Májusban Magyarország ismét az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt ad számot az emberi jogok hazai helyzetéről az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) eljárás keretében. A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport árnyékjelentést készített az előítélet motiválta bűncselekmények helyzetéről, és véleményeztük a Kormány nemzeti jelentés tervezetét.

A munkacsoportot az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, valamint a Társaság a Szabadságjogokért hozta létre 2012 elején, hogy összefogja a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés területén működő magyarországi civil szervezeteket. A munkacsoport munkájában az alapító szervezetek képviselői mellett az e területen jártas szakemberek is részt vesznek. A munkacsoport fő célkitűzése a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorítása.

Tudj meg többet a munkánkról.


A Universal Periodic Review (Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat, röviden UPR) az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának rendszeresen ismétlődő emberi jogi mechanizmusa,  amelyben évente 42 ország emberi jogi helyzetét illetve az általuk korábban tett vállalások megvalósulását vizsgálják. Két felülvizsgálat között nagyjából 5 év telik el, hazánk következő felülvizsgálata idén májusban lesz.  A vizsgálat három dokumentumra épül: a kormány által benyújtott nemzeti jelentésre, az ENSZ emberi jogi mechanizmusai által készített összefoglalóra, valamint az ombudsmanok és a civil szervezetek információira.

Az ülésen az adott ország küldöttsége vázolja az emberi jogi szempontból legfontosabb fejleményeket, majd a hozzászólni kívánó államok pár perces beszédei következnek. Ezekben a fent említett dokumentumok, illetve saját külképviseleteik jelentései alapján rámutatnak az általuk legsúlyosabbnak tartott problémákra, kérdéseket tesznek fel és ajánlásokat fogalmaznak meg az ország számára. A nemzeti delegáció reagál az elhangzottakra, és nyilatkoznia kell, hogy mely ajánlásokat fogadja el. Ezek végrehajtásáról a következő felülvizsgálat alkalmával kell beszámolnia.

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) 2015 szeptemberében beadta árnyékjelentését az ENSZ-nek, illetve decemberben véleményezte a nemzeti jelentés tervezetét. A tervezetben a kormány hangsúlyozza, hogy a rasszista motivációjú bűncselekményeket súlyosabban büntetik, és kiemeli, hogy a Büntető Törvénykönyv szankcionálja az egyenruhában járőröző paramilitáris csoportok tevékenységét (Btk. 352 § közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése). Szigorodott a gyűlöletbeszéd megítélése a Parlamenten belül, és 2012-ben gyűlölet-bűncselekmény szakvonalat hoztak létre a rendőrségen belül. A kormány aláhúzza, hogy egyre gyakrabban szabnak ki a bíróságok alternatív büntetéseket (pl. a sértett kisebbség közelebbi megismerését), és tesznek elérhetetlenné internetes gyűlölet motiválta tartalmakat. Ezenkívül a kormány  álláspontja szerint „zéró toleranciát” hirdetett az antiszemita és romaellenes megnyilvánulásokkal kapcsolatban, példának a holokauszttagadást hozzák fel. Megemlítik, hogy a diákok az iskolában foglalkoznak a holokauszttal, és hogy emléknapot is bevezettek a tragikus eseményre való megemlékezésre.

A GYEM válaszában bemutatta, hogy  annak ellenére, hogy a jogszabályi háttér lehetővé tenné az eredményes fellépést, a szélsőséges paramilitáris csoportok, például a Betyársereg megfélemlítő tevékenysége elleni intézkedések nem valósulnak meg a mindennapokban. A rendőrségi szakvonal létrehozása valóban pozitív lépés, ám a gyakorlatban nagyon gyakran cserélődnek a tagok, akik a plusz feladatukért cserébe sem anyagi, sem pedig időbeli kompenzációt nem kapnak. Komoly problémát jelent, hogy a szakvonal tagjai nem részesülnek egységes és rendszeres képzésben, és működésük sem átlátható, még a konkrét feladataik, illetve működési feltételeik sem tisztázottak. A GYEM levelében azt is kiemeli, hogy a közösség elleni uszítás (Btk. 332 §) tényállását praktikusan soha nem használják a gyakorlatban a jogalkalmazó szervek, ami az Alkotmánybíróság vonatkozó döntésének sok esetben helytelen értelmezésén alapul.

Árnyékjelentésében a GYEM több rendszerszintű problémát is feltár a magyar joggyakorlatban. Ilyen például a gyűlölet-bűncselekmények alulminősítése (vagyis a gyűlölet motiváció figyelmen kívül hagyása), a rendőri intézkedések hiányosságai (rendészeti és nyomozati problémák). A hatékonyabb nyomozások érdekében a GYEM egy nyomozati protokoll kidolgozását sürgeti.

A fentieken túl komoly hiányosságok tapasztalhatóak az áldozatok támogatásával kapcsolatban, és a gyűlölet-bűncselekményekről gyűjtött adatok megbízhatóságával kapcsolatban is. Az árnyékjelentés külön hangsúlyozza, hogy a kormány nem éppen a tolerancia pártján áll az LMBTI és roma csoportok megítélésében, és kifejezetten ellenséges retorikát folytat a menekültekkel és menedékkérőkkel kapcsolatban.

Töltsd le anyagainkat:

UPR árnyékjelentés

NEMZETI JELENTÉS TERVEZETE