Ma reggel 9 órakor kezdődött a Kúrián a hat halálos áldozattal és számos súlyos sérüléssel járó, romák ellen 2008-2009-ben elkövetett rasszista gyilkosságsorozat utolsó tárgyalása. A tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetést fenntartották, további fellebbezésre nincs lehetőség.

A négy elkövető közül a negyedrendű Csontos István elleni 13 éves fegyházbüntetés már a 2015. május 8-i másodfokú tárgyaláson jogerőssé vált, míg három társa az életfogytig tartó szabadságvesztést kiszabó ítélet hatályon kívül helyezésért fellebbezett ma harmadfokon. Ezt azért tehették meg, mert a Fővárosi Ítélőtábla egy újabb bűncselekményben találta őket bűnösnek májusban: a besenyszögi fegyverrablás során az elkövetők megkötözték és bezárták annak a családnak a négy tagját, akiktől az elkövetéshez használt fegyvereket elrabolták, ezzel megsértették személyi szabadságukat.

Az egész napos tárgyaláson a védők és a vádlottak számos olyan szerintük az eljárás során elkövetett szabálysértést ismertettek, amelyekre alapozva kérték az ítélet hatályon kívül helyezését. Ezek között voltak a bizonyítási eszközök jogszerűtlen megszerzésére és felhasználására vonatkozóak, illetve kétségbe vonták a különböző igazságügyi szakértők szakvéleményeit és az első és másodfokú bíróságok bizonyos megállapításait is.

A háromtagú tanácsban eljáró bíróság délután három órakor hirdette ki jogerős végzését, amely helybenhagyta a másodfokú ítéletet: Kiss Árpád első, Kiss István másod és Pető Zsolt harmadrendű vádlott élete végéig fegyházban marad, és soha nem lesznek feltételesen sem szabadságra bocsáthatóak. A vádlottakat előre kitervelten, aljas indokból, 14. életévét be nem töltött személy és védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölésben, rablásban, lőfegyverrel való visszaélésben és haditechnikai termékkel való visszaélésben mondták ki bűnösnek. A bíró hangsúlyozta, hogy ez az egyetlen ítélet, ami szóba jöhetett tekintettel az élet elleni bűncselekmények súlyosságára.

Az indokolás előtt az első és másodrendű vádlott elhagyta a termet, azt csak Pető Zsolt hallgatta végig. A tanácselnök kifejtette, hogy megvizsgálták, az eljáró bíróságok megszegték-e az eljárási szabályokat, és úgy találták, hogy mind az első, mind pedig a másodfok a szabályok maradéktalan betartásával járt el, így az ítélet hatályon kívül helyezésére nincs lehetőség. A bíróság azt is megállapította, hogy a nyomozás során elkövetett hibákat az elsőfokú bíróság kijavította az eljárása során.

A tanácselnök kiemelte az elkövetett bűncselekmények társadalomra veszélyességét, azonban sajnos egy szót sem ejtett annak rasszista motivációjáról. Ez különösen sajnálatos, mivel mindkét korábbi bíróság külön kiemelte az előítéletes elkövetést. Az Ítélőtábla például májusban egyértelművé tette: a rasszista emberölés elkövetőire a lehető legsúlyosabb ítélet vár. Fontos lett volna, hogy a Kúria ma ezt az üzenetet megerősítse, és egyértelmű üzenetet küldjön: a gyűlölet-bűncselekményeket Magyarország hatóságai komolyan veszik, és azokat a törvény teljes szigorával megtorolják.

Az Amnesty International többhetes kutatást követően 2010 novemberében mutatta be az Erőszakos támadások a romák ellen Magyarországon: Itt az idő a rasszista indíték kivizsgálására című jelentését. A jelentés a rasszista alapú incidenseket tárta fel valamint a hatóságok gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni fellépését vizsgálta. Ezt követően az Amnesty International Magyarország kampány indított a gyűlölet-bűncselekmények ellen és a jelenséggel szembeni hatékony fellépést szorgalmazva. 2012 elején négy másik civil szervezettel megalapítottuk a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoportot, amelynek a célja, hogy a területen dolgozó hazai civil szervezetek munkáját összefogva elősegítse a hatékonyabb hatósági fellépést az előítélet motiválta bűncselekményekkel szemben. Célunk, hogy Magyarországon a hatóságok felismerjék a gyűlölet-bűncselekményeket, megfelelő nyomozást folytassanak, vádat emeljenek és igazságot szolgáltassanak az áldozatoknak.