Az EU határain történt első ismert halálos áldozattal járó lövöldözés fényében az Amnesty International arra szólítja fel Bulgária belügyminiszterét, hogy a bolgár-török határon október 15-én halálosan megsebesített afgán menedékkérő ügyében indított nyomozást független, alapos és hatékony módon folytassák le, majd annak eredményeit hozzák nyilvánosságra. Az Amnesty International arra is felszólítja a bolgár hatóságokat, hogy hallgassák ki a lövöldözés szemtanúit, illetve biztosítsák őket arról, hogy az események felidézése miatt semmiféle üldöztetéstől, megfélemlítéstől vagy fenyegetéstől nem kell tartaniuk.

A médiában megjelent átfogó jelentések szerint október 15-én este 10 óra körül egy nagyobb, körülbelül 50 fős, afgánokból álló csoportot tartóztatott fel a bolgár határrendőrség az ország délkeleti részén lévő, a bolgár-török határtól körülbelül 30 kilométerre fekvő Szredect közelében. A bolgár hatóságok által október 16-án kiadott nyilatkozatok alapján, mivel a menekültek csoportja a letartóztatás során állítólag ellenállást tanúsított, eldördült egy figyelmeztető lövés a levegőbe, ami aztán gellert kapott és halálosan megsebesítette az egyik férfit, aki a kórházba menet életét vesztette.

Médiajelentések szerint a burgaszi régió ügyészsége nyomozást indított az ügyben. Az Amnesty International üdvözli az előrelépést, és arra szólítja fel a bolgár hatóságokat, hogy alaposan vizsgálják ki, hogy a határrendészet a bolgár joggal, illetve a Bulgáriára nézve kötelező jelleggel érvényes nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban cselekedett-e, valamint az eset során az erőszak használatának mértéke arányos volt-e az eset körülményeivel, és nem volt-e ahhoz képest túlzó.

Az Amnesty International emlékezteti a bolgár hatóságokat arra, hogy az élethez, valamint a testi és szellemi épséghez való jogok védelmében megalkotott nemzetközi emberi jogi jogszabályok és normák értelmében a bűnüldöző szerveknek kötelességük elkerülni vagy minimalizálni az erőszak használatát, valamint minden esetben szem előtt kell tartaniuk az arányosság és szükségszerűség kritériumait.

Az ENSZ a bűnüldözési szervek általi erőszak- és lőfegyverhasználatra vonatkozó alapelveinek különös rendelkezéseinek 9. pontja értelmében: „...a büntetés-végrehajtási szervek ember ellen ne használjanak lőfegyvert, kivéve ha erre a saját magukat vagy mást fenyegető halálos veszély, illetve súlyos sérülés elhárítása érdekében van szükség, vagy hogy megelőzzék egy, az életre komoly fenyegetést jelentő, különösen súlyos bűncselekmény elkövetését és letartóztassák az ilyen elkövetésével fenyegető, a hatóságnak ellenálló személyt vagy megakadályozzák szökését; de ilyen esetekben is csak akkor, ha az adott helyzetben megfogalmazott cél eléréséhez kevésbé szélsőséges intézkedések elégtelennek bizonyulnak. A szándékosan az élet kioltására irányuló lőfegyverhasználat kizárólag akkor lehetséges, ha az kikerülhetetlen az élet védelme érdekében.” A bolgár hatóságoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy bármilyen sérült személy számára a lehető leghamarabb segítséget tudjanak nyújtani és megadni számára az orvosi ellátást. A kormányoknak ki kell alakítaniuk a leghatékonyabb nyomozási eljárásokat arra az esetre nézve, ha valaki rendőrségi erőszak következtében sérülne meg, valamint biztosítaniuk kell, hogy a rendőrség által alkalmazott önkényes és visszaélésszerű erőszakot bűncselekményként kezeljék.

A csoport többi tagját letartóztatták, és jelenleg is az elhovói büntetés-végrehajtási központban tartják fogva. Az Amnesty International arra szólítja fel a bolgár hatóságokat, hogy biztosítsák számukra a menekültügyi eljáráshoz és a megfelelő fogadási körülményekhez való hozzáférést. Ismeretesek olyan múltbeli esetek, amikor menedékkérőket a rendőrségi őrizetből egyből fogvatartási intézménybe szállítottak, itt pedig a menedékkérelmi eljáráshoz csak korlátozott segítséget kaptak.

Háttér2015-ben a Bulgáriába Törökország felől belépő és regisztrált menekültek, menedékkérők és migránsok száma jelentős emelkedést mutat (mintegy 21 ezer fő). 2014-ben ez a szám még visszaesőben volt (a 2013-ban jegyzett 11 ezer emberhez képest): abban az évben egy, a bolgár-török határon felhúzott 33km-es kerítés megépítését, átfogó megfigyelőrendszerek kiépítését, így szenzorok, hőkamerák és számottevő rendőr a határra való telepítését követően mindössze 3 000 fő jutott át a határon.

Nemzetközi és nemzeti szervezetek, így az Amnesty International is rögzítettek lehetséges csoportos kiutasításokkal (kitoloncolással) kapcsolatos eseteket, amikor is a bolgár rendőrség menekülteket és migránsokat küldött vissza Törökországgal közös határán. Legutóbb, idén márciusban két yezidi vesztette életét hipotermia következtében a török határon, miután a bolgár rendőrség valószínűleg kitoloncolta, és durván bántalmazta őket. Az esetben indított belső nyomozás félbeszakadt, mivel a bolgár hatóságok nem tudnák meghatározni az eset helyszínét. Nincs más folyamatban lévő nyomozás, a bolgár hatóságok pedig mindig is tagadták az ilyen esetekről szóló állításokat.