A világ számos kormánya arcátlanul megszegte a nemzetközi egyezményeket, és szánt szándékkal aláássa az emberi jogok védelmére felállított intézményeket. Az Amnesty International főtitkára, Salil Shetty arra figyelmeztet, hogy „nem csak az emberi jogaink vannak veszélyben, hanem az ezeket védelmező törvények és az intézményrendszer is”.

Töltsd le jelentésünk rövidített, magyar változatát!

Az emberi jogok nemzetközi védelmi rendszerét a felbomlás veszélye fenyegeti, hiszen a rövidtávú nemzeti érdekek és a drákóian szigorú biztonsági fellépés az alapvető szabadságjogok elleni nagymértékű támadáshoz vezettek – figyelmeztetett az Amnesty International az emberi jogok helyzetéről készített világméretű jelentésének publikálásakor.

„Az emberi jogaid veszélyben vannak: világszerte számos kormány semmibe veszi azokat” – mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára. „Emberek milliói szenvednek az államok és a különböző fegyveres csoportok jogellenes fellépéseitől, miközben a kormányok az emberi jogok védelmét a biztonságra, a nemzeti jogrendre és a nemzeti ’értékekre’ való fenyegetésként tűntetik fel".

Veszélyben az emberi jogok

Az Amnesty International figyelmeztet az emberi jogok aláaknázását mutató alattomos és egyre terjedő trendre, mely abból fakad, hogy a kormányok arcátlanul támadják, alulfinanszírozzák vagy teljes mértékben elhanyagolják azokat az intézményeket, amelyeket kifejezetten az emberi jogaink védelmére állítottak fel.

„Nem kizárólag az emberi jogaink vannak veszélyben, hanem az ezeket védelmező törvények és intézményrendszer is. Több mint 70 év kemény munkája és emberi jogok fejlődése került most veszélybe” – hangsúlyozta Salil Shetty.

Az egyes kormányok az ENSZ emberi jogi intézményeinek, a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, valamint olyan regionális emberi jogi mechanizmusoknak, mint az Európa Tanács vagy az emberi jogok amerikaközi rendszere egyaránt akadályozzák a munkáját azáltal, hogy kihúzzák magukat a szervezetek ellenőrző tevékenysége alól, mely a saját emberi jogi állapotuk feltérképezésére szolgálna.

Az Amnesty International felszólítja a nemzeti kormányokat, hogy politikailiag és anyagilag is támogassák azokat a rendszereket, amelyeket azért hoztak létre, hogy fenntartsák a nemzetközi jogrendet és megvédjék az emberek jogait.

A nemzeti szinten veszélyeztetett jogok

Az Amnesty International részletesen dokumentálta, hány nemzeti kormány szegte meg arcátlanul a nemzetközi jogot 2015-ben nemzeti szinten is: több mint 122 országban éltek a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen bánásmód eszközével és legalább 30 vagy még több ország kényszerített menekülteket illegálisan, hogy olyan országokba menjenek vissza, ahol veszélybe kerülhetnek. Legalább 19 országban követtek el kormányok vagy fegyveres csoportok háborús bűncselekményeket vagy sértették meg egyéb módon a háborús jogot.

Töltsd le angol nyelvű jelentésünket!

Az Amnesty International arra az egyre aggasztóbb trendre is figyelmeztet, hogy a kormányok egyre gyakrabban veszik célba és támadják az emberi jogi aktivistákat, ügyvédeket és mindazokat, akik az emberi jogok védelme érdekében munkálkodnak.

„Ahelyett, hogy elismernék ezeknek az embereknek a társadalomban betöltött fontos szerepét, számtalan kormány tudatosan arra törekszik, hogy elfojtsa a kritikát. Saját törvényeiket szegték meg, hogy saját polgáraik ellen felléphessenek” – mondta Salil Shetty.

Az Amnesty International szerint mindezt részben a 2015-ben kibontakozó nemzetbiztonsági veszélyekre adott kormányzati reakciók indokolják.

„A nemzetbiztonsági veszélyekre adott helytelen kormányzati válaszok között említhető a civil társadalom elnyomása, a magánélethez való jog és a szólásszabadság csorbítása. A kormányok mindent megtettek annak érdekében, hogy az emberi jogok „szitokszóvá” váljanak az emberek szemében, és szembállították a nemzetbiztonsági érdekekkel, a nemzeti jogrenddel és a ’nemzeti értékekkel’. A kormányok ezáltal saját törvényeiket is megszegték” – hangsúlyozta Salil Shetty.

„Ahogy a világ többi része, úgy Magyarország sem lehet büszke 2015-ös emberi jogi teljesítményére – jelentette ki Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója. „Miközben hazánk részese az összes fontos nemzetközi emberi jogi dokumentumnak, jogilag és fizikailag is elzártuk a konfliktusok elöl menekülők útját egy, az emberi jogi előírásoknak is megfelelő menekültügyi eljárás elől. A kormány – annak ellenére, hogy az EU decemberben kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen, – nyilvánvalóvá tette, hogy nem kíván részt venni semmilyen, a menekültek és menedékkérők helyzetén javító európai megoldásban.”

„A kormány alaptalan támadást indított azok ellen a bátor és független civilek ellen, akik hosszú idő óta hívják fel a figyelmet a Magyarországon történő jogsértésekre, és munkájukkal biztosítják, hogy hazánk egy jobb, élhetőbb és szabadabb ország legyen. Miskolc önkormányzata nem kegyelmezett a város legkiszolgáltatottabb lakóinak. Annak ellenére, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosa és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyaránt megállapította, hogy az önkormányzat hátrányosan megkülönböztette a Számozott utcák főként kisgyerekes roma családjait, a hivatal nem hajlandó felfüggeszteni a kényszerkilakoltatásokat és igazságot szolgáltatni azoknak, akik a hatóságtól való félelmükben menekültek el otthonaikból” – hangsúlyozta Jeney Orsolya.

Az ENSZ-nek óriási szüksége van a megújulásra

Az ENSZ, valamint az emberi jogi és menekültvédelmi intézményei egyaránt nagymértékben megszenvedték, hogy az ellenszegülő kormányok figyelmen kívül hagyták ajánlásaikat, és ellenségeskedéssel válaszoltak javaslataikra 2015-ben.

„Az ENSZ-t eredetileg azért hozták létre, hogy ’megmentsék a jövő nemzedékeit a háború borzalmaitól’ és hogy ’újból hitet tegyenek az alapvető emberi jogok...mellett’, de ma sokkal törékenyebbnek bizonyul a hatalmas kihívásokkal szemben, mint valaha” – mondta Salil Shetty.

Sok kormány szánt szándékkal akadályozta az ENSZ fellépését, hogy megakadályozhassa a tömeges atrocitásokat vagy számonkérhesse szörnyűségek elkövetőit. Szintén sok kormányzat elutasította vagy megvetéssel kezelte az ENSZ ajánlásait, hogyan javíthatnának az emberi jogok helyzetén nemzeti szinten is.

A szíriai konfliktus az egyik legborzasztóbb példa arra, hogy milyen katasztrofális következményekkel jár az emberekre nézve az, ha az ENSZ rendszeresen csődöt mond abban, hogy betartassa a nemzetközi jogot és biztosítsa az emberi jogok gyakorlását és az elszámoltathatóságot.

A következő ENSZ-főtitkár, akit ebben az évben fognak megválasztani és 2017 januárjában kezdi meg munkáját, egy olyan szervezetet fog átvenni, amely bár sokat ért el, mégis most óriási szüksége van a megújulásra – áll az Amnesty International jelentésében. A szervezet felszólítja az ENSZ tagállamait és az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy bátran álljanak ki a reformok mellett, kezdve azzal a folyamattal, ahogy új főtitkárát megválasztja.

„Az ENSZ tagállamok idén történelmi lehetőség előtt állnak, hogy megújítsák a szervezetet azáltal, hogy egy erős főtitkár jelöltet támogatnak, aki elkötelezett, állhatatos és olyan vízióval rendelkezik, hogy erőteljesen fel kell lépni azokkal az országokkal szemben, akik koncepciózusan az emberi jogok ellen dolgoznak akár nemzeti, akár nemzetközi szinten” – jelentette ki Salil Shetty.

Annak érdekében, hogy mindez elérhető legyen, az Amnesty International szerint a kiválasztási folyamatnak igazságosnak és jól átláthatónak kell lennie, és biztosítania kell, hogy a jelöltek elképzelései a nagy emberi jogi kihívások kezelésével kapcsolatban ismertek és érthetők.

Cselekvésre való felszólítás

„A világ ma számos olyan kihívással néz szembe, amelyek eredendően nemzeti kormányok által generáltak vagy fenntartottak, akik az emberek életével játszadoznak a politika színpadán. A konfliktusok kiteljesedésével menekültek milliói kénytelenek szenvedésben élni, a fegyveres csoportok pedig szándékosan támadnak civilekre, illetve követnek el egyéb szörnyűségeket” – mondta Salil Shetty. „A világ vezetői rendelkeznek azzal az erővel, hogy megakadályozzák, hogy a hasonló bűncselekmények kontrollálatlanul terjedjenek tovább. A kormányoknak meg kell szüntetniük jogellenes cselekedeteiket, és meg kell erősíteniük azokat a védelmi rendszereket, amelyeket jogaink védelmében húztak fel. Az emberi jogok szükségletek, és nem kiegészítők; a tét az emberiség számára még soha nem volt nagyobb”.

Háttér

Az Amnesty International a politikai és polgári, valamint a gazdasági és szociális jogok súlyos megsértését dokumentálta és bizonyította sok országban 2015-ben.

Az alábbi, korántsem teljeskörű, lista is a nemzeti szintű emberijog-sértéseket példázza:

  • Amerikai Egyesült Államok: a guantanámói fogolytábor további működtetése, amely a terror elleni háború súlyos következményeinek egyik példája; elmulasztotta felelősségre vonni azokat, akik a kízásokért és az erőszakos körülmények közötti eltűnésekért lehetnének számonkérhetők

  • Angola: nemzetbiztonsági és defamációs törvény felhasználása, hogy zaklassák, letartóztassák és bebörtönözzék mindazokat, akik békés úton nyilvánítottak véleményt a kormányzattal szemben , és nyilvánosan visszautasították az ENSZ ajánlásait, amelyeket az emberi jogi helyzet javítása érdekében fogalmazott meg

  • Burundi: a nemzetbiztonsági erők módszeres emberölései, illetve egyéb széleskörű erőszakos cselekedetek; számos erőfeszítés az emberi jogok mellett kiálló közösség elhallgattatására

  • Egyiptom: a nemzetbiztonság nevében ezrek bebörtönzése, beleértve a rendszer békés kritikusait is, százak meghosszabbított őrizetben tartása bírósági ítélet vagy hivatalos megvádolás nélkül,illetve százakat ítéltek halálra

  • Gambia: LMBT közösség megkínzása, erőszakos eltűntetése és kriminalizálása, az ENSZ-szel és regionális mechanizmusokkal való együttműködés folyamatos visszautasítása olyan kérdésekben, mint a véleményszabadság, erőszakos körülmények között történt eltűnések és a halálbümtetés

  • Izrael: fenntartja a Gázai-övezet katonai megszállását, amely által kollektíven bünteti a terület 1.8 millió embert is, valamint Palesztinával egyetemben, figyelmen kívül hagyták az ENSZ felszólítását, hogy végezzenek hiteles nyomozást a 2014-ben, a Gázai-övezetben elkövetett háborús bűncselekmények feltárása érdekében

  • Kenya: bírósági ítélet nélküli kivégzések, erőszakos eltűntetések és a menekültek elleni diszkriminatív fellépés a nemzetbiztonság megőrzése nevében, illetve sorozatos kísérletek, hogy ellehetetlenítsék a Nemzetközi Büntetőbíróság munkáját

  • Kína: ogvédők elleni sorozatos fellépések, és a nemzetbiztonság védelmében számos jog törvényi korlátozása

  • Magyarország: menekültek ezrei előtt zárta le a határokat, folyamatosan ellenállt azoknak a regionális törekvéseknek, amelyek a menekültek megsegítését szolgálták volna

  • Mexikó: emberi jogi visszaélések elképesztő mértéket öltöttek mintegy 27000 ember eltűnése révén; kemény szavakkal reagált az ENSZ kritikájára a kínzás eszközének széleskörű alkalmazása miatt, valamint szinte teljeskörű büntetlenséget biztosított az elkövetők számára az egyre növekvő számú panasz ellenére

  • Nagy-Britannia: a terrorizmus elleni fellépés jegyében tömeges megfigyeléseket végeztek többszöri felszólítás ellenére is, folyamatosan megkerülte, hogy azEmberi Jogok Európai Bírósága vizsgálódjon a brit emberi jogi helyzettel kapcsolatban

  • Oroszország: homályos értelmű nemzetbiztonsági és szélsőségesek elleni törvények alkalmazása megtorlásként, és összehangolt kísérleteket tett a civil társadalom ellehetetlenítésére; folyamatos tagadása annak, hogy a szíriai beavatkozásainak civilek is áldozatául estek, és az ENSZ Biztonsági Tanácsát is akadályozta abban, hogy érdemben fellépjen a szíriai polgárháború megszüntetésében

  • Pakisztán: a peshawari iskolában elkövetett mészárlásra adott válaszában számos esetben ejogsértést követett el, beleértve a halálbüntetés elképesztően kiterjedt alkalmazását; a hatóságok számára lehetővé tette, hogy akadályozzák, sőt, felszámolják azon civil szervezetek működését, amelyeket az „ország érdekeivel szemben” állóként határoznak meg

  • Szaúd-Arábia: brutálisan léptek fel azok ellen, akik kiálltak a reformok mellett, illetve kritizálni merték a kormányzatot; háborús bűncselekményeket követtek el a Jemenben végrehajtott bombatámadások során, illetve felszólalt az ellen, hogy az ENSZ vizsgálatot indítson a konfliktusban résztvevő felek erőszakos cselekedeteinek feltárása érdekében

  • Szíria: a közvetlen és válogatás nélküli bombatámadások, illetve más eszközökkel elkövetett erőszakos cselekmények, valamint a fogvatartás során elkövetett kínzások következtében polgárok ezreit gyilkolták meg; elnyújtott ostrom alá vontak számos, civilek által lakott területeket; blokkolták a nemzetközi segélycsomagokat, amelyek az éhező polgárok megsegítésére érkeztek

  • Szlovákia: a roma közösségek széleskörű hátrányos megkülönböztetése annak ellenére, hogy évek óta harcolnak a diszkrimináció ellen mind nemzeti, mind regionális szinten; a helyzet kivizsgálása érdekében az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az ország ellen

  • Thaiföld: a rendszer békés kritikusait börtönözték be, akik kritikáikat színpadi műveken keresztül, Facebookon közzétett kommentekben és graffitiken fogalmazták meg; a katonai hatóságok figyelmen kívül hagyták azokat a nemzetközi felszólításokat, hogy ne terjesszék ki saját hatásköreiket arra, hogy korlátozzák az eltérő vélemények felszínre kerülését, illetve az egyéb jogokat a nemzetbiztonság nevében

  • Venezuela: továbbra sem szolgáltat igazságot a súlyos emberi jogi vétségek ügyében, és folyamatosan támadásokat intéz az ogvédők ellen; továbbra is fel kívánja mondani az Emberi Jogok Amerikai Egyezményét, amely egyenes következménye annak, hogy nem ismeri el az Emberi Jogok Amerikaközi Bíróságának joghatóságát, ezzel megtagadva azjogsértések áldozataitól az igazsgszolgáltatás ezen eszközét.

Tények és számok