A macedón, szerb és horvát kormány által szinte egyidejűleg bevezetett új határellenőrzési szabályok ismét komoly emberi jogi visszaélésekhez vezetnek. Csoportosan toloncolnak ki és diszkriminálnak nemzetiségük alapján gazdasági bevándorlónak vagy menekültnek tekintett személyeket – közölte ma az Amnesty International.

A szervezet folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a térségben november 18-a óta érvényben lévő új intézkedések nyomán hogyan tagadják meg sokaktól a menedékjogi eljárások igénybevételének lehetőségét, aminek köszönhetően több ezer ember rekedt borzalmas körülmények között a görög-macedón határon.

Az események e rendkívül aggasztó alakulása miatt ismét ezrek rekedtek meg teljes bizonytalanságban, pusztán származásuk miatt. Akkor, amikor a Balkán és Európa több kormánya tett ígéretet arra, hogy szorosabban együttműködnek a balkáni útvonal biztonságának növelése és a menedékhez való hozzáférés javítása érdekében, ennek most épp az ellenkezőjét látjuk“ mondta John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója. „Úgy tűnik, ezek a kormányok anélkül cselekedtek, hogy átgondolták volna a következményeket arra a több ezer emberre nézve, akik most enyhén szólva nem megfelelő körülmények között rekedtek meg valahol, ahonnan nincs hova menniük, és ahol vajmi kevés humanitárius segítséget kapnak. Ezzel csak azt érik el, hogy a most megrekedt embereket visszalökik a csempészek karmaiba. Mivel több ezer ember még mindig úton van, sürgősen tenni kell valamit, hogy visszafordítsuk ezt az egyre súlyosbodó katasztrófát.“

Visszaküldés és szegregáció

November 18-án éjjel Macedónia, Szerbia és Horvátország hirtelen, előzetes figyelmeztetés nélkül és többé-kevésbé egyidejűleg módosított a határellenőrzési gyakorlatán.

Elsőként Macedónia lépett, amikor mindenkitől megtagadta a belépést, aki nem tudta papírokkal bizonyítani, hogy Afganisztánból, Irakból vagy Szíriából érkezett. Több száz ember rekedt a határon csak azért, mert más országokból jött (pl. Iránból, Srí Lankából, Szudánból, a Kongói Demokratikus Köztársaságból vagy Pakisztánból), vagy mert nem volt nála semmilyen papír. A görög határőrség Idomeni faluból továbbra sem engedi tovább a nem afgán, iraki vagy szíriai állampolgárokat, mondván Macedónia úgysem engedi be őket.

November 19-én délelőtt 11-kor a macedón hatóságok hirtelen minden nemzetiség számára lezárták a határokat, amelyek aztán egész nap zárva is maradtak. A határ november 20-án reggel nyílt meg újra, de ismét csak a szír, afgán és iraki állampolgárok számára, akik mindössze 50 fő/óra ütemben lépik át a határt. A határnál jelentős a macedón rendőri jelenlét.

Az Orvosok Határok Nélkül (Médecins Sans Frontières, MSF) humanitárius segélyszervezet helyszínen tartózkodó munkatársai szerint mintegy 6000 ember aludt rettenetes körülmények között Idomeniben múlt éjjel – ez a szám az előző éjszaka még 1500 volt. A faluban mindössze 900 embernek tudnak megfelelő szállást biztosítani.

A Gevgelijában, a határ macedón oldalán lévő fogadó állomás üres és kihasználatlan.

Élelmiszerről helyi önkéntes csoportok és egy civil szervezet gondoskodnak Idomeniben, míg az ételek elosztását az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és a Save the Children irányítja. A UNHCR a tervek szerint növelni fogja erőforrásait.

Bár a görög hatóságok megerősítették a rendőri jelenlétet, az Amnesty International szerint továbbra sem sikerül kielégíteniük a humanitárius szükségleteket.

A különböző országokból érkező menekültek közötti feszültség is egyértelműen érzékelhető. November 19-én egy kb. 200 irániból álló csoport tüntetett a vasúti sínek mentén, elállva egy vonat útját, amely szíriai állampolgárokat vitt volna Macedóniába.

Egyidejű határzár

A november 18-ai éjszakán a szerb határőrök is elkezdték nemzetiség alapján szűrni a beérkező személyeket, és csak az afgánokat, irakiakat és szíreket engedtek át. Mintegy 200 embert kollektíven visszatoloncoltak Macedóniába, ahol az éjszakát az UNHCR által biztosított előgyártott mobilotthonokban töltötték a tabanovcei vasútállomáson.

Másnap éjjel Macedónia lezárta a Szerbiával közös határát, így kb. 100 ember ragadt a két ország határellenőrzési pontjai közötti senkiföldjén. Az UNHCR-t nem engedték be hozzájuk, csak a Vöröskeresztnek sikerült takarókat bevinnie. Ezek az emberek most már visszatértek Macedóniába, ahol a tabanovcei vasútállomáson kaptak menedéket.

Szintén november 18-án mintegy 440 embertől tagadták meg a belépést Horvátországba a Szerbiával közös határon, a mindkét országból érkező határrendészek együtt igyekeztek megakadályozni, hogy vonatokra szálljanak Sidnél. Egy főként egyedülálló férfiakból álló, de három nőt és két gyermeket is magában foglaló csoportot fogtak el Horvátországban, majd buszoztattak vissza Szerbiába. A csoport tagjai többek között Marokkóból, Bangladesből és Pakisztánból érkeztek.

Szigorúbb szabályozás az EU határain

A balkáni útvonalon tapasztalható fokozott határellenőrzés életbeléptetése megelőzte az EU igazságügyi és belügyminisztereinek pénteki rendkívüli csúcstalálkozóját, amely az első ilyen jellegű csúcs volt a november 13-i párizsi támadások óta. Napirenden volt egy vita a biztonsági ellenőrzés fokozásáról az EU külső határai mentén, illetve a névleg határok nélküli schengeni övezeten belül, azonban az emberi jogok védelmére láthatólag nem helyeztek hangsúlyt.

Döntő fontosságú, hogy a régió országai az EU-val és minden tagállamával karöltve hatékonyan koordinálják a határellenőrzést, mindenfajta diszkrimináció nélkül. A diszkrimináció kollektív kitoloncolásokhoz, a menekültek és menedékkérők jogtalan visszaküldéséhez vezet. Irányított, biztonságos és legális útvonalakat kell kialakítani, amelyek mentén hatékony menedékjogi eljárásban részesülhet mindenki, aki menedéket kér. Ez jelentős előrelépést hozna annak érdekében, hogy azonosítani lehessen a biztonsági kockázatokat, miközben megfelelünk a szükséget szenvedő emberek védelmezésével kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeinknek“ fejtette ki John Dalhuisen.

Háttér

2015 júliusában az Amnesty International közzétett egy jelentést Európa határvidékei: Jogsértések a menekültekkel és migránsokkal szemben Macedóniában, Szerbiában és Magyarországon címmel, amelyben feltárja, hogy a határrendészeti szervek mennyire kegyetlenül bánnak a menekültekkel és migránsokkal, miközben rutinszerűen és jogtalanul fordítják vissza őket, kitéve az embereket a csempészek kizsákmányolásának.

A helyzet csak tovább rosszabbodott, ahogy egyre több ember érkezett a nyári és őszi hónapok folyamán, majd szeptember 15-én elérte a kritikus pontot, amikor Magyarország ténylegesen lezárta teljes déli határát, ezzel pedig további megterhelést rótt a már így is esetleges és rosszul koordinált balkáni migrációs útvonalra.