Az orosz hatóságoknak reagálniuk kell a több neves emberi jogi, köz- és politikai szereplő elleni alig leplezett fenyegetésekre, amelyek Csecsenföld politikai vezetésétől származnak.

Az ilyen fenyegetéseket nem szabad könnyelműen kezelni. Az újságírónő Anna Politkovszkaja meggyilkolását 2006-ban és a csecsen jogvédő, Natalja Esztemirova elrablását és megölését 2009-ben hasonló fenyegetések előzték meg. Ezúttal a kiválasztottak között szerepel többek között a jogvédő Igor Kaljapin, ismert jogvédő, Lev Ponomarev, az Echo Moskvy főszerkesztője, Alekszej Venediktov és a politikai aktivista, Ilja Yasin.

A fenyegetések újabb riasztó fejleményei a civil szervezetek és az emberi jogi aktivisták folyamatos zaklatásának Oroszországban, amelynek során egyre növekvő számú független civil szervezetet bélyegeztek „külföldi ügynököknek”, négy szervezetet pedig „nemkívánatosnak” tituláltak és tiltottak el az oroszországi működéstől.

Kezdésnek január 12-én a Csecsen Köztársaság feje Ramzan Kadirov és hozzá közel állók tettek több agresszív nyilatkozatot azokkal kapcsolatban, akiket a „nép” és Oroszország „ellenségeiként” és „árulókként” írnak le. Első nyilatkozatában, egy újságírókkal történt találkozón az Orosz Sajtó Napján, Kadirov a „nem rendszeres ellenzék” (ellenzéki politikai csoportok, akik nem képviseltetik magukat a parlamentben) bíróság elé állítására szólított fel azok „felforgató tevékenysége” miatt.

Ramzan Kadirov nyilatkozatát számos kritika érte, különösen orosz jogvédők és más civil és politikai aktivistáktól. Azokra, akik nyíltan kritizálták Kadirovot, megfélemlítés és zaklatás várt. Ella Pamfilova, az emberi jogi ombudsman volt az egyetlen szövetségi tisztviselő, aki kritizálta a nyilatkozatot, amelyet „értelmetlennek” és az orosz elnök számára károsnak minősített. Azonnal kapott is egy hívást a csecsenföldi állami duma egyik tagjától, Shamsail Saralievtől, aki követelte, hogy kérjen elnézést Ramzan Kadirovtól. Egy helyi képviselő Krasznojarszkban, aki elítélte a csecsen elnök megszólalását egy a közösségi médiában közzétett bejegyzésben, sietősen visszavonta a kritikáját és kijelentette, hogy „meggyőzte őt a csecsen vezető hatalma”, miután felkereste őt „a csecsen nép egy képviselője”.

Január 16-án, a csecsen parlament elnöke és Kadirov közeli munkatársa, Magomed Daudov, kiadott egy nyilatkozatot a Groznij Informban, a csecsen kormány szócsövében, amelyben az amerikai és európai „nem kormányzati és emberi jogi” szervezeteket hibáztatta azért, hogy a korábbi konfliktusokat táplálták Csecsenföldön. Megnevezte a független rádióadót, az Echo Movsky-t és tv csatornát, a Dozhd-t, és utalt számos neves jogvédőre, közszereplőre és politikai aktivistára, hazaárulással és más bűncselekményekkel vádolva meg őket. Támadását megismételte legalább két igen sértő Instagram bejegyzésben, amelyekben alig leplezett fenyegetéseket tett azok ellen, akiket ő „fizetett báboknak” és „árulóknak” nevezett. Daudov fenyegetéseit számos fénykép kísérte azokról, akiket megfenyegetett. Ezt további személyes és általános támadások követték.

Ezek a fenyegetések egy a kormány kritikusaival és a más véleményekkel szembeni ellenséges légkörű Oroszországban láttak napvilágot, a hangulatot jól jellemzi a kiemelkedő politikai aktivista, Borisz Nyemcov 2015 februári meggyilkolása is. Egész sora van az erőszakos cselekményeknek és a jogvédők és a rendszer kritikusainak megölésének, amelyeket az orosz hatóságok feltűnően nem sietnek kivizsgálni. Ezek közé tartozik Natalja Esztemirova meggyilkolása, amely azt az egyértelmű üzenetet küldte, hogy az emberi jogi munka – vagy akár csak a nyilvános megszólalás – Csecsenföldön igen kockázatos vállalkozás.

Bátor emberi jogi aktivisták egy csoportja Oroszország más részeiből, akiket Igor Kaljapin vezetett illetve a kínzás eltörlésével foglalkozó civil szervezete (amely azóta feloszlott, miután az orosz hatóságok a „külföldi ügynökök” listájára tették), felállította a Közös Mobil Csoportot Csecsenföldért, hogy biztosítsák a folyamatos emberi jogi munkát a Csecsen Köztársaságban. A Csoport és Kaljapin személyesen azóta különféle fenyegetésekkel és támadásokkal szembesült, kezdve agresszív csecsen férfiak tojásdobálásától egy moszkvai sajtótájékoztatón, egészen a Csoport csecsen fővárosban, Groznijban lévő irodájának 2014. december 13-i felgyújtásáig, amelyet 2015. június 2-án ismét szétvertek egy „tiltakozó akció” közben. Egyik bűncselekményt sem vizsgálták ki hatékonyan a hatóságok, annak ellenére, hogy rengeteg bizonyíték állt rendelkezésre, köztük térfigyelő kamerák felvételei.

A jogvédők, újságírók és aktivisták ellen - különösen a Csecsenföldön dolgozók elleni - támadások és fenyegetések folyamatos büntetlensége elengedhetetlenné teszik, hogy az orosz hatóságok azonnal és határozottan reagáljanak a legutóbbi fenyegetésekre.

Fotógaléria