Fiatalok sokasága sínylődik Iránban siralomházban olyan bűncselekmények miatt, amelyeket 18 éves koruk előtt követtek el – számol be az Amnesty International ma közzétett elmarasztaló jelentésében. A jelentés ízekre szedi Irán azon közelmúltban tett kísérleteit, hogy tisztára mossa magát a gyermekek jogainak folyamatos megsértése alól, valamint elterelje a kritikusok figyelmét arról a szörnyű tényről, hogy Irán egyike azon utolsó országoknak, ahol máig kivégzik a fiatalkorú bűnelkövetőket.

Töltsd le jelentésünket!

A Halálsoron felnőve: A halálbüntetés és a fiatalkorú elkövetők helyzete Iránban (Growing up on death row: The death penalty and juvenile offenders in Iran) című jelentés felfedi, hogy Irán továbbra is bitófára küldi a fiatalkorú bűnelkövetőket, és miközben sikerként kürtölték világgá a töredékes reformokat, aközben továbbra is halálra ítélik a fiatalkorú bűnelkövetőket.

A jelentés rávilágít arra, hogy Irán szégyenletes módon semmibe veszi a gyermekek jogait. Irán egyike azon kevés országoknak, ahol továbbra is végeznek ki fiatalkorú elkövetőket durván megsértve azt az abszolút jogi tilalmat, amely szerint a bűncselekmény időpontjában 18. életévüket be nem töltött elkövetőket nem lehet halálra ítélni” – mondta Said Boumedouha, az Amnesty International közel-keleti és észak-afrikai igazgatóhelyettese. „A néhány fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatási reform ellenére Irán továbbra is elmarad a világ többi részétől, mivel még mindig vannak olyan törvényeik, amelyek engedélyezik a legalább 9 éves lányok és a legalább 15 éves fiúk halálra ítélését.”

Az elmúlt néhány évben az iráni hatóságok az iszlám büntető törvénykönyv olyan módosításait ünnepelték, amelyek lehetővé teszik, hogy a bírák a halálbüntetést alternatív büntetéssel váltsák fel, mérlegelve a fiatalkorú elkövetők mentális érettségét a bűntény elkövetésének idején. Azonban ezek az intézkedések messze nem adnak okot az ünneplésre. Valójában inkább nyilvánvalóvá teszik Irán képtelenségét arra, hogy tiszteletben tartsa azt az ígéretét, amelyet két évvel ezelőtt vállalt a Gyermekek jogairól szóló Egyezmény ratifikálásával, amely teljes egészében eltörölte a fiatalkorú elkövetők esetében a halálbüntetés alkalmazását.

Mint az Egyezmény részes állama, Irán jogilag köteles minden 18 év alatti személyt gyermekként kezelni és biztosítani arról, hogy sem halálbüntetést, sem tényleges életfogytiglanig tartó szabadságvesztést ne lehessen az esetükben alkalmazni.

Ugyanakkor az Amnesty International jelentése 73 fiatalkorú elkövető kivégzéséről számol be 2005 és 2015 között. Az ENSZ adatai szerint legalább 160 fiatalkorú elkövető van jelenleg siralomházban. A valós szám azonban valószínűleg ennél sokkal magasabb, mivel a halálbüntetések kiszabása Iránban gyakran nagy titoktartás közepette történik.

Az Amnesty International munkatársainak sikerült 49 halálbüntetéssel veszélyeztetett fiatalkorú bűnelkövetőnek a nevét és tartózkodási helyét kiderítenie. Sokan közülük átlagosan hét éve vannak már siralomházban. Néhány az Amnesty International által dokumentált esetben a fiatalkorú elkövető már egy évtizede vár a kivégzésére.

A jelentés rendkívül lehangoló képet fest a siralomházban senyvedő, életük legértékesebb éveitől megfosztott fiatalkorú elkövetők helyzetéről, akiket gyakran tisztességtelen perekben, kínzással és egyéb kegyetlen, embertelen bánásmóddal kicsikart vallomások alapján ítélnek halálra” – hangsúlyozta Said Boumedouha.

Számos esetben a hatóságok kijelölik a fiatalkorú elkövető kivégzésének napját, majd az utolsó pillanatban elnapolják, ezzel is súlyosbítva az átélt kínokat. Ez finoman szólva is kegyetlen, embertelen és megalázó eljárás.

A „töredékes” reformok nem szolgáltatnak igazságot

Irán 2013 májusában elfogadott új büntető törvénykönyve óvatos reményeket keltett, hogy a halálbüntetésre ítélt fiatalkorú elkövetők helyzete végre javulni fog. A törvénykönyv lehetővé teszi, hogy a bírák felmérjék a fiatalkorú elkövető mentális érettségét, és ez alapján alternatív büntetést szabjanak ki. 2014-ben az iráni legfelsőbb bíróság megerősítette, hogy minden siralomházban lévő fiatalkorú elkövető kérhet perújrafelvételt.

Mégis három évvel a büntető törvénykönyv módosításai után a hatóságok továbbra is folytatják a fiatalkorú elkövetők kivégzését, és néhány esetben még arról sem tájékoztatják őket, hogy jogukban áll perújrafelvételt kérni.

A jelentés rámutat még egy tragikus, egyre jellemzőbb trendre: az új reform által lehetővé tett újratárgyalásokon a bírók sokszor úgy döntenek, hogy az elkövetők elérték a „mentális érettség küszöbét” a bűncselekmény elkövetésének idején, és újra halálra ítélik őket. Ez is ékes bizonyítéka annak, hogy alig változott valami.

Az újratárgyalásokat és egyéb töredékes reformokat a fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatásban történt előrelépésként üdvözölte mindenki, de egyre inkább a kegyetlen végkifejlethez vezető szeszélyes eljárásoknak tűnnek” – jelentette ki Said Boumedouha.

Néhány esetben a bírák pár olyan egyszerű kérdés alapján döntötték el, hogy a fiatalkorú elkövető „érett”, mint például érti-e, hogy helytelen embert ölni. Többször pedig összekeverik a gyermekek életkorából fakadó érettség hiányát a mentális betegségben szenvedő személyek csökkent beszámíthatóságával, emiatt döntve úgy, hogy a fiatalkorú elkövető nem „szenved mentális betegségben”, így a halálbüntetés kiszabható.

Fatemeh Salbehit 2015 októberében férje meggyilkolásáért végezték ki, akihez 16 évesen kényszerítették hozzá. A csupán néhány óráig tartó újratárgyalásán ítélték ismételten halálra, ahol a pszichológiai értékelés kimerült néhány olyan alapvető kérdésben, mint hogy szokott-e imádkozni vagy hogy tanulmányozott-e vallásos könyveket. Öt másik esetben Hamid Ahmadi, Amir Amrollahi, Siavash Mahmoudi, Sajad Sanjari és Salar Shadizadi ismételten halálbüntetést kapott, miután az ügyüket tárgyaló bíróságok úgy döntöttek, hogy megértették a bűncselekmény természetét és nem szenvednek mentális betegségben.

Az állandó hibák, amelyekkel Irán kezeli a fiatalkorú elkövetőket, ráirányítják a figyelmet arra, hogy mennyire szükség lenne olyan törvényekre, amelyek kategorikusan megtiltják a halálbüntetést a fiatalkorú elkövetők esetében.

Egy fiatalkorú elkövető élete vagy halála nem szabadna, hogy a bírák szeszélyeitől függjön. Lagymatag reformok bevezetése helyett, amelyek csak csalódást okoznak, az iráni hatóságoknak el kell fogadniuk, hogy amit valójában tenniük kell, az a fiatalkorú elkövetők halálos ítéleteinek átváltoztatása, valamint a fiatalkorú elkövetőkkel szemben alkalmazott halálbüntetés végleges eltörlése.”

Most, hogy Irán ismét belép a nemzetközi diplomácia világába, az is rendkívül fontos, hogy a világ vezetői új csatornákon keresztül vessék fel az iráni hatóságoknak a jelentésben azonosított problémákat, és ösztönözzék őket a fiatalkorú elkövetők halálbüntetésének azonnal átváltoztatására.

Háttér

2015 júniusában Irán reformokat vezetett be, amelyek meghatározzák, hogy bűncselekménnyel vádolt fiatalok ügyeit fiatalkorúak bíróságának kell tárgyalniuk. Korábban a súlyos bűncselekménnyel vádolt fiatalkorú elkövetőkkel szemben az eljárásokat rendszerint felnőttek ügyeit tárgyaló bíróságok folytatták le.

Bár a fiatalkorúak ügyeivel foglalkozó bíróságok bevezetése üdvözlendő lépés, meg kell róla bizonyosodni, vajon ez a reform képes lesz-e a gyakorlatban is megállítani a fiatalkorú elkövetőkre vonatkozó további halálbüntetések kiszabását.

Az elmúlt évtizedben a kamaszkor és bűnözés kapcsolatát vizsgáló interdiszciplináris kutatások, valamint a tizenévesek érettségét vizsgáló idegtudományi vizsgálatok eredményei alapján megerősítették azt az érvelést, hogy a fiatalkorúakat kevesebb felelősség terheli, mint a felnőtt elkövetőket.

Ezen eredményeket hívták segítségül azokban a vitákban, amelyek során meggyőzték az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságát 2005-ben, hogy eltörölje azon személyek halálbüntetését, akiket olyan bűncselekményért ítéltek el, amit 18 éves koruk előtt követtek el.