett három nőt, akik egy civil szervezet Irbid-beli kórházában szülték meg gyermeküket, azt mondták, hogy késve jutottak hozzá az alapvető szülés előtti vizsgálatokhoz, mert nem engedhették meg maguknak a kórházi díjakat és az utazási költségeket.

“Míg Jordániára tagadhatatlanul óriási nyomás nehezedik a több százezer szíriai menekült befogadása miatt, miközben korlátozottan kap csak nemzetközi támogatást, a hatóságok mégsem hagyhatják figyelmen kívül azon kötelezettségüket, hogy minden ember számára biztosítsanak hozzáférést az egészségügyi szolgáltatásokhoz” – mondta Sherif Elsayed-Ali.

A sürgősségi ellátásra szoruló emberek bejutásának megakadályozása

2012 óta Jordánia egyre szigorúbb korlátozásokat vezetett be az országba formális vagy informális úton belépni akaró szíriaiakkal szemben. A háborús sérüléseket szenvedett szíriaiakkal szemben kivételt tett. Azonban az Amnesty International információkat szerzett a humanitárius dolgozóktól azon szíriai menekültek családtagjaitól, akiktől megtagadták az országba való bejutást az egészségügyi ellátásért, arra hivatkozva, hogy az orvosi ellátásra vonatkozó kritérium következetlenül van alkalmazva. Ez oda vezetett, hogy a szíriai menekülteket, akiknek súlyosak a sérüléseik, visszaküldik a szíriai hadikórházakba, amelyek rendszeresen támadások célpontjai, mások pedig a határon halnak meg.

2015 júliusában legalább 14 ember, akiknek súlyos sérüléseik voltak – köztük öt gyerek, akiknek összetett vagy többszörös repesz általi sérüléseik voltak – nem tudott bejutni Jordániába. Az Amnesty International által szerzett információk szerint közülük négyen – köztük egy három éves kislány – belehaltak sérüléseikbe, míg a határon várakoztak. Egy másik esetben egy olyan 14 éves fiútól tagadták meg a belépést, akinek a sérülései válságos állapothoz vezettek, mert nem voltak személyazonosító okmányai. Másnap meghalt Szíriában egy hadikórházban. Volt egy két és fél éves kislány is azok között, akiktől megtagadták a belépést, akinek fejsérülései voltak egy bombatámadás következtében.

Más esetekben családokat választottak szét, másokat erőszakkal küldtek vissza Szíriába, miután eltiltották őket a belépéstől, mert nem volt szíriai személyazonosító okmányuk, ezzel közvetlenül megsértve Jordánia nemzetközi kötelezettségeit, beleértve a visszaküldés tilalmának elvét.

“A határok lezárása a menedékre szorulók előtt, akár megsérültek, akár nem, Jordánia nemzetközi kötelezettségeinek a megsértése” – jelentette ki Sherif Elsayed-Ali. “A részvét dermesztő hiányát és az élethez és egészséghez való jog megdöbbentő semmibe vételét mutatja az, hogy még csak lehetővé sem teszik a belépést azoknak az embereknek, akik egy háborús övezetből menekülnek súlyos sérülésekkel, csak mert nincsenek személyazonosító okmányaik.”

Áttelepítés és más utak a szíriai menekültek befogadására

Az Amnesty International jelentése az UNHCR március 30-i találkozója alkalmából készült, amelyen az államokat arra hívják fel, hogy vállalják a szíriai menekültek áttelepítését és a befogadás más alternatív útjait. A kormányok számára ez lehetőség a szolidaritás kifejezésére azzal az öt állammal, amelyek több mint 4,8 millió szíriai menekültet fogadtak be, és arra, hogy mentőkötelet biztosítsanak azoknak, akiknek erre szükségük van.

A nemzetközi közösség eddig 178 195 áttelepítési helyet ajánlott fel a szíriai menekültek számára. Az Amnesty International legalább 480 ezer hely létesítésére szólít fel az öt országban lévő menekültek legsérülékenyebb csoportjai számára – a fogyatékkal vagy krónikus betegséggel élők és a sérültek számára – hogy menedékhez juthassanak egy biztonságos harmadik országban.

“A nemzetközi közösség áttelepítésre és más humanitárius befogadásra irányuló ajánlatai elkeserítően elégtelenek. A világ nem szalaszthatja el ezt a lehetőséget az orvosi segítségre szoruló szíriai menekültek életének megváltoztatására. A március 30-i konferenciát arra kell használniuk, hogy jelentősen megnöveljék az égető szükségben lévő menekültek számára felajánlott helyek számát” – hangsúlyozta Sherif Elsayed-Ali.