Az Amnesty International alig két hónappal a lengyel országos választások előtt megjelent új jelentése szerint veszélyes mértékben elmaradottak a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) emberek és egyéb kisebbségi csoportok gyűlölet-bűncselekményektől való védelmére irányuló jogszabályok.

OLVASD EL JELENTÉSÜNKET

„Lengyelországban kettős szabályozás van: egyes kisebbségi csoportokat oltalma alá vesz, másoknak viszont saját magukról kell gondoskodniuk. Ha Lengyelországban valakit támadás ér azért, mert meleg, fogyatékos vagy hajléktalan, azt a rendőrség nem kezeli gyűlölet-bűncselekményként. Ezt a veszélyes szakadékot azonnal meg kell szüntetni – mondta Marco Perolini, az Amnesty International európai és közép-ázsiai diszkriminációval foglalkozó kutatója.

A lengyel LMBTI közösségnek országszerte elterjedt és mélyen a társadalomba ágyazott diszkriminációval kell szembenéznie. Megbízható hivatalos statisztikáknak híján vagyunk, de a Campaign against Homophobia elnevezésű jelentős lengyel LMBTI szervezet szerint csak 2014-ben legalább 120 gyűlölet-bűncselekményt követtek el melegek vagy transzneműek ellen, és a valós számok vélhetően ennél sokkal magasabbak.

A szcsecsini LMBTI közösség tagjai arról számoltak be, hogy félelemben élnek, mióta 2014 januárjában egy 24 éves fiatalt brutális módon halálra vertek azután, hogy kilépett egy melegbárból. A holttestet egy közeli építkezésen találták meg, az arca zúzódásokkal volt tele, a nadrágját lehúzták róla; a halál közvetlen oka fulladás volt, mivel a fejét többször egy pocsolyába nyomták.

A hatóságok figyelmen kívül hagyták annak lehetőségét, hogy a gyilkosság hátterében homofób előítélet áll; a bíróságon közönséges bűncselekményként kezelték, és ennek megfelelően ítélték el a két tettest.

2015 májusában Zywiecben az egyik szivárványt ábrázoló alkotása előtt megrugdosták és leköpték Dariuszt, az antifasiszta aktivistát és utcai művészt. Verbálisan is bántalmazták: „buzeráns kurvának” nevezték. A tettes ellen felvett jegyzőkönyv azonban egyszerűen „vulgárisnak” nevezi a sértéseket, szó sem esik benne homofóbiáról mint indítékról.

Az elmúlt években Lengyelországban több alkalommal vertek meg hajléktalanokat is. Annak ellenére, hogy a támadások némelyike legalábbis részben az áldozatok társadalmi-gazdasági helyzete ellen irányul, a rendőrség nem tulajdonított nekik különleges jelentőséget.

2012 októberében megverték és felgyújtották Stanisławot, egy rzeszówi hajléktalant. A tettesek elismerték, hogy „unaloműzésként” már korábban is támadtak hajléktalanokra, de az ítélet nem tükrözte az indíték súlyosságát.

„Lengyelország figyelemreméltó lépéseket tett a rasszizmus és a xenofóbia szította gyűlölet-bűncselekmények megszüntetése terén. Nehéz azonban elfogadni, hogy a többi kisebbség nem kapta meg ezt a figyelmet, pedig ugyanúgy félelemben élnek, és ugyanúgy meg kell küzdeniük a zaklatással – mondta Marco Perolini.

Lengyelországnak nemzetközi egyezményekben foglalt kötelessége, hogy minden sérülékeny csoportot egyenlő védelemben részesítsen a hátrányos megkülönböztetéssel szemben. Már maga az is hátrányos megkülönböztetésnek minősül, hogy a hatóságok ezt nem teszik meg.

A védelem terén mutatkozó hiányosságok azt is jelzik, hogy nincsenek intézményesített mechanizmusok – például erre szakosodott ügyészek vagy rendőrségi koordinátorok –, amelyek a fogyatékosság, a szexuális irányultság, a nemi identitás, vagy a társadalmi és gazdasági státusz alapján történő hátrányos megkülönböztetésből fakadó támadásokkal foglalkoznának. Hiányoznak az ilyen bűncselekmények megelőzését célzó hatékony szabályozásra, az összes bűneset kivizsgálására és a tettesek felelősségre vonására irányuló törekvések is.

Lengyelországban nincs rendszerszintű törekvés arra, hogy az állam összegyűjtse az ilyen támadásokkal kapcsolatos adatokat. Ennek következményeképp a hatóságok nincsenek tisztában azzal, hogy mekkora méreteket ölt a probléma.

Megrekedtek a büntető törvénykönyv megreformálására irányuló törekvések is, bár 2012-ben napirendre került egy módosítás, hogy az LMBTI, fogyatékos vagy idősebb embereket megvédjék a gyűlölet-bűncselekményektől. A javaslat a lengyel társadalom egyes részeinek heves ellenállásába ütközött, 2015-ben az egyik parlamenti képviselő szerint mindez „a szexuális aberrációt népszerűsítő nemi ideológia bevezetésére irányuló beteges kísérlet” volt.

A gyűlölet-bűncselekmények kérdése várhatóan az október 25-én megrendezésre kerülő választások előtt is vitatéma lesz.

„Lengyelországnak egyszer és mindenkorra konkrét lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy a jogszabályok egyformán védjék az ország minden kisebbségét. Fontos, hogy a következő kormány és parlament kiemelt fontossággal kezelje az emberi jogok témáját, a legégetőbb kérdés pedig a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése. Nem lenne szabad hagyni, hogy Lengyelországban bárki is rettegésben éljen attól tartva, hogy a személye miatt támadások érik” – mondta Marco Perolini.