Mivel az európai és nyugat-balkáni vezetők az Európai Unió – Nyugat-Balkán csúcstalálkozó keretében augusztus 26-án és 27-én Bécsben találkoznak, az Amnesty International az európai menekültügyi politika és gyakorlat azonnali újragondolását sürgeti. A vezetők a csúcstalálkozó második napján vitatják meg a jelenlegi nyugat-balkáni menekültválságot, az első napon tartott regionális együttműködésről szóló ülést és egy labdarúgó-mérkőzést követően.

A megbeszélések legfőbb témái többek között az Európa balkáni határvidékére egyre növekvő számban érkezők; a magyar rendőrség beszámolója a menekültekkel és migránsokkal szemben bevetett könnygázról; a romló befogadási körülmények Görögországban (az EU egyik frontvonala), valamint Európa határainak folyamatos lezárása a nemzetközi védelemre  szorulók előtt.

"Aminek Európa határvidékein a tanúi vagyunk, az az európai menekültügyi rendszer tehetetlenségének a tünete," nyilatkozta Gauri van Gulik, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatóhelyettese. "Miután elmenekültek a félelem és a kétségbeesés elől, a menekültek egy lehetetlen döntéssel találják szemben magukat -, maradjanak és menedékjogért folyamodjanak az érkezési országban, Görögország esetében borzalmas befogadási és fogvatartási körülmények között; vagy utazzanak tovább, és ismét az esetleg illegális és veszélyes útra lépjenek ".

A Dublini rendelet értelmében a menekültek az elismerés iránti kérelmüket az első országba érkezésükkor kell benyújtaniuk. A Görögországba érkezők közül az orvosi vagy humanitárius segítség korlátozottságára vagy a hozzáférés hiányára, és a túlzsúfolt fogvatartási intézményekben vagy nyitott táborokban gyakran tapasztalt nyomorúságos körülményekre tekintettel sokan folytatják útjukat észak felé Macedónián és Szerbián keresztül, míg végül Magyarország határát átlépve visszaérnek az Európai Unióba. Azonban útjuk a nyugat-balkáni útvonal mentén (Görögországon, Macedónián, Szerbián és Magyarországon keresztül) tele van akadályokkal. Macedónia és Szerbia pedig egyre kevésbé képes megbirkózni a menekültek növekvő számával, akiket az uniós menekültügyi politika eredményeként lényegében átengednek a területükön, később sem sok segítséget kapva az Európai Uniótól.

Legutóbb augusztus 19-én Macedónia rendkívüli állapotot hirdetett, déli határszakaszát két napra rendőri és katonai erőkkel zárta le, akik lőfegyvereket használtak, hogy megakadályozzák a menekültek bejutását az országba. Szerbiában, a befogadási feltételek továbbra sem megfelelőek, és a menedékjoghoz való hozzáférés rendkívül nehéz. Júliusban az Amnesty International számolt be a nyugat-balkáni útvonalon tapasztalt rossz bánásmódról, visszafordításokról és jogellenes fogvatartásról.

Magyarország a szerb-magyar határ mentén épülő 175 km hosszú határzár befejezésén dolgozik, amely egy újabb akadályt jelent a védelmet kereső menekültek számára. A kormány továbbá azt tervezi, hogy az elkövetkező hetekben bűncselekménnyé nyilvánítja a tiltott határátlépést. Júliusban Magyarország módosította a menedékjogról szóló törvényét, így a módosítás értelmében a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést megtagadhatják azon menedékkérők esetében, akik korábban áthaladtak a magyar hatóságok által "biztonságosnak" ítélt országokon, beleértve Szerbiát és Macedóniát.

"Valós az aggodalmunk, hogy a menekültek a Balkán senki földjén ragadnak, védelem vagy támogatás nélkül, miközben az Európai Unió tagállamai hátat fordítanak nekik. Ez pedig sebezhetővé teszi őket további emberi jogi jogsértésekkel szemben, " mondta Gauri van Gulik.

Azonban a menekülteket szállító csónakok folyamatos érkezésével a görög szigetekre, és a UNHCR azon bejelentésével, hogy a következő néhány hónapban Macedóniába napi szinten akár 3000 menekült és bevándorló is érkezhet, a nyugat-balkáni országok hatóságainak továbbra is teljesíteniük kell nemzetközi kötelezettségeiket a menedékkérők irányában, többek között lehetővé kell tenniük a menedékjog gyors és hatékony módon történő biztosítását a védelmet kérők számára.

"Igaz, hogy Európa határvidékein a menekültek soha nem látott számú érkezése tapasztalható. De az is igaz, hogy ez csak töredéke a menekültek azon számának, akiket a fejlődő országok fogadtak be, mivel a második világháború óta ez a legsúlyosabb menekültválság. Az érkezők számának emelkedése szintén nem mentesíti a balkáni útvonalon elhelyezkedő országokat jogi kötelezettségeik alól" jelentette ki Gauri Van Gulik.

"Az Európába vezető biztonságos és legális utak szembetűnő hiánya miatt az embernek nem marad más lehetősége, mint hogy a kockázatokkal és akadályokkal teli szabálytalan, jogellenes utat válassza akár a Földközi-tengeren keresztül, vagy ma már egyre inkább a Nyugat-Balkánon. Itt az ideje felmutatni a piros lapot a menekültválságra adott európai válaszoknak és mindent megtenni, hogy azokat sürgősen újragondolják".

LEGUTÓBBI JELENTÉSÜNK A TÉMÁBAN